Bár elsőre inkább kellemetlen, mint súlyos betegségnek tűnik, a refluxnak komoly következményei lehetnek.

Mi a reflux?

A reflux tulajdonképpen a gyomorszáj zárásának az elégtelensége, ami gyomor és a nyelőcső közötti zárást biztosítja. Emiatt a gyomorsav visszafolyik a gyomorból a nyelőcsőbe, egy sor kellemetlen tünetet okozva. A reflux tünete lehet az égő érzés a gyomorban és a nyelőcsőben, a savas böfögés, nyelési nehézségek, torokfájás, krónikus köhögés. Emellett okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, de akár mellkasi vagy fülfájdalmat is. Vezethet alvászavarhoz, és okozhat fogászati problémákat – nem véletlen, hogy a viszonylag tünetmentes reflux esetében gyakran a fogorvosnál merül fel a gyanú a betegségre.

Azontúl, hogy ezekkel a tünetek, még ha csak egy részüket éli is át a beteg, jelentősen ronthatják az életminőséget, a refluxnak súlyos következményei lehetnek. Hosszabb távon okozhat torokgyulladást, hörghurutot, asztmát, súlyosabb esetben pedig nyelőcső-, gége-, vagy gyomorrák is lehet a kezeletlen reflux következménye. Nem szabad tehát félvállról venni még akkor sem, ha sokáig nem okoz igazán komolynak tűnő tüneteket.

Kiket érint leginkább a reflux?

A refluxot elsősorban életmódból fakadó betegségnek tartjuk, vagyis azoknál fordul elő legjellemzőbben, akiknek súlyproblémái vannak, kisebb-nagyobb mértékben elhízottak, dohányoznak, egészségtelen, túl zsíros, túl fűszeres, túl cukros ételeket fogyasztanak. Ugyanakkor nem kizárólag ők lehetnek érintettek a betegségben.
A reflux ugyanis előfordul csecsemőkorban is. Leginkább a baba első hónapjaiban, majd kb. három hónapos korra általában enyhül, 9-10 hónapos korára teljesen elmúlik. Minden csecsemő bukik valamennyit étkezések után, de a refluxos babákra ez fokozottan jellemző, ahogy az erős nyálképződés is. Ha egy csecsemőnél naponta többször evés után a szájüregből és az orrüregből anyatej jön vissza, akkor gyanakodhatunk refluxra.

Szintén gyakori a reflux a várandós nők között, főleg a terhesség utolsó szakaszában, a harmadik trimeszterben. Ennek egyfelől a terhesség alatti hormonváltozások az okai, melynek következtében a simaizmok lazulnak, így a nyelőcső záróizma is. Másfelől a méh növekedése fokozza a hasűri nyomást, ami szintén hozzájárul a terhességi reflux kialakulásához. Jó hír, hogy ez a szülést követően szinte azonnal megszűnik.

A fentiek mellett bizonyos ételallergiák kísérő tünete is lehet a reflux, például abban az esetben, ha valaki glutén- vagy kazeinérzékenységgel küzd.

A reflux és a stressz kapcsolata

Egy érdekes megfigyelés erősítette meg, hogy a refluxnak lehetnek mentális okai is, és a kialakulásának köze lehet a fokozott stresszhez. Az Egyesült Államokban megfigyelték ugyanis, hogy azoknál az embereknél, akik a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után részt vettek a World Trade Centernél lévő romok eltakarításában, sokkal nagyobb arányban jelentkezett a reflux, mint azoknál a vizsgált személyeknél, akiket nem ért ilyen lelki megterhelés. Ez egy újabb bizonyítéka volt annak, hogy a reflux nemcsak fizikai betegség, hanem köze van a mentális állapothoz is. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ilyen esetekben, amikor a reflux pszichoszomatikus probléma, csupán tünetként, és nem alapbetegségként kell kezelni. Vagyis a tüneti kezelés mellett a kiváló okot is gyógyítani kell terápiával vagy egyéb, az orvos által meghatározott módon.

A reflux gyógyítása és megelőzése

Szerencsére a reflux az esetek legnagyobb részében gyógyítható, életmódváltással, gyógyszeres kezeléssel, műtéti úton, vagy ezek kombinációjával. Ami az életmódváltást illeti, túlsúlyos betegeknél a testsúly csökkentése mindenképpen szükséges, rendszeres mozgással és a táplálkozás átalakításával. Reflux esetén azt javasolják, hogy a betegek inkább naponta többször egyenek keveset, minthogy egyszer vagy kétszer nagy mennyiséget. Este pedig, lefekvés előtt három órával már ne egyenek semmit. Fontos, hogy az étkezés viszonylag nyugodt körülmények között, lassan, az ételt alaposan megrágva történjen.

Az sem mindegy, hogy mit eszik a refluxos beteg. Kerülni kell a túl fűszeres, csípős ételeket, a kifejezetten zsíros fogásokat, a csokoládét, az olajos magvakat, és azt is, hogy forrón együk meg a fogásokat. Szintén kerülendő a dohányzás, az alkohol és a kávé. Fontos viszont, hogy sok vizet igyon a beteg, és bőségesen egyen olyan ételeket, amelyeknek magas a rosttartalma. Ilyenek például a köles, a tönkölybúza, a zab, de hasznos a teljes kiőrlésű pékáruk és tészták fogyasztása is. A zöldségek és gyümölcsök közül az alacsony savtartalmúakat érdemes választani, mint például a cukkini, a tök, a répa, a brokkoli, a karfiol, a banán vagy a dinnye.

Emellett hasznos lehet, ha alvásnál kissé megemeljük a párnánkat vagy az ágyunk fej felőli végét, hogy enyhítsük a nyelőcső záróizmára nehezedő nyomást. Kerülni kell a túl szűk ruhákat, szoros öveket. Ha valaki még nem küzd a betegséggel, de szeretné megelőzni a kialakulását, akkor is ezeket a tanácsokat kell követnie.

A cikk a Budai Egészségközpont gasztroenterológusainak közreműködésével készült.