A túlzott sófogyasztás szív- és érrendszeri betegségek okozója lehet.

A só, azaz a nátrium-klorid az emberi szervezet számára nagyon fontos ásványi anyag. Számos, a testben zajló folyamatban van nélkülözhetetlen szerepe. Egyrészt segít szabályozni a szervezet folyadékháztartását, másfelől a vérnyomás szabályozásában, az idegek és az izmok működésében és az emésztésben is szerepet játszik. Fontos azonban odafigyelni a bevitt mennyiségre!

Ajánlott napi mennyiség

Nátrium-kloridot tartalmaz az ételek jelentős része és a folyadékok is. Ezen felül az emberek nagy része pluszban is megsózza az ételeit, így még több nátrium-kloridot visz be a szervezetbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a test egészséges működéséhez naponta maximum 5 gramm sóra van szükség, ami nagyjából egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. Sajnos Magyarországon ennél jóval több sót fogyasztanak az emberek. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet korábbi felmérése szerint az átlagos sóbevitel nőknél napi 12 gramm, míg férfiaknál 17,2 gramm.

Inkább az a kérdés, miben nincs só

A túlzott sóbevitel oka részben az, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy milyen sok termék tartalmaz sót. Pedig a kenyérfélékben, a vajkészítményekben, a különböző feldolgozott húsokban, különösen a felvágottakban, továbbá a sajtokban, a ketchupban, a mustárban, a szószokban, öntetekben, konzervekben, félkész- és késztermékekben, de még a desszertek, nassolnivalók jelentős részében is bőven van só. 

Az időskori ízérzékelés is szerepet játszik

A másik ok, hogy az életkor előrehaladtával egyre kevésbé érezzük az ízeket. Az ízérzékenységünket meghatározó ízlelőbimbók száma ugyanis folyamatosan csökken, és a helyzetet tovább rontja, ha valaki dohányzik, sok alkoholt vagy kávét iszik. Ezért aztán azt az ételt, amit 20 évesen még megfelelőnek éreztünk, 50-60 évesen már sótlannak tarthatjuk. És nagy szerepe van a megszokásnak is: ha gyerekkorunk óta azt látjuk, hogy a környezetünkben az ételeket szinte kóstolás nélkül sózzák, akkor mi is így teszünk, még akkor is, ha amúgy is ízlene. A szakemberek szerint ugyanis észre sem vennénk, ha az ételeinkbe 20 százalékkal kevesebb só kerülne, egy felnőtt ember ízlelőbimbói ekkora különbséget nem tudnak érzékelni.  

A túlzott sófogyasztás veszélyei

A magas sófogyasztás a szív-, és érrendszeri és a daganatos betegségek kialakulásával is összefügg. Ha ugyanis valaki sok sót visz be a szervezetébe, akkor szomjasabb lesz, többet iszik, többet dolgoztatja a kiválasztó szerveit. Csakhogy egy idő után a vesék már nem tudják a túl sok sót és folyadékot kiválasztani, emiatt a szív terhelése megnövekszik, és magas vérnyomás alakul ki. A magas vérnyomás igazi népbetegség Magyarországon: a felnőtt lakosság egyharmadát érinti, és sok más probléma kialakulásához vezethet, például agyvérzéshez, szívkoszorúér-betegségekhez, infarktushoz.

Ha túl kevés sót viszünk be

Sok táplálkozási szakember szerint jelenleg annyira sok sót eszünk, hogy az az elképzelés, hogy valaki túl kevés sót juttat a szervezetébe, szinte értelmezhetetlen. Átmenetileg, valamilyen betegség vagy intenzív fizikai terhelés hatására, például komoly hányással, hasmenéssel járó fertőzés, vesebetegség, intenzív sportterhelés vagy hirtelen extrém sok víz fogyasztása után előfordulhat, hogy alacsony lesz a sókoncentráció a vérben. Ez okozhat szédülést, fejfájást, izomgörcsöket, emésztési zavarokat. Ezért javasolják, hogy a fenti esetekben izotóniás italokkal szükséges pótolni a veszteséget.

A sóbevitel és a jód

Magyarország jelentős részén az ivóvíz jódban szegény, ezért szakemberek azt javasolják, hogy fogyasszunk jódozott sót, mert így elkerülhetjük a pajzsmirigy működésének zavarát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha kevesebb sót fogyasztunk, vagy a jódozott só helyett másfajta sót választunk, akkor pajzsmirigy problémáink lesznek. A jód pótlásának nem is a jódozott só használata a legkorszerűbb módja, helyette érdemes inkább több tengeri halat és jódban gazdag zöldségeket fogyasztani, például babot, spenótot vagy paradicsomot.

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikusainak közreműködésével készült.