A nagy meleg nem kedvez a légúti betegséggel élőknek, ilyenkor megnőhet az asztmás rohamok előfordulásának esélye.
Az asztma görög eredetű szó, jelentése zihálás. Ez jól kifejezi ennek a légúti betegségnek a jellegzetességét: az asztma gyakori tünetei közé tartozik a zihálás mellett a köhögés, szorító érzés a mellkasban és a légszomj. Az asztma a légutak krónikus gyulladásos betegsége, amely változékony és ismétlődő tünetekkel, kislégutak beszűkülésével járó betegség.
Hogy miért lesz valaki asztmás, azt egyelőre nem tudjuk teljes bizonyossággal. Szerepet játszik a kialakulásában a genetika: ha az egyik, vagy mindkét szülő asztmával küzdött, akkor a gyerek is nagyobb valószínűséggel lesz asztmás. Ugyanakkor a környezeti tényezők szerepe sem elhanyagolható, a betegség kialakulását befolyásolja a légszennyezés, a dohányzás is.
A 2 fő típus
Aszerint, hogy mi a kiváltó ok, az asztma két fő típusát különböztethetjük meg. Az egyik az allergiás, a másik a nem allergiás eredetű asztma. Allergiás eredetű asztma esetén a beteg panaszai a környezetében található valamilyen allergén anyag miatt jelennek meg. Rendkívül sokféle anyag válthat ki asztmát: különböző pollenek, penészgombák, háziállatok, különösen a macskák szőre, de viszonylag gyakori a háziporatka által kiváltott asztma is.
Bármilyen eredetű asztmával is küzd valaki, a légszennyezés, a dohányzás, vagy az, ha csak passzív dohányosként kell sok füstöt belélegeznie, a különböző légúti fertőzések, a kemény fizikai megterhelés, esetleg az erős illatok, vegyszerek tartós belélegzése súlyosbítja a tüneteket.
Miért nehezebb nyáron?
A légúti betegségekkel élőknek nem kedveznek a meleg nyári hónapok. Egyrészt ilyenkor több allergén anyag, pollen száll a levegőben, ami súlyosbíthatja az allergiás eredetű asztma tüneteit. Másrészt a melegben megnő a talajközeli ózon koncentrációja, ami a tartós napsütéses idő és az autók károsanyag-kibocsátása miatt alakul ki. Ez az úgynevezett nyári szmog szintén növeli az asztmás rohamok kialakulásának esélyét, különösen a késő délutáni és az esti órákban. Több kutatás igazolta, hogy főleg a fiatalabb asztmások körében nő meg ennek hatására a tünetek intenzitása és előfordulásuk gyakorisága.
A legfontosabb a felkészülés és az óvatosság
A nyári időszakban, nyaralás alatt is figyeljünk a beállított gyógyszeres kezelésre, az életmódi javaslatokra! Először is arra, hogy elegendő gyógyszer legyen az utazás alatt a betegnél, ha szükséges, akkor legyen új recept felíratva, és nem árt némi plusz beszerzés sem, ha a csomagolás, utazás során elkeveredik például az inhalátor.
Nem mindegy a nyaralás helyszíne sem. Aki asztmával küzd, az jól teszi, ha nyári városlátogatás helyett inkább a hegyeket vagy a tengerpartokat látogatja, az itteni levegő ugyanis jót tesz a betegségnek. Ha mégis városnézésre adja a fejét, akkor ezt érdemes a kora reggeli órákra időzíteni, ilyenkor ugyanis jobb a levegő minősége, mint később a nap folyamán.
Az sem árt, ha az asztmás beteg nemcsak az aktív és passzív dohányzástól, hanem egyéb füstös helyektől is távol tartja magát. Nem javasolt a kerti munkák alatt ma is elforduló égetések, tábortüzek közelében hosszú ideig tartózkodni.
Aki pollenallergiás asztmában szenved, annak hasznos, ha követi a naponta kiadott pollenjelentéseket. Ezek alapján el tudja dönteni, hogy mennyire magas a pollenkoncentráció a levegőben. Ha rosszabb a helyzet, akkor érdemes a hosszabb kirándulásokat, szabadtéri sporttevékenységeket elhalasztani. Napközben szellőztessünk minél kevesebbet, a kimosott ruhákat ne a szabadban szárítsuk! Sokat segíthetnek magukon azzal is, ha lefekvés előtt hajat mosnak és zuhanyoznak, mert így kevesebb allergén anyag marad a testükön.
A cikk a Budai Egészségközpont allergológus szakorvosainak közreműködésével készült.
benderklon 2021.06.24. 06:37:59