Az ún. méregtelenítő kúráknak a test orvosi értelemben vett méregtelenítéséhez semmi közük, és akár több kárt okozhatnak, mint hasznot.

Mit értünk a méregtelenítés alatt?

A köznyelvben a méregtelenítés kifejezés a szervezetben felhalmozódni vélt salakanyagok („toxinok”) eltávolítását jelenti, általában valamilyen speciális diéta, étel- és italmegvonás révén. Amikor viszont az orvosok használják a méregtelenítés szót, akkor valamilyen, a szervezetbe került méreganyag eltávolításáról van szó. Ez lehet alkohol-, kábítószer-, gyógyszermérgezés következménye, de akár egy háztartási baleset során is kerülhet a szervezetbe valamilyen méreganyag.

A méreg fogalmát ősidőktől ismerik, ennek ellenére a mai napig egységes meghatározása nem sikerült. Fabre és Truhaut meghatározása a legpontosabb: „Mérgeknek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek megfelelő mennyiségben és kellő idő alatt alkalmas módon a szervezetbe hatolva, kémiai, fizikai vagy fiziko-kémiai hatásukkal a szervezet életfolyamatait átmenetileg, tartósan vagy véglegesen megzavarják.” A gyakorlatban csak azokat az anyagokat szokták méregnek tekinteni, amelyek már csekély mennyiségben is súlyos egészségkárosodást vagy halált okoznak.

Méreganyag-felhalmozódás?

Ami a köznyelvben használt méreganyag-felhalmozódást illeti a testben, ilyen egyszerűen nem létezik. Az emberi szervezet természetes védekező rendszere a máj, a gyomor- és bélrendszer, a vese mint kiválasztórendszer, a tüdő és a bőr egészséges működése önmagában biztosítja a szervezet “méregtelenítését” . Ide tartozik az izzadás és a vizeletürítés, mint a test saját eszköze, hogy megszabaduljon azoktól a dolgoktól, amelyekre nincs szüksége.

Ahhoz, hogy ez ne így legyen, komoly szervi megbetegedés (a vese- vagy a májfunkció zavara) vagy anyagcserezavar (a lebontást végző enzimek működési zavara) kell. Ilyenkor azonban csak orvosi az kezelés tud segíteni, nem a diéta.

Azt ígérik, hogy egészségesebbek és szebbek leszünk

A hétköznapi értelemben használt méregtelenítés népszerűsége mégis hosszú ideje töretlen. Egyre-másra hirdetik a különböző méregtelenítő módszereket, kúrákat a léböjttől, a nyersétel diétán át a májtisztítónak nevezett kúrákig. A kúrák gyakran kétféle ígérettel csábítanak: egyrészt a szervezet méregtelenítésével, másrészt fogyással kecsegtetnek. Azt állítják, hogy a kúra után egészségesebbek és szebbek leszünk. Ezeknek a módszereknek azonban, alkalmazzanak akár gyógyteákat, akár gyógyvizeket is, semmilyen tudományosan bizonyított gyógyító hatása nincs, és a velük elért súlyveszteség tartóssága is erősen kétséges.

Mindezek ellenére sokan úgy érzik, hogy egy léböjt vagy nyersétel kúra után jobban érzik magukat, karcsúbbak, frissebbek lettek. Ennek kétféle magyarázata is van, egyrészt valóban fogytak, ami javíthat a közérzeten, másrészt, különösen ha elvonulós kúráról van szó, kiszakadtak a hétköznapokból, magukkal foglalkoztak, lelkileg feltöltődtek.

Rövid távon fogyás, hosszú távon hízás

De a jobb közérzet ellenére ezekkel a méregtelenítőnek nevezett eljárásokkal sokat árthatunk a testünknek. A hirtelen, drasztikus kalóriamegvonás a keringés lelassulásával, émelygéssel, szédüléssel, egy sor kellemetlen tünettel járhat. Az emésztőrendszer kiürül, és a diétázó valóban fogyni kezd, pár nap vagy egy hét alatt akár 2-3 kilót is. Csakhogy a diéta végén, amikor visszatér a korábbi étkezési szokásaihoz, a súlya is visszaáll a korábbi szintre. És mivel a szervezete nélkülözte a számára fontos tápanyagokat, pár nap szünet után a korábbinál erősebb, mohóbb étvágy jelentkezhet. Sőt, az is előfordulhat, hogy ha valaki rendszeresen böjtöléssel lassítja az anyagcseréjét, nemhogy fogyni, de inkább hízni fog hosszú távon. Lelki oldalról nézve vannak olyanok, akiknél a böjtölés egyfajta függőséget okozhat, túl sokáig vagy túl sokszor kezdik alkalmazni, ami előszobája lehet különböző étkezési zavarok kialakulásának.

Egyenesen veszélyes

A drasztikus tápanyagmegvonás miatt azoknak, akik cukorbetegek, magas vérnyomással küzdenek, szívbetegségük vagy más krónikus betegségük van, semmiképpen nem javasoltak a tisztítókúrák. De nem ajánlott az időseknek, a kismamáknak, a szoptatós anyáknak, a gyerekeknek és a kamaszoknak sem. Akinek bármilyen étkezési zavara volt korábban, szintén kerülniük kellene a méregtelenítő diétákat.

A szakemberek ezt ajánlják

A téli időszakban az emberek többsége kevésbé táplálkozik egészségesen, mint nyáron. Az étrendben a nehezebben emészthető, zsírdúsabb, fűszeres ételek és általában a szükségleteinknél nagyobb mennyiségű táplálékok fordulnak elő, ami az emésztőrendszerünkre terhet ró, elsősorban a hasnyálmirigyre, a májra, valamint a bélrendszerre. Mindezt befolyásolja, hogy a téli időszakban kevesebbet mozgunk, kevesebb a friss zöldség és gyümölcs, így fontos figyelni a megfelelő vitamin-, ásványianyag-, és élelmirost-bevitelünkre is. Tavasszal jogosan érezzük, hogy kicsit felfrissítsük, tehermentesítsük, megújítsuk szervezetünket.

Aki fogyni szeretne, vagy csak egyszerűen jobban akarja érezni magát a bőrében, annak a szakemberek inkább egy kiegyensúlyozott étrend kialakítását és az életmód megváltoztatását javasolják. Ha zöldségben, gyümölcsben, rostos ételekben, halakban gazdagon étkezünk, kevesebb feldolgozott, finomított és zsíros ételt fogyasztunk, bőségesen iszunk vizet, rendszeresen mozgunk, átlagosan napi 30 -40 percet, kerüljük az alkoholt, a dohányzást és a túlzott cukorbevitelt, valamint figyelünk az éjszakai bőséges pihenésre is, azzal sokkal többet használunk a testünknek, mint bármilyen méregtelenítő diétával. Ráadásul a megfelelő étkezéssel és folyadékfogyasztással segíthetjük, tehermentesíthetjük a méregtelenítésért felelős szerveink, a májunk, a veséink és a tüdőnk munkáját is.

A zöldségekben, gyümölcsökben és a teljes kiőrlésű gabonákban lévő emészthetetlen rostok képesek megkötni olyan táplálékösszetevőket, amelyek nem szükségesek szervezetünk számára. Így a salakanyag mennyisége növekszik, ugyanakkor csökken a tranzitidő, azaz amíg a salakanyag a vastag- és végbélben időzik. Megfelelő rostfogyasztás mellett nincs szükség „béltisztító” műveletekre.

Alkalmanként, rövid „pihenőnapok” (nyers zöldség vagy gyümölcsnap) étrendbe iktatása jó hatású lehet és egészséges emberek esetében biztonságosan alkalmazható. Fontos, ha valaki bármilyen okból a böjt mellett dönt, arra testileg-lelkileg egyaránt fel kell készülni – ezért fontos szakember véleményét kikérni, s vele megbeszélni a javasolt folyamatot.

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikusainak közreműködésével készült.