A kártevők és a kullancsok is túlélik a melegebb a teleket, ami a vérszívók elszaporodásához vezet.

Mit tudunk a kullancsok által terjesztett betegségekről?

A fertőzött kullancsok vírusokat és baktériumokat is bejuttathatnak a szervezetbe vérszívás közben. Ezek között – az északi féltekén – a kullancs terjesztette enkephalitis és a Lyme-kór a leggyakoribb humán megbetegedés. A vírusfertőzés beteg állat (tehén, kecske) forralatlan tejének fogyasztása során is megtörténhet. A klímaváltozás hatására a vírussal fertőzött kullancsok földrajzilag újabb és újabb területeken jelennek meg.

Mi a kullancsenkephalitis?

Vírus okozta idegrendszeri betegség, mely leggyakrabban agyhártyagyulladást, súlyos esetben agyvelőgyulladást és bénulást okoz, maradandó károsodással. Antivirális szer nem áll rendelkezése.

Mik a betegség tünetei?

7-14 napos lappangás után „influenzaszerű” tünetek lépnek fel, hőemelkedéssel, lázzal. Az esetek jelentős hányadában itt megáll a folyamat. A szövődményes formánál pár nap tünetmentesség után ismét láz lép fel változó, egyre súlyosabb idegrendszeri tünetekkel. Ezek a betegek kórházba kerülnek, a diagnózis felállítása és a tüneti kezelés érdekében. A betegségen átesettek egy részénél idegrendszeri tünetek hosszútávon megmaradnak. A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás halálozása 1-2%-ra tehető.

Miben különbözik a Lyme-kór a kullancsenkephalitis-től?

Mindenben. Kullancs terjesztette baktérium okozza a megbetegedést, aminek bőr-, ízületi-, szív- és idegrendszeri manifesztációja is lehet. Korai szakaszban antibiotikummal gyógyítható. A kullancsenkephalitis ellen van védőoltás, a Lyme-kór ellen nincs.

Hogy lehet megelőzni a kullancsok által terjesztett fertőzéseket?

Ahol kullancs veszély van, zárt világos ruházattal (zokniba tűrt nadrágszár), riasztószerek használatával és „kullancsvizittel” lehet jelentősen csökkenteni a kockázatot. A kullancsot kis méretéből adódóan nehéz észrevenni. Már a legapróbb méretű kullancslárvák, nimfák is hordozhatják a kórokozót. Hatékony védelmet jelenthetnek a védőoltások a vírus okozta kullancsenkephalitis-szel szemben.

Mi a teendő, ha kullancs fúródik a bőrbe?

8-10 óra szükséges a fertőzés létrejöttéhez, ezért minél hamarább el kell távolítani a kullancsot. Ehhez egy csipesz is megfelelő. Krémek, olajok, a kullancs testének nyomkodása, tekerő mozdulatok feleslegesek, sőt növelhetik a fertőzést. A bőrhöz minél közelebb megragadva az állatot, határozott mozdulattal ki kell rántani. Nincs teendő, ha beletörik a feje, az már fertőző anyagot nem tartalmaz, magától ki fog esni.

Mikor lehet oltani kullancsenkephalitis ellen?

Mivel egész évben várható a kullancsok aktivitáss, az oltási sorozat bármikor elkezdhető, ha egy hónapon belül nem volt kullancscsípés. 

Mit kell tudnunk a védőoltásról?

A védőoltás az idegrendszeri fertőzést okozó vírusok ellen nyújt védelmet. Kétféle oltóanyag áll rendelkezésre, gyermek és felnőtt kiszerelésben. Mindkettőben elölt vírus van, és tartósítószert egyik sem tartalmaz. A védettséghez oltási sorozat szükséges, melynek első két adagját 14/28 nap időközzel kell beadatni, ezt követően 14 nap múlva védett az oltott. A két első oltást 6-12 hónapos, majd 3 és 5 éves emlékeztető oltás követ. Oltóanyagtól függően 50/ 60 éves kor felett ismét háromévente szükséges egy emlékeztető oltás. A gyorsított séma előnye, hogy az aktuális kullancsszezonra akár 28 nap alatt felállítható a védettség. Elmaradt oltás esetén nem kell a sorozatot újrakezdeni, ott folytatódik, ahol abbamaradt. Helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás előfordulhat az oltást követően.

Más oltással is adható?

Igen, egy időben vagy bármilyen időközzel adható más oltással (pl. gyermekkori oltásokkal, felnőtteknél hepatitis-, HPV-, pneumococcus-, influenza elleni oltással). Koronavírus elleni oltóanyag beadása előtt 2 hét javasolt, emlékeztető oltás esetén. Az oltási sorozatot akkor érdemes elkezdeni, ha legalább 6 hét van a koronavírus elleni vakcina beadásáig. 

A cikk a Budai Egészségközpont infektológus szakembereinek közreműködésével készült.