Az egészséges emberi test jól szervezett védelmi rendszerrel áll ellent az ártalmas külső hatásoknak és a betolakodó kórokozóknak, és a szervezeten belül is gondoskodik az ideális egyensúly fenntartásáról.

Szokás a szervezet immunvédelmét katonasághoz hasonlítani, és ebben semmi túlzás nincs, hiszen testünk – különösen a behatolásra alkalmas „kapuknál” – nemegyszer válik ádáz harcok színhelyévé. Az egészséget fenyegető betolakodók ellen is nagyfokú szervezettségre, az ellenségről szerzett pontos információkra, erős ellenállásra; a „harcosok”, az immunrendszer speciális sejtjei között pedig folyamatos kapcsolattartásra és feladatmegosztásra van szükség.

Veszélyes betolakodók

A lehetséges kórokozók sorát kezdjük az állati parazitákkal, amelyek az emberi bőrfelületen vagy a belső szervekben élnek. Az atkák, a kullancsok, a bolhák, a férgek, az amőbák nemcsak ottlétükkel okozhatnak bajt, hanem azzal is, hogy testükön más kórokozókat is hordozhatnak. Többféle gomba is káros lehet az egészségre. A legnagyobb számban és változatosságban a baktériumok fordulnak elő a kórokozók között. Ezek a mikroszkopikus, egysejtű szervezetek a bőrsérüléseken át, a belélegzett levegővel, illetve a táplálékkal együtt kerülhetnek be az emberi szervezetbe.

A vírusok a legkisebb méretűek a kórokozók közül. Ezekről az is vitatott, hogy önálló élőlények-e egyáltalán, hiszen ahhoz is a gazdaszervezet sejtjeire van szükségük, hogy szaporodni tudjanak. Veszélyességüket fokozza változékonyságuk, mutálódási képességük – erre a COVID-19 a legfrissebb példa. Képesek továbbá hosszú ideig várakozni alvó állapotban a gazdasejtben az aktivizálódás kedvező feltételeire.

Az emberi szervezet immunrendszerének nemcsak élő, biológiai fenyegetéssel kell megbirkóznia, hanem egyéb külső, fizikai és kémiai hatásokkal is, így például az emberi testbe jutó idegen anyagokkal vagy méreganyagokkal is.

Az immunrendszer katonái

Az immunvédelemnek több szintje, „barikádja” van. A bőr és a nyálkahártya hámszövetei, illetve az általuk termelt váladékok (a nyálka, a könny, a nyál, a gyomorsav) biztosítják a szervezet első, fizikai védvonalát a kórokozókkal szemben.

Ha mégis bejut a mikroba vagy más patogén anyag az emberi testbe, ott az immunvédelem belső védvonalához tartozó speciális fehérjék és a nyirokrendszer különleges sejtjei lépnek ellene akcióba. Ez három szakaszban történik: a kórokozó felismerését a védekező erők mozgósítása követi, majd a betolakodó elpusztítására kerül sor.

Az immunrendszernek saját keringése van, amely az agyon kívül behálózza a szervezet minden részét, és ereiben a zsírokban és fehérvérsejtekben gazdag nyirok kering. A sejten kívüli folyadékban találhatók a molekuláris, oldható antitestek, kémiai vészjelző molekulák, immunglobulinok. Ezeket a csontvelőben található B-sejtek termelik, mindig az adott, felismert kórokozónak megfelelően. Az Y alakú fehérjék hozzákötődnek a betolakodók felszínéhez, ezzel mintegy megjelölve azokat a falósejtek számára. Nemcsak figyelmeztetik az immunrendszer elemeit a behatoló mikrobákra vagy ártalmas anyagokra, hanem hozzájárulnak az allergiás és gyulladásos reakciók kiváltásához is.

Az immunvédelem által mozgósítandó fehérvérsejteket, a T-sejteket (a „nagyevő” makrofágokat, a neutrofileket, a monocitákat és a limfocitákat) a nyirokszervek (a csecsemőmirigy, a csontvelő és a nyirokcsomók, a mandulák, a lép, a féregnyúlvány, illetve a vékonybél Peyer-plakkjai) termelik. A speciális sejtek egy része a baktériumok sejtfalát lebontó anyagot termel, mások pedig bekebelezik a kórokozókat. A természetes ölősejtek nem magát a kórokozót, hanem a megfertőzött sejteket támadják meg, kényszerítik a programozott sejthalál, az apoptózis beindítására.

Az immunrendszer memóriája

Az immunrendszer számon tartja azokat az idegen anyagokat, mikrobákat, antigéneket, amelyekkel legalább egyszer találkozott, így az újbóli találkozás során annak megfelelő antitesteket termel, így gyors immunválaszt tud adni. Az immunmemória, az ún. szerzett immunitás miatt a legtöbb fertőző betegségen csak egyszer esünk át, és ez az alapja a vírusok elleni védőoltások hatékonyságának is. A vakcinában lévő elölt, legyengített vírus ellen ugyanis antitestek termelődnek, így később, fertőzés esetén az adott kórokozót felismeri az immunrendszer és azonnali specifikus védelmet aktivál ellene.

A betolakodók azonosítása mellett az immunmemória fontos eleme a saját sejtek felismerése is, amely a T-limfociták feladata. Ha ez az elkülönítő képesség nem jól működik, akkor alakulnak ki az ún. autoimmun betegségek: az immunrendszer tévesen idegenként azonosít és támad saját sejteket is.

A kórokozók megsemmisítését a mozgósított falósejtek, ölősejtek végzik. A folyamat a környező szövetek irritációjával, gyulladásával jár, az elhalt sejtek és mikrobák elszállításáról pedig a vér és a nyirokkeringés gondoskodik.

Hogyan segíthetjük szervezetünk őrző-védő szolgálatát?

Az immunrendszerünket egészséges életmóddal erősíthetjük meg. A hatékony immunvédelmet elősegíti a szervezet megfelelő oxigénellátottsága, amelyet a legjobban a friss levegőn történő mozgás biztosít. Az aktivitás serkenti a vérkeringést, a szervek anyagcseréjét és működését is. A vér- és a nyirokkeringés egészséges működéséhez fontos a megfelelő (a napi 2-2,5 liter ) folyadék bevitele is. Segíti az immunrendszert a kórokozókkal való találkozás, a fertőzések tudatos kerülése, vagyis a személyi higiénia fokozása is.

Az elegendő alvás, pihenés, stresszoldás szintén hozzájárul az immunrendszer hatékonyságához.

Sok múlik a táplálkozáson is: az étrendünkben legyenek megfelelő arányban az alapvető tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok), rostok és a vitaminok, ásványi anyagok (pl. a C-, A-, E- és B-vitaminok, a folsav, a béta-karotin, a cink és a szelén) is. Ezt kiegyensúlyozott, sok friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonafélét, magvakat, jó minőségű húsokat, tejtermékeket, tojást is tartalmazó étrenddel biztosíthatjuk.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.