Az ereinkben keringő vér viszi az élethez szükséges anyagokat a szövetekhez, és elszállítja az ott termelődő salakanyagokat. A vér állandó tisztulásáról, frissüléséről egy különleges szűrőberendezés, a vesénk gondoskodik. József Attila szavaival: „gazdag életet nyer a salak a buzgó vesék forró kútjain”.

Az emberi szervezet üzemanyagait, a nélkülözhetetlen tápanyagokat és az oxigént a vér szállítja el a testünk minden szervébe, szövetébe, táplálva a sejteket. A vérkeringés elképesztő kapacitású szállítási rendszerében nincs üresjárat: a vér biztosítja a fel nem használt tápanyagok és a keletkező salakanyagok, így például a széndioxid elszállítását, mielőtt ezek felhalmozódva életveszélyessé válnának.

Nagy teljesítményű keringési rendszer

Egy felnőtt ember szervezetében 4,5 – 5 liter vér kering, amelynek folyamatos mozgatását a szív két (jobb és bal oldali) pumpája végzi. A jobb oldali pumpa a kisvérkör erein keresztül a tüdőbe juttatja a vért, ahol az oxigénnel telítődik. Innen a vér a bal szívfélbe kerül, ahonnan a nagyvérkörbe jut. Az oxigénben dús vér a vastag falú verőerekbe (artériákba) kerül, amelyek aztán egyre kisebb átmérőjű ágakra végül a hajszálerekre bomlanak. Itt, a kis, mindössze századmilliméternyi átmérőjű kapillárisok jó áteresztőképességű falán keresztül zajlik az oxigén és a tápanyagok leadása, valamint a széndioxid és más salakanyagok felvétele. A hajszálerek kis méretűek, de az egész szervezetet behálózzák, és az összfelületük 6000 m2-nél is nagyobb. Az elhasznált vér a hajszálerekből a vénák hálózatába áramlik, a jobb szívfélbe jut, onnan a tüdőartérián keresztül a tüdőbe jut, ott leadja a széndioxidot és felveszi az oxigént. A vérbe került felesleges tápanyagok és a többi salakanyag kiszűrése és eltávolítása a vesék feladata.

Életfontosságú szűrőrendszer

A vese bab alakú páros szerv, a hasüreg hátsó részében, a gerinc két oldalán helyezkedik el.

A vesék akadályozzák meg, hogy a vérben lévő nemkívánatos anyagok koncentrációja veszélyes szintet érjen el. A salakanyagokkal telített vér a veseartériákon keresztül jut a vesébe, mintegy öt perc alatt több mikroszkopikus szűrőn (nefronokon és a glomerulusokon) halad át, majd a vesevénán keresztül megtisztultan távozik. Naponta mintegy 25 alkalommal szűrik át a vesék az egész vérmennyiséget, eltávolítják belőle a mérgeket, a melléktermékeket, a salakanyagot és a felesleges folyadékot is. Ha a vesék jól működnek, akkor ezek a kiválasztott ártalmas anyagok (köztük a karbamid és a felesleges sók) vizelet formájában a velőállományban gyűlnek össze, majd a húgyutakon keresztül távoznak a szervezetből.

Előfordul, hogy a vesék által kiválasztott salakanyagban lévő ásványi anyagok (különösen étrendi hibák vagy elégtelen folyadékbevitel esetében) követ képeznek. A vesekövek természetes úton kiürülhetnek a vizelettel, de nem ritka az sem, hogy nagyra nőve elzárják a húgyvezetéket és csak beavatkozással távolíthatók el.

Ha veseprobléma lép fel

Mivel a fő funkció (a vértisztítás mellett) a vese termeli a vérnyomást szabályozó és a vörösvértestek termelődését befolyásoló hormonokat is, így a vese elégtelen működése nagyon súlyos következményekkel járhat: kiválasztási, keringési és szívproblémákhoz vezet. Sajnos, nem ritka, a népesség mintegy egytizedét érinti a vesék valamilyen fokú károsodása, noha erről az érintettek sokáig egyáltalán nem tudnak, mert nem észlelnek tüneteket. A vese elégtelen működésére kezdetben legfeljebb szédülés, émelygés, fáradékonyság, a vizelet színének változása utal, vagy még az sem, és csak laboratóriumi vizsgálat derít fényt rá. Így még az is előfordul, hogy a beteg a krónikus veseelégtelenség fennállásáról csak akkor értesül, amikor már művese-kezelésre, dialízisre van szüksége.

Fel kell figyelni olyan jelekre is, mint az ödémás végtagok, a bordák között érzett háttáji fájdalom, puffadás, illetve a magas vérnyomás. A veseelégtelenség kockázatát növeli a magas vérnyomás, a tartós elhízás, a cukorbetegség és a dohányzás és az idősödés is.

Nyolc vesevédő tanács

1. Legyen aktív, mozgással tartsa karban vérnyomását!
2. Rendszeresen ellenőriztesse vércukorszintjét!
3. Tartsa normális szinten (140/90 Hgmm alatt) a vérnyomását!
4. Kerülje a túlsúlyt!
5. Ne sózza túl az ételeit!
6. Fogyasszon elegendő folyadékot, elsősorban vizet!
7. Ne dohányozzon!
8. Csak indokolt esetben szedjen vény nélkül kapható gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat, szükség esetén kérjen tanácsot orvosától, hogy melyik készítmény károsítja a legkevésbé a veséjét!

A cikk a Budai Egészségközpont nephrológusainak közreműködésével készült.