Késő ősszel, amint a gyomnövények, köztük a parlagfű virágzásának időszaka véget ér, az allergiások jelentős része megkönnyebbül, újra szabadon veszi a levegőt. Vannak azonban, akik télen sem szabadulnak meg az allergiás tüneteiktől. Mi okozhatja az ő panaszaikat?

Az allergia a szervezetünk immunrendszerének túlérzékenysége miatt alakul ki, amikor az immunsejtek tévesen kórokozóként azonosítanak ártalmatlan anyagokat, és antitestek termelésével lépnek fel ellenük. A folyamat során hisztamin szabadul fel, ami allergiás tüneteket vált ki. Leggyakrabban a légúti allergia fordul elő: az orrnyálkahártya irritációja duzzanatot, fokozott váladéktermelést, tüsszögést, orrfolyást, orrdugulást eredményez. Kísérő tünetként a szem irritációja, kivörösödése, könnyezése is gyakori, és az allergiás reakciók bőrkiütést is okozhatnak. Az allergia nemcsak kellemetlen panaszokat okoz. Az elhúzódó, visszatérő változata fogékonyabbá teszi az érintettet egyéb betegségekre, például orrmelléküreg-gyulladásra és fülbetegségekre, és a megviselt, irritált nyálkahártyák kevésbé tudnak ellenállni a fertőzéseknek is.

Szezonális és perzisztáló (perenniális) allergia

Számos anyag válthat ki légúti allergiás reakciókat: legtöbbeknél tavasztól nyárig egyes növények virágpora, pollenje okozza a virágzás idején a szezonális pollenallergiát. Sokak esetében az allergia azonban nem korlátozódik meghatározott időszakokra, hanem egész évben bármikor kialakulhat, sőt, télen, amikor több időt töltünk zárt térben, gyakrabban, intenzívebb tünetekkel fordul elő. Ilyenkor a „bűnös” allergént a beteg közvetlen környezetében kell keresni. A nem szezonális, perzisztáló, ún. téli allergiát leggyakrabban a penészgomba és a házi porban lévő poratka okozza, de arra érzékenyeknél kiválthatják az állati szőrök, tollak is.

Nem a por, hanem a poratka ürüléke okozza a porallergiát

Az emberi bőrről folyamatosan válnak le elhalt hámsejtek, amelyek a házi por részeként milliónyi ún. poratkának biztosítanak táplálékot. Ezek a mikroszkopikus nagyságú élőlények az ember környezetében a leggondosabb takarítás ellenére mindenhol megtalálhatók, különösen az emberi testtel érintkező, legtöbb elhullott hámsejtet tartalmazó ágyneműben, díszpárnákon, matracon, de a függönyökben, szőnyegeken, takarókban is. A meleg, párás lakás ideális élőhely a számukra. Az allergén anyag a poratka kiszáradt, levegőben szállongó ürüléke, illetve maga az elhalt poratka. A poratka-allergia bőr- és légúti tünetekkel egyaránt jelentkezhet, kiütések, viszketés, bőrpír, és reggelenkénti tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás is jelezheti. Figyeljük meg, hogy a tünetek házon belül rosszabbodnak-e, illetve javul-e a szabadban a beteg állapota. Ugyanúgy az állatszőr allergia is egész évben fennáll. Nyáron többet szellőztetünk, kevésbé szorulunk be párás helyiségekbe, ezért kevesebb vagy enyhébb a panasz.

Ha egy családtag poratka-allergiás, tanácsos a minimumra csökkenteni a porfogó lakástextíliákat, felesleges függönyöket, szőnyegeket, plüssöket, a szokottnál gondosabban portalanítani, takarítani, szellőztetni, az ágyneműt magasabb hőfokon mosni és vasalni, hogy minél kevesebb poratkával találkozzon a beteg.

A tollpárnát, pehelypárnát jobb száműzni abból a lakásból, ahol allergiás él, helyette szintetikus, allergénmentes anyaggal töltött ágyneműt használjunk. Az arra érzékenyeknél légúti allergiás tüneteket és bőrirritációt válthat ki a házi kedvenceink, például a macskák szőre is, így az allergiásoknak el kell kerülni az ezekkel való érintkezést is.

Penész a szigetelt modern lakásokban is előfordulhat

A másik gyakori allergén a nyirkos falakon megtelepedő penészgomba. A közhiedelemmel ellentétben a penész nemcsak a régi, dohos, nedves, alagsori lakásokban fordulhat elő, hanem a tökéletesen szigetelő modern nyílászárók mellett is. Ezek ugyanis nem engedik a szellőzést, így a levegőben lévő páratartalom a lakás eldugott, hideg sarkaiban, vizes helyiségeiben könnyen lecsapódhat, ami kedvez a penészgombáknak. A penészgombák spórái az arra érzékenyek számára agresszív allergének. A lakásban lévő penésztelepek teljes feltárásával, eltávolításával, a páratartalom kordában tartásával, gyakori szellőztetéssel csökkenthető az allergiás reakciók veszélye.

Az allergia kezelése

Az allergiás reakció légúti tüneteket vált ki: az orrnyálkahártya irritációját, viszketését, duzzanatát, fokozott váladéktermelést, orrdugulást, súlyos esetben nehézlégzést, fulladást okoz, a szaglás átmeneti elvesztésével, alvászavarokkal jár. Ezek önmagukban is jelentősen rontják az érintett életminőségét, ráadásul a kezeletlen, elhúzódó allergia csökkenti a szervezet védekező képességét, ezzel kedvez az egyéb légúti megbetegedések, fertőzések, gyulladások kialakulásának is.

Az allergia kezeléséhez feltétlenül szükséges az adott allergén lehető legteljesebb kerülése. Első lépésként allergiavizsgálattal azonosítani kell, milyen anyag váltja ki a reakciót. Fontos, hogy ne próbáljuk meg saját magunkat gyógyítani. Ne vegyük igénybe a nyálkahártyalohasztó orrsprayeket, mert a tartós használatuk súlyos nyálkahártyaelváltozáshoz vezetnek. Ezek úgy hatnak, hogy a kisereket összehúzzák, ami által romlik a mögöttes terület érellátása. Ha pedig tartósan nem kapnak vért, oxigént, tápanyagokat, akkor elhalnak. Nagyon fontos: csak az orvos által felírt, gyulladáscsökkentő orrsprayeket lehet tartósan használni! Hosszabb ideig, akár tíz évig is megkímélhet az allergia jelentkezésétől az allergén-specifikus immunterápia.

A cikk a Budai Egészségközpont allergológus szakorvosainak közreműködésével készült.