Ha nem lenne elég gondunk a koronavírus-járvány második hullámával, nyakunkon az influenzaszezon is. Összegyűjtöttük, hogy mit érdemes tudni erről a betegségről, miért nem jók rá az antibiotikumok, miért kaphatjuk el egy szezonban akár többször is, és hogyan működik a védőoltás ellene.

Az influenza egy vírusos fertőző betegség. Több típusát különböztetjük meg: embereket az A, B és C törzsek fertőzik meg, közülük az A és a B törzsek szoktak rendszeresen világjárványokat okozni. Az influenza cseppfertőzés útján terjed, vagyis testi érintkezéssel, köhögéssel, tüsszentéssel vagy a beteg által megérintett tárgyak útján. Az influenza tünetei meglehetősen változatosak, a legjellemzőbbek a láz, a köhögés, az orrfolyás, a torokfájás, a levertség, a végtagfájdalom, az izomfájdalom, fejfájás, a rossz közérzet, az általános gyengeség.

Állandóan változik és mégis mindig ugyanaz

Az influenza minden évben változó intenzitással, de biztosan visszatér. Magyarországon az őszi-téli időszakban, különösen januárban és februárban szokott jelentősebb járványokat okozni. Ráadásul az A és B vírustörzsek állandóan változnak, mutálódnak, így az a tény, hogy valaki már volt influenzás, vagy kapott védőoltást, nem védi meg a következő szezon járványától.

Ennek magyarázata, hogy a vírusok, pontosabban a vírusrészecskék felületén fehérjék vannak, melyek befolyásolják a vírusok fertőzőképességét. Csakhogy ezeknek a fehérjéknek a szerkezete nem stabil, nem álladó. A fertőzések következtében, az arra válaszul megjelenő immunreakciók eredményeként csak azok a vírusrészecskék tudnak tovább terjedni, vagyis azok tudnak újabb fertőzéseket okozni, amelyeken genetikai változások révén új, módosult szerkezetű fehérjék keletkeznek, amik ellen még nem termelt ellenanyagot a szervezet. Így mutálódnak a vírusok, ezért kell minden évben újra felvenni a harcot velük.

Miért kaphatjuk el egy szezonban többször?

Az influenzát nemcsak minden évben, hanem egy évben többször is elkaphatjuk. Hiába gyógyultunk fel ugyanis például az A törzs okozta betegségből, ez még az adott évben sem véd meg attól, hogy elkapjuk a B törzs okozta betegséget is. Járványok idején általában mindkét törzs fertőz, ezért is érdemes minden szezon előtt beoltatni magunkat, az oltás ugyanis az összes törzs ellen véd.

Miért nem jók influenza ellen az antibiotikumok?

Antibiotikumot szedni influenzára teljesen értelmetlen. Az antibiotikumok ugyanis bakteriális fertőzések ellen lettek kifejlesztve, az influenzát pedig vírus okozza. Mégis előfordulhat, hogy az orvos úgy dönt, antibiotikumot ír fel egy influenzának indult betegségre. Csakhogy ebben az esetben arról van szó, hogy a beteg már felülfertőződött valamilyen baktériummal, hogy az influenzájának bakteriális szövődménye lett. Ez okozhat például hörghurutot, arcüreggyulladást, fülgyulladást vagy rosszabb esetben tüdőgyulladást. Ezek kezelésében már hatékonyak az antibiotikumok. A tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója ellen (pneumococcusok) védőoltás áll rendelkezésre.

Hogyan készül az influenza elleni oltás?

Az influenza elleni védőoltás előállítása hónapokkal az adott influenzaszezon előtt megkezdődik. A nálunk, az északi féltekén forgalmazott vakcinák tervezésekor figyelembe veszik, hogy milyen kórokozók okoztak leginkább megbetegedéseket a déli féltekén akkor, amikor északon még nyár volt. Természetesen figyelembe veszik az előző influenzaszezon fertőzéseit is, amikor az Egészségügyi Világszervezetnél meghatározzák az aktuális oltóanyag összetételét.

Az oltóanyagban az inaktivált teljes vírus, vagy annak egy része található. Ezek megbetegedést nem tudnak okozni, de a szervezet immunválaszát elő tudják hívni. Így is előfordulhat, hogy az oltás után néhány napig kellemetlen tüneteket észlelünk (leggyakrabban az oltás hely érzékeny), ez azonban nem mérhető egy influenzafertőzés okozta betegséghez.

Az oltás sem jelent azonban százszázalékos védelmet. Általánosságban elmondható, hogy aki az adott szezonban beoltatta magát, annak kb. 70 százalékkal kisebb esélye van arra, hogy elkapja a vírust. De ha el is kapják, azok, akiket beoltottak nagy valószínűséggel sokkal könnyebben, enyhébb tünetekkel, kevesebb szövődménnyel vészelhetik át a fertőzést.

A cikk a Budai Egészségközpont infektológus szakembereinek közreműködésével készült.