A nap háromféle sugárzása közül az UVC nem éri el a földfelszínt; az UVA- és UVB-sugárzás azonban egyre nagyobb mennyiségben jut el hozzánk. Az UVB felelős a leégésért, az UVA pedig a hosszú távú következményekért: pigmentfoltok, idő előtti bőröregedés (photoaging), bőrrák.

Mivel a súlyosabb tünetek csak később, évek múlva jelentkeznek, a napégésre kisebb mértékben hajlamos, barna bőrű emberek kevésbé veszik komolyan a fényvédelemre vonatkozó tanácsokat. Pedig a bőr barnulása is fénykárosodást jelent: nem kell leégni ahhoz, hogy sérüljenek és módosuljanak a sejtek. Leégés során a felhám sejtjei sérülnek, erősebb napégés következtében elhalnak, de a barnulás során is jelentős módosulást szenvednek.

Mi történik leégés után?

A napégésért az UVB-sugárzás 295-315 nm hullámhosszú sugarai felelősek, amik 10:00-16:00 óra között a legerősebbek. A bőrvörösség 4-6 órán belül alakul ki, 12-24 óra múlva a legerőteljesebb. Ennek fő oka a bőr felhámrétegében és az irhának nevezett középső rétegben létrejövő sejtkárosodás, gyulladás, értágulat, illetve elhalás. A gyulladás forró, égető érzést és viszketést okoz, hólyagképződés és hámlás is megjelenhet.

A hámlás azokat az elhalt sejteket jelenti, melyektől a szervezet megszabadul. A sejtelhalás következményeként gyulladásos faktorok szabadulnak fel, melyek elindítják az egész szervezetre kiterjedő kellemetlen tüneteket: hőemelkedés, láz, hányinger, hányás és fejfájás is megjelenhet.

A sejtsérülések során szabadgyökök képződnek, melyek a sejtek genetikai örökítőanyagának, a DNS-nek a károsodását indítják el, előrevetítve a hosszú távú hatásokat. Ha valaki nem is ég le, ha nem is azonnal, de az elszenvedett sugárzást megsínyli a bőr – ezen hatások össze is adódnak, az évek hosszú során korai bőröregedést vagy rosszabb esetben bőrrákot eredményezve. A szemkárosodásokról sem szabad megfeledkezni: a kötőhártyagyulladás gyakori kísérő tünet.

Óvja szemét!

Ugyanúgy, mint a bőrön, a szemen is kialakulhatnak a hosszútávú károsodások: szürkehályog, illetve a makuladegeneráció – mely az idős kor betegsége, a kötőhártya megvastagodása (pterygium-képződés, mely a szaruhártyát elfedve akár vakságot is okozhat.) Ezért nagyon fontos a megfelelő védelmet nyújtó napszemüveg választása. CE-jelzéssel ellátott, UV 400 felirattal jelzik, hogy a napszemüveg lencséje 100%-os védelmet nyújt az UV -sugárzás ellen.

További kockázati faktorok

Tehát a lebarnult bőr is az UV-sugárzás okozta bőrkárosodás jele. Az, hogy milyen fokú károsodást szenved el a bőrünk, függ a bőrtípustól, az UV-indextől, a napon eltöltött időtől és hogy van-e megfelelő fényvédelem.

A skála első bőrtípusa a nagyon fehér, szeplős bőr – ez soha nem barnul le. A másig véglet, aki soha nem ég le, illetve könnyen barnul (ide tartoznak a színesbőrű emberek is). Az UV-index az ultraibolya-sugárzás maximális erejét mutatja, a világos bőrűek 7-es UV indexnél már 20 perc napozás után is leéghetnek.

Betegen senki ne menjen napra. Betegség során a szervezet immunrendszere legyengül, és még kevésbé képes védekezni az ionizáló sugárzás által okozott negatív hatásokkal szemben, mint egészségesen. Ugyanígy kockázatot hordozhat bizonyos gyógyszerek szedése, kozmetikumok használata, melyek fényérzékenyítő mellékhatással bírnak. Fokozottan figyelniük kell a kismamáknak is, akik megváltozott hormonháztartásuk miatt szintén könnyebben éghetnek le.

Tévhitek

A köztudatban sokak által „hozzászoktatásnak” gondolt szoláriumozás igen csalóka, hiszen ez csak egy látszólagos barnaság, döntően UVA-sugárzás éri a bőrt (míg a napfény esetében az UVB eredményezi a barnulást). Így a sejtek természetes védőburka nem épül fel, a hosszú távú hatások viszont jelentkezni fognak. Szoláriumozás során D-vitamin nem képződik, éppen amiatt, hogy a napágyak döntően UVA-sugárzók. A D-vitamin elővitaminja a napfény UVB-sugarainak hatására képződik a bőrben. A D-vitamin képződéssel kapcsolatban is sok tévhit él. Márciustól októberig naponta 15 perc szabadtéren (fedetlen arc és karok) elegendő a képződéséhez és ez fedezi is a szükségleteket.

Fényvédelem

1. A fokozatosság és mértékletesség elve a napozási szokások kapcsán hatványozottan érvényes.

2. Érdemes megválasztani, hogy mikor megyünk napra, 10:00-16:00 óra között a magas UVB-sugárzás miatt nem tanácsos.

3. Minimum 30 faktoros fényvédőt kellene használnia mindenkinek.

4. Fényvédőt ne csak akkor használjunk, amikor kifekszünk a napra. Ha kirándulni megyünk, kilépünk az utcára ugyanolyan fontos lehet a ruha által nem fedett bőrterületek megfelelő védelme.

5. Magas faktorszámú, gyógyszertárban vásárolt hipoallergén fényvédőkrémet használjunk, melyet megfelelő vastagságban kell a bőrön eloszlatni.

6. A fényvédőt 20-30 perccel korábban kell fölvinni, mint ahogy napra megyünk és sportolás (izzadás), illetve vízbemenetel után újra kell kenni.

7. A kalap vagy fejfedő használata nem csak a kisgyermekek esetében ajánlott.

Összefoglalva a fent leírtakat, mivel az UV-sugárzás vissza nem fordítható károsodásokat okoz, lehetőség szerint ne tegyük ki bőrünket direkt napsugárzásnak.

A cikk a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.