Sokak számára a nyár a vágyott szabadság és nyaralás mellett elhozza az évről évre ismétlődő kellemetlen tüneteket, az allergiás náthát is.

A nyáron megjelenő allergiás nátha időszakos vagy szezonális allergiának tekinthető, mivel csak egy adott időszakban termelődnek azok a pollenek (allergének), amelyek a tüneteket okozzák. Nyár elején a különböző fűfélék válthatnak ki kellemetlen reakciót, nyár vége felé azonban már a parlagfű és a feketeüröm virágzás kerül előtérbe. Az arra hajlamos emberek szervezetében az allergének egy ún. IgE típusú, specifikusan az adott allergénnel szemben termelt antitest képződését váltják ki, ami végső soron a tünetek kialakulásához vezet.

Mik lehetnek a tünetek?

Allergiás náthában mindenekelőtt orrtünetek tapasztalunk (vizes orrfolyás, orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás), amihez szemviszketés és könnyezés, valamint torok- és fülviszketés is társulhat. Fizikális vizsgálat során az orrnyálkahártya képe jellegzetes, a nyálkahártya diffúzan duzzadt, livid színű, a felszínén vízszerű váladék látható. A szem kötőhártyája is erezett lehet. A panaszok és a klinikai kép alapján a kezelés elkezdhető, különösen erős tünetek esetén a célzott kivizsgálással lehet várni a pollenszezon végéig.

Bizonyos panaszok, mint a nehézlégzés, fulladás, sípoló légzés – különösen, ha fizikai terhelést követően jelentkezik –, zavaró köhögés, mellkasi feszülő érzés az alsó légutak érintettségére, asztmára utalhat, ami szintén lehet allergiás eredetű. Az asztmagyanús pácienst további kivizsgálás céljából pulmonológushoz irányítjuk.

Ugyanígy további szakorvosi vizsgálatot igényel, ha az orrtünetek egyoldaliak vagy sűrű, gennyes váladékozás tapasztalható, esetleg arcduzzanat, fájdalom, fejfájás, láz jelentkezik. Utóbbiak nem tartoznak az allergiás nátha jellemzői közé, a további diagnosztikai lépések elvégzése fül-orr-gégész szakorvos feladata.

Mi történik az allergológusnál?

A célzott allergológiai kivizsgálást allergológus szakorvos végzi. A különböző tesztek a panaszokat okozó allergének kimutatását célozzák. A tüneteket okozó allergének meghatározására szolgáló vizsgálatok közül ma is a bőrön végzett Prick-teszt a leggyakrabban végzett vizsgálat, aminek érzékenysége és specificitása is elfogadható. A specifikus IgE-antitestek jelenlétét mutatja ki a bőrben.

A teszt során egy-egy csepp tisztított allergént cseppentünk az alkar bőrére, majd a cseppeknek megfelelően a bőrfelszínt megkarcoljuk. Kis várakozást követően leolvassuk a reakciót. Pozitív esetben csalángöb keletkezik, piros udvarral körülvéve. Fontos, hogy a teszt bizonyos esetekben nem végezhető el, pl. egyes gyógyszerek hatása alatt, lázas állapotban, bőrbetegség esetén, instabil asztmás állapotban stb. Ha a páciens már elkezdett valamilyen tablettás allergia-elleni kezelést, azt 3 nappal a vizsgálat előtt fel kell függeszteni. Ha a kezelés nem állítható le, esetleg egyéb okból nem végezhető el a Prick-teszt, vagy a szakorvos úgy dönt, akkor a vérből is elvégezhető a specifikus IgE meghatározás.

Utóbbi nagy biztonságú, kellően specifikus vizsgálat, de az eredményére pár napot várni kell. Az allergének molekuláris alapú további differenciálását teszi lehetővé az ún. komponens alapú diagnosztika, amire bizonyos esetekben, pl. allergénspecifikus immunterápia előtt szükség lehet, erről szakorvosi vizsgálat során születik döntés. A komponens alapú diagnosztika nagy segítség a keresztreagáló antigének kimutatásában is, amikor a pollenekkel keresztreagáló élelmiszerek, főként bizonyos zöldségek, gyümölcsök fogyasztása váltja ki az allergiás tüneteket. Élelmiszerek keresztreagáló allergénként orális allergia szindrómát okozhatnak, amely tünetei az ajak-, száj-, nyelv duzzanata, viszketés, esetleg hólyagok megjelenése. A parlagfűvel például dinnyefélék, cukkini, uborka, banán adhatnak keresztreakciót.

Kezelés

Az allergiás nátha kezelése során fontos az allergén kerülése, ami pollenek esetében nem könnyű feladat. Bizonyos életviteli tanácsok betartásával (pl. naponta ruhacsere, hajmosás, a ruhák kültéri szárításának kerülése) a tünetek csökkenthetők. A keresztreagáló élelmiszerek fogyasztásától is tartózkodni kell.

Az allergénkerülés mellett a terápia másik pillére a gyógyszeres kezelés. Ez tüneti terápiának számít, nem gyógyítja az allergiát. Célja az életminőség javítása, a páciens átsegítése a legnehezebb időszakon. Akkor a leghatékonyabb, ha a korábbi évek tapasztalatai alapján az első tünetek jelentkezése előtt 1-2 héttel elkezdjük a kezelést. Természetesen a növények virágzásának kezdete és időtartama függ az adott év időjárásától is, ezért érdemes figyelni a pollenjelentést. A gyógyszeres kezelés alapját a szájon át szedhető ún. antihisztaminok, vagy a helyileg alkalmazható szteroid orrsprayk jelentik. Szükség szerint kiegészíthető szemcseppel a kezelés. Fontos, hogy az allergiában alkalmazott lokális szteroid orrsprayk nem rendelkeznek az egész szervezetet érintő un. szisztémás szteroid mellékhatásokkal, és biztonsággal alkalmazhatók akár gyermekeknél is, az orvosi utasításnak megfelelően. Ezek az orrsprayk csak vényre kaphatók.

Tartós megoldást jelenthet allergiás betegek számára az ún. allergénspecifikus immunterápia. Az immunterápiás készítmények elérhetők a leggyakoribb nyári allergének mindegyikére, így fűkeverékre, parlagfűre és feketeürömre egyaránt. Gyermekeknél is alkalmazhatók általában 5 éves kor felett. Immunterápia során tisztított allergén kivonatot juttatunk a páciens szervezetébe szájon át, vagy injekciós formában, napi vagy heti-havi rendszerességgel, ezzel a páciens szervezetét fokozatosan hozzászoktatjuk az adott allergénhez, ami a tüneteit okozza. Fontos a fő, ún. domináns allergén meghatározása a terápia előtt. A kezelés során az allergiás immunválasz „áthangolása” történik effektív immunválasszá, ami sikeres esetben a tünetek fokozatos csökkenéséhez, majd megszűnéséhez vezet, tartós tünetmentességet eredményezve. A terápia a páciens részéről az orvosi tanácsok és a viziteken való megjelenés pontos követését igényli, általában 3-5 évig tart. Ezen időszakon belül szezonális tünetek esetén a kezelést is átmenetileg kell alkalmazni, az adott pollenszezon előtt két hónappal elkezdve és a szezon végéig folytatva, de lehet folyamatosan is, egyéni mérlegelés alapján. A terápia célja az életminőség javítása, a tüneti gyógyszeres kezelés csökkentése, ill. az allergiás nátha súlyosbodásának, asztmás állapot kialakulásának megelőzése.

A cikk a Budai Egészségközpont allergológus szakorvosainak közreműködésével készült.