Amikor valaki műtét előtt áll, a beavatkozást megelőzően aneszteziológus konzultál vele. Felméri általános egészségi állapotát a laboratóriumi és egyéb vizsgálati eredmények alapján dönt a szükséges anesztézia, vagyis az érzéstelenítés és/vagy az altatás módjáról, majd ennek megfelelően gondoskodik a műtét alatt a beteg jóllétéről és biztonságáról.

Az aneszteziológus – köznyelvi, pontatlan megnevezéssel az altatóorvos – a sebészekkel együttműködve vesz részt a műtéti eljárásban, és aneszteziológiai, intenzív terápiás, illetve fájdalomcsillapítási ismereteivel segíti a csapat munkáját.

Az aneszteziológia a műtéti érzéstelenítés, a fájdalomcsillapítás módjaival foglalkozó tudományág a sebészetből kiválva vált önálló szakterületté. Az aneszteziológus szakorvos a sebésszel együtt gondoskodik a beteg műtéti előkészítéséről, és a műtéti team tagjaként arról, hogy a pácienst minél kisebb megterhelés érje az operáció során. A beavatkozás alatt folyamatosan ellenőrzi a páciens életfunkcióit és ha kell megfelelő lépéseket tesz azok normálishoz közeli fenntartása érdekében.

Felkészülés a műtétre

A beavatkozás előtt a beteg légzőszervi, EKG- és laboratóriumi vizsgálatokon esik át, amelyen felmérik az általános fizikai állapotát, számba vesznek minden olyan körülményt, ami veszélyeztetheti a műtét sikerét. Áttekintik korábbi műtéteit, fennálló betegségeit, rendszeresen alkalmazott gyógyszereit. Az aneszteziológus ezek alapján egyénre szabottan, az adott beavatkozás jellegének, súlyosságának, várható időtartamának megfelelőn választja ki a műtét során alkalmazandó érzéstelenítési eljárást. A beavatkozás előtt ismerteti a beteggel a műtéti érzéstelenítéssel kapcsolatos tudnivalókat, azok kockázatát és megbeszélik a szükséges teendőket. Például, hogy a műtét előtt mennyi idővel ehet utoljára, esetleg van-e olyan gyógyszere, aminek alkalmazását átmenetileg abba kell hagynia. Az aneszteziológussal folytatott beszélgetés egyik fontos célja a beteg edukációja mellett az is, hogy az alapos tájékoztatással oldja a beteg szorongását.

Általános érzéstelenítés

A műtét jellegétől, illetve a beteg egészségi állapotától függően az anesztézia lehet általános vagy regionális. Az általános érzéstelenítés a gyakorlatban narkózist jelent, mely során az alkalmazott altatószerek és fájdalomcsillapítók hatására beteg öntudatlan állapotba kerül. A gyógyszereket vénán keresztül vagy maszkon át belélegeztetve adagolják. Bár a köznyelvben az aneszteziológust altatóorvosként, a narkózist okozó szereket altatószerekként emlegetjük, ezek a megnevezések nem pontosak, ilyenkor ugyanis a beteg nem a hagyományos értelemben alszik, hanem átmenetileg és reverzibilisen elveszíti a tudatát. A folyamat során a betegre szerelt monitorok segítségével ellenőrzik annak hatásait és megfelelő szintjét. Nem valódi alvásról, hanem kontrollált öntudatlan állapotról beszélhetünk tehát. Egyes műtéti beavatkozások során az izmok ellazítására is szükség van, ilyenkor az összes izmot „elgyengítik” és a légzőizmok munkáját, egy a légcsőbe vezetett csövön keresztül gépi lélegeztetés pótolja.

Az aneszteziológus szakorvos a műtét alatt folyamatosan monitorizálja a narkózis mélységét, annak hatásait és a beteg életfunkcióit: légzését, a vér oxigéntelítettségét, vérnyomását, szívműködését, az izomtónusát. A műtét végén, a narkózist fenntartó gyógyszerek adagolását leállítva, felügyeli a beteg „ ébredését”, biztosítja hogy a beteg visszanyerje önálló légzését, tudatát és mozgásképességét.

Helyi érzéstelenítés

Bizonyos testrészek beavatkozásai során, lehetséges, hogy csak a műtött testrészt érzéstelenítik el. Az aneszteziológus vagy a sebész ilyenkor helyi érzéstelenítőt ad a műtendő területet ellátó ideg vagy idegközpont közelébe. Ennek során a beteg teljesen, vagy részben megtartja a tudatát (esetleg enyhe bódítást kap), de fájdalmat nem érez. Ilyenek például a végtagműtétek, a bőrgyógyászati és a fogászati, szájsebészeti beavatkozások. Kisműtétek során ezt maga a sebész végzi el, nincs szükség aneszteziológus közreműködésére. A beteg tudata a beavatkozás során végig megtartott marad.

Egyes műtéteknél (például császármetszések esetén) úgy érik el a műtendő terület érzéstelenségét, hogy úgynevezett gerincközeli érzéstelenítést alkalmaznak. Ilyenkor a helyi érzéstelenítőszert a gerinccsatorna megfelelő szakaszán beadva, az a gerincvelőből kilépő idegeket a beadástól helyétől lefelé regionálisan blokkolja és így az alsótestfél „elzsibbad” érzéketlenné válik. Két fő formája az epidurális érzéstelenítés mely blokkolja érzőidegeket, de az alkalmazott érzéstelenítő dózisától függően a motoros funkciók megmaradhatnak – szemben a spinalis érzéstelenítéssel, amely a szenzoros és motoros blokkot egyaránt kivált.

A cikk a Budai Egészségközpont aneszteziológus szakorvosainak közreműködésével készült.