A parányi vérszívó csípése többféle súlyos betegség kórokozójával is megfertőzheti „áldozatát”. Ismerjük meg a leggyakoribb kullancs okozta betegségeket!

Ixoderus ricinus

A kullancsok jellegzetes élőhelyeiről és sajátos támadási-vérszívási technikájáról itt írtunk részletesen. A szájszervükkel az „áldozat” bőrén ejtett parányi seben keresztül érzéstelenítő, fájdalomcsillapító hatású váladékot juttatnak annak szervezetébe, hogy a vérszívás idejére észrevétlenek tudjanak maradni. Ezzel a váladékkal azonban többfajta kórokozót is befecskendezhetnek: vírusokat, baktériumokat és egysejtűeket egyaránt. Egy-egy kullancsfajta általában az arra jellemző kórokozóval fertőz. A térségünkben elterjedt kullancsok alapvetően két olyan kórokozót hordoznak, amelyek emberekre is veszélyesek, emellett terjeszthetnek olyan betegséget is, amelyekkel állatokat, köztük házi kedvenceinket is megfertőzhetik

A kullancs-enkefalitisz

A központi idegrendszer súlyos betegségét, a vírusos agyvelőgyulladást, a kullancs-enkefalitiszt akkor ismerte meg a laikus közvélemény, amikor híres tájfutónk Monspart Sarolta sportpályafutását derékba törte egy ilyen vírust hordozó kullancs miatti súlyos betegség.

A flavivírust, a kullancs-enkefalitiszt vírusát a vöröshasú közönséges kullancs (Ixodes ricinus) közvetíti. Ez a fajta a legtöbb magyarországi hegységben előfordul, különösen nagy számban a bükk- és tölgyerdőkben.

Vírusos agyvelőgyulladás esetén mintegy kéthetes lappangási idő után jelentkeznek az első tünetek. A betegségnek jellemzően két szakasza van:

1. Hőemelkedéssel, lázzal kezdődik, amit influenzára emlékeztető tünetek, gyengeség, általános rossz közérzet, émelygés, végtag- és izomfájdalom kísérhet. Az esetek egy részében (elsősorban gyerekeknél) nem alakul ki a következő fázis.

2. A második fázisban sokkal súlyosabb tünetek jelentkezhetnek: görcsös fejfájás, hányás, magas láz, a tarkóizmok merevsége, veseproblémák, tüdőgyulladás következhet be. Mivel a vírus a központi idegrendszerbe is bejut, az agyvelő és a gerincvelő idegsejtjeit is támadja, ideggyulladást is kivált, az esetek mintegy harmadánál idegrendszeri zavarok, epilepszia, sőt, az esetek tíz százalékánál maradandó idegbénulás is kialakulhat és körülbelül az esetek egy százaléka halálhoz is vezet.

A kullancs-enkefalitiszt ellen 1991 óta elérhető védőoltás. A több részletben beadott injekció és az azt követő emlékeztető oltás gyengített kórokozót tartalmaz, és segítségével sikeresen elkerülhető a vírusos agyvelőgyulladás. A térítésköteles védőoltás mindenkinek ajánlott, aki sokat jár a természetben, foglalkozása vagy hobbija miatt.

A Lyme-kór

A Lyme-kórt szintén egy kullancs által hordozott mikroba, a Borrelia burgdorferi baktérium okozza. Jóval gyakoribb a vírusos agyhártyagyulladásnál, a becslések szerint egyes területeken a kullancsoknak akár a fele is hordozhatja. Magyarországon mindenütt előfordulhat. A legtöbb csípés május-júliusban történik. A Lyme borreliozis az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, magától is gyógyul, azonban néha progresszív lefolyást mutat. A fertőzés krónikussá válhat, rendkívül ritkán évtizedekig is eltarthat. 1998 óta bejelentés-köteles, azóta évente átlag 1346 esetet regisztrálnak Magyarországon, de a valódi esetszám ennek akár tízszerese is lehet.

A legjellegzetesebb korai tünet a csípés helyén, esetleg távolabb a bőrfelületen jelentkezik:

1. Minimum egy nappal a csípés után, legalább öt centiméteres ovális alakú bőrpír, ún. erythema migrans jelentkezik.
2. Később, napok múlva kokárdaszerűvé válik, a szélein sötétebb, belül halványabb lesz.
3. Az erythema változékony marad: elhalványul, majd hetek alatt egyre tágul, és gyűrű alakú, koncentrikus körökben visszatér.

A gyulladt terület nem vagy alig viszket, ezért sokan észre sem veszik. Az erythema migrans típusos tüneteit mutató beteget további vizsgálatok nélkül kell elkezdeni kezelni a megfelelően választott és megfelelő adagban és ideig adott antibiotikummal.

A kórokozó további bőrtüneteket (lymphocytoma, acrodermatitis chronica atrophicans) és más szervekben is gyulladásokat okozhat. Ezek (szívizomgyulladás, arcidegbénulás, agyhártyagyulladás, ideggyulladás, ízületi gyulladás) fáradékonysággal, fejfájással, izom-és ízületi fájdalmakkal, szívritmuszavarral, zsibbadással, idegbénulással járhatnak. Igazolt esetekben szintén antibiotikummal kezelhetők. 

Erythema migrans

A klinikai tünetek mellett a diagnózist laborvizsgálatok is segíthetik. A szerológiai vizsgálatok csak Western blot-technikával igazoltan értékelhetők és így is csak komoly szaktudással. Bőrbiopsziás mintából (igen ritkán szükséges), likvorból és ízületi folyadékból van esély PCR-kimutatására is.

Sajnos, a Lyme-kór ellen jelenleg még nincs védőoltás.

A kullancsok a kutyákat is veszélyeztetik

Házi kedvenceinket a Lyme-kór is elérheti, és van olyan kullancs okozta fertőzés is, amely embereket nem, hanem csak kutyákat fenyeget: ilyen például a babéziózis. Ezt az állatokat érintő súlyos fertőzést egy egysejtű parazita, a Babesia canis okozza, amelyet a Dermacentor reticulatus nevű kullancsfaj hordoz.

Egy-két hét lappangási idő után jelentkeznek a tünetek: magas láz, a sötétbarna vizelet és az idegrendszeri panaszok. Az állat elesett, gyenge, nem eszik, járása bizonytalan, ingadozó, hányás, hasmenés is felléphet. Az egysejtű a vörösvértesteket károsítja, az abból kiszabaduló festékanyag festi sötétre az állat vizeletét, az intenzív immunválasz miatti máj és veseproblémák alakulnak ki, a nyirokcsomók és a lép megnagyobbodik, vérszegénység lép fel. Kezeletlenül az állat néhány nap alatt elpusztul A babéziózis ellen van védőoltás, ami nem akadályozza meg ugyan a fertőzést és a betegség kialakulását, viszont a segítségével jóval enyhébb a betegség lefolyása.

A csípés a kullancsok elleni védekezéssel előzhető meg: különféle készítmények és riasztószerek tarthatják távol a vérszívókat az emberek és állatok esetében is.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.