A koronavírus-járvány terjedésével sok szó esik a nyájimmunitásról, vagyis arról az állapotról, amikor a népesség olyan nagy hányada védett egy betegséggel szemben, hogy az védettséget biztosít a többiek számára is. De mi is ez pontosan és működhet-e vajon a jelenleg krízishelyzetben?

A nyájimmunitás kialakulása

Amikor a szervezetet megtámadja valamilyen kórokozó, egy vírus vagy egy baktérium, akkor az immunrendszerünk azonnal akcióba lendül. Egyfelől antitesteket termel, amelyek felismerik és semlegesítik a szervezetbe került veszélyes idegen anyagokat. Másfelől memóriasejtek termelődnek, amelyeknek a kórokozó elpusztítása helyett az a feladatuk, hogy minél tovább fennmaradjanak, és hordozzák az antigént felismerő receptort. Nekik köszönhető, hogy amikor újra hasonló fertőzés éri a szervezet, a szükséges immunválasz a korábbinál sokkal gyorsabban létrejöhet.

A védőoltások a fenti folyamat alapján működnek, csak éppen “kicsiben”. Az oltás tulajdonképpen egy enyhe, kontrollált támadás a szervezet ellen, hogy amikor az valódi fertőzéssel szembesül, akkor már készen álljon a megfelelő hatékonyságú immunválasszal. A vakcina gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit (vagy más esetekben kész ellenanyagot) tartalmazó készítmény. Az oltások haszna nemcsak az egyén, a beoltott ember védelme, hanem az is, hogy ha oltások révén egy közösségben elég sokan lesznek védettek, akkor ők már megvédik a beoltatlanokat is. Ez az oltásokkal megszerzett nyájimmunitás.

De hogyan lesznek védettek azok, akik be sincsenek oltva?

Egyszerűen úgy, hogy a beoltott emberek lelassítják vagy egyenesen megakadályozzák a fertőzés terjedését. Adott egy beteg, X, aki kapcsolatba kerül egy másik emberrel, Y-nal. Csakhogy Y be van oltva, így X nem tudja átadni neki a betegséget. Ezután Y találkozik Z-vel, aki nincs beoltva. De azáltal, hogy Y az oltás révén immunitást szerzett, nem betegedett meg, nem adja tovább a fertőzést Z-nek sem. Tehát Y oltással megszerzett immunitása megvédte a beoltatlan Z-t is.

Bizonyos átoltottsági arány esetén a betegség már alig vagy egyáltalán nem tud terjedni, így akár el is tűnhet akár az egész Földről is. Ez történt például a feketehimlővel, egy különösen veszélyes betegséggel, ami még a huszadik században is több százmillió embert ölt meg. Mára, hála az oltásoknak, eltűnt. Ugyanakkor az oltásellenesség terjedésével olyan, korábban legyőzöttnek hitt betegségek tűntek fel újra tömegesen, mint például a kanyaró.

Hogy működne mindez a koronavírus esetében?

A koronavírus ellen egyelőre sajnos nincs védőoltás. Bár gőzerővel folynak a tudományos kutatások, úgy tűnik, hogy erre még legalább egy-másfél évet várnunk kell. A nyájimmunitás lehetősége azonban ennél a betegségnél is felmerült, mégpedig úgy, hogy ha tömegesen fertőződnek meg az emberek a betegséggel, akkor tömegben alakul ki a védelem vele szemben, ami már megvédheti a többieket is. Az elmélet hívei szerint a különösen veszélyeztetett csoportokat, az időseket, a krónikus betegeket kell csak megvédeni attól, hogy megfertőződjenek, vagyis őket kell izolálni. A többiek viszont megfertőződhetnek, így egyfajta kontroll alatt terjedhetne a vírus.

Csakhogy ez az elmélet több sebből vérzik. Egyelőre csak feltételezés, és nem bizonyított tudományos tény, hogy aki elkapta a koronavírust, és felgyógyult belőle, az teljesen immunis lesz a betegségre. Azt sem tudjuk még, hogy ha immunis is lesz, akkor meddig tart ki a védettsége. Másfelől sajnos rengeteg szomorú példa bizonyítja, hogy a koronavírus leginkább az idősekre és a krónikus betegekre veszélyes, de fiatal és egészséges embereket is komolyan megbetegíthet, sőt meg is ölhet.

Éppen ezért rengeteg tudós tiltakozott az ellen, hogy a koronavírus-járványban a nyájimmunitásra, mint eszközre tekintsünk az oltás felfedezése előtt. Azok az országok, ahol kacérkodtak a gondolattal (Nagy-Britannia, Hollandia) is elég hamar elálltak az ötlettől, egyedül Svédországban gondolják egy kicsit másképp, de ott sem beszélnek kifejezetten nyájimmunitásról. Mégis, egyelőre úgy tűnik, hogy a svéd hatóságok az iskolák, munkahelyek nyitvatartásával a vírus kontroll alatti terjedésére szavaztak.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.