Útikalauz anatómiába

Segíthet a nyájimmuntás a koronavírus legyőzésében?

2020.04.21. 07:19

A koronavírus-járvány terjedésével sok szó esik a nyájimmunitásról, vagyis arról az állapotról, amikor a népesség olyan nagy hányada védett egy betegséggel szemben, hogy az védettséget biztosít a többiek számára is. De mi is ez pontosan és működhet-e vajon a jelenleg krízishelyzetben?

utikalauz-nyajimmunitas1.jpg

A nyájimmunitás kialakulása

Amikor a szervezetet megtámadja valamilyen kórokozó, egy vírus vagy egy baktérium, akkor az immunrendszerünk azonnal akcióba lendül. Egyfelől antitesteket termel, amelyek felismerik és semlegesítik a szervezetbe került veszélyes idegen anyagokat. Másfelől memóriasejtek termelődnek, amelyeknek a kórokozó elpusztítása helyett az a feladatuk, hogy minél tovább fennmaradjanak, és hordozzák az antigént felismerő receptort. Nekik köszönhető, hogy amikor újra hasonló fertőzés éri a szervezet, a szükséges immunválasz a korábbinál sokkal gyorsabban létrejöhet.

A védőoltások a fenti folyamat alapján működnek, csak éppen “kicsiben”. Az oltás tulajdonképpen egy enyhe, kontrollált támadás a szervezet ellen, hogy amikor az valódi fertőzéssel szembesül, akkor már készen álljon a megfelelő hatékonyságú immunválasszal. A vakcina gyengített vagy elölt kórokozókat, azok részeit (vagy más esetekben kész ellenanyagot) tartalmazó készítmény. Az oltások haszna nemcsak az egyén, a beoltott ember védelme, hanem az is, hogy ha oltások révén egy közösségben elég sokan lesznek védettek, akkor ők már megvédik a beoltatlanokat is. Ez az oltásokkal megszerzett nyájimmunitás.

De hogyan lesznek védettek azok, akik be sincsenek oltva?

Egyszerűen úgy, hogy a beoltott emberek lelassítják vagy egyenesen megakadályozzák a fertőzés terjedését. Adott egy beteg, X, aki kapcsolatba kerül egy másik emberrel, Y-nal. Csakhogy Y be van oltva, így X nem tudja átadni neki a betegséget. Ezután Y találkozik Z-vel, aki nincs beoltva. De azáltal, hogy Y az oltás révén immunitást szerzett, nem betegedett meg, nem adja tovább a fertőzést Z-nek sem. Tehát Y oltással megszerzett immunitása megvédte a beoltatlan Z-t is.

Bizonyos átoltottsági arány esetén a betegség már alig vagy egyáltalán nem tud terjedni, így akár el is tűnhet akár az egész Földről is. Ez történt például a feketehimlővel, egy különösen veszélyes betegséggel, ami még a huszadik században is több százmillió embert ölt meg. Mára, hála az oltásoknak, eltűnt. Ugyanakkor az oltásellenesség terjedésével olyan, korábban legyőzöttnek hitt betegségek tűntek fel újra tömegesen, mint például a kanyaró.

Hogy működne mindez a koronavírus esetében?

A koronavírus ellen egyelőre sajnos nincs védőoltás. Bár gőzerővel folynak a tudományos kutatások, úgy tűnik, hogy erre még legalább egy-másfél évet várnunk kell. A nyájimmunitás lehetősége azonban ennél a betegségnél is felmerült, mégpedig úgy, hogy ha tömegesen fertőződnek meg az emberek a betegséggel, akkor tömegben alakul ki a védelem vele szemben, ami már megvédheti a többieket is. Az elmélet hívei szerint a különösen veszélyeztetett csoportokat, az időseket, a krónikus betegeket kell csak megvédeni attól, hogy megfertőződjenek, vagyis őket kell izolálni. A többiek viszont megfertőződhetnek, így egyfajta kontroll alatt terjedhetne a vírus.

utikalauz-nyajimmunitas2.jpg

Csakhogy ez az elmélet több sebből vérzik. Egyelőre csak feltételezés, és nem bizonyított tudományos tény, hogy aki elkapta a koronavírust, és felgyógyult belőle, az teljesen immunis lesz a betegségre. Azt sem tudjuk még, hogy ha immunis is lesz, akkor meddig tart ki a védettsége. Másfelől sajnos rengeteg szomorú példa bizonyítja, hogy a koronavírus leginkább az idősekre és a krónikus betegekre veszélyes, de fiatal és egészséges embereket is komolyan megbetegíthet, sőt meg is ölhet.

Éppen ezért rengeteg tudós tiltakozott az ellen, hogy a koronavírus-járványban a nyájimmunitásra, mint eszközre tekintsünk az oltás felfedezése előtt. Azok az országok, ahol kacérkodtak a gondolattal (Nagy-Britannia, Hollandia) is elég hamar elálltak az ötlettől, egyedül Svédországban gondolják egy kicsit másképp, de ott sem beszélnek kifejezetten nyájimmunitásról. Mégis, egyelőre úgy tűnik, hogy a svéd hatóságok az iskolák, munkahelyek nyitvatartásával a vírus kontroll alatti terjedésére szavaztak.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2020.04.21. 11:53:55

Nem igazán vannak kifejtve az érvek, hogy miért nem működik a koronavírus esetén a nyájimmunitás oltás nélkül. Felsorolok pár érvet:

1. Az idősek és krónikus betegek együtt több, mint 40%-át teszik ki a lakosságnak. Ennek fényében eleve ha megbetegítjük a többit, az még mindig kevés a nyájimmunitáshoz.
2. Ennyi idős embert eleve nem lehetne elzárni a többiektől és egymástól is. Már az idősek otthonában komoly kockázat, hogy hiába nem fogadhatnak látogatót, az ápolók a legnagyobb elővigyázatosság mellett is bevihetik. Ha nem 1% alatti, hanem mondjuk 30%-os lenne kint a fertőzöttség, akkor biztosan bevinnék. Emellett sok idős nem egyedül, hanem a családjával lakik, nincs elég lakás a különköltöztetésükre. Az egyedül élő idősek számára még az is kockázat, ha az agyonfertőzött külső társadalomból valaki bevásárol számukra.
3. A veszélyeztetett csoport jelentős részének időnként kórházi ellátásra is szüksége van más betegségek miatt. Ezt is meg kellene szervezni, amit szintén nem lehet 100%-os biztossággal.
4. Még a lakosság többi részében is túlterhelné az egészségügyet, ha hirtelen majdnem mindenki megbetegedne, és egy részük intenzív ellátásra szorulna. A kevés egészségügyi kapacitás miatt emelkedne a halálozási ráta, nem mindenkinek jutna lélegeztetőgép.
5. Kevesebb ideig tartana, de egy időre még jobban leállna a gazdaság, tekintve, hogy az intenzív ápolást nem igénylők egy jelentős része hetekig feküdne magas lázzal otthon. Ami még enyhe lefolyásnak számít a WHO szerint, abba ez is beletartozik. Plusz a társadalmi bizonytalanság létrehozna spontán karanténokat, távolságtartást, ami sokkal kevésbé békésen zajlana le, mint ha az állam előírja.
6. Osztrákoknál végeztek reprezentatív tesztet, és nem igazolódott be, hogy nagyságrendekkel több fertőzött lenne, mint a hivatalos, ezzel az elmélet a sokkal alacsonyabb halálozási rátáról is bukik, a halálozás továbbra is becsült 1-4% között lehet.

Igazamvanvagyigazamvan? 2020.04.21. 13:53:32

@Zabalint: teljesen igazad van. Ráadásul a történelem sem igazolja a nyájimmunitás működését ilyen esetben. A spanyolnátha alatt nem volt karantén, pusztított is szépen, nyájimmunitás pedig olyannyira nem épült ki, hogy három hullám söpört végig a Világon.
Ha nyájimmunitás: mennyi idő alatt futna keresztül a társadalmon? Két hónap? Így sem tart tovább a karantén 3 -4 hónapnál .Hatmillió ember kéne, hogy megbetegedjen, ha csak 1%-ot veszünk, ez 60.000 halott. Ki vállalná fel?

röf 2020.04.21. 14:10:22

Hamarosan kiderül, csak figyeljétek a svéd modellt.....

Pipas 2020.04.21. 14:20:12

@Zabalint: "1. Az idősek és krónikus betegek együtt több, mint 40%-át teszik ki a lakosságnak. Ennek fényében eleve ha megbetegítjük a többit, az még mindig kevés a nyájimmunitáshoz."

Nem, hanem inkább 20%.

" Ennyi idős embert eleve nem lehetne elzárni a többiektől és egymástól is. "

Most is ezzel próbálkozunk attól függetlenül, hogy nem a nyájimmunitást kergetjük.

"amit szintén nem lehet 100%-os biztossággal."
Ez most is probléma.

Exploiter 2020.04.21. 14:42:30

@Zabalint:

Az osztrák tesztre:
Azt találták, hogy az aktív(!) fertőzöttek száma az akkor nyilvántartott 7000 helyett valahol 10000 és 67000 között lehet.
Jelenleg náluk 3,3% a hivatalos ráta.
Tehát kb 0.3 % és 2.3% közötti számról beszélünk. A legvalószínűbbnek 28000 főt mondtak, amivel 0.8% százaléknál járunk.
És ki tudja, mennyien gyógyultak meg már akkor, a nem regisztráltak közül.
Tehát nem 1-4%, hanem valószínűleg kevesebb, mint 1%, nem találsz olyan ezzel foglalkozó kutatót, aki bármiben is komolyan venné a hivatalos számokat bárhol is.

Izlandon pl sok teszttel, jó lefedettséggel 0.5% a mostani állás.

A diamond pricessen rengeteg idős utassal együtt is csak1.8%

És ez egy annyira alapvető fontosságú kérdés, hogy fel nem foghatom, miért nem csinál a világ összes kormánya már most kiterjedt antitest teszteket, lehetőleg nem ilyen kis elemszámból vett mintával, aminek ennyi a szórása.
Mintha nem is akarná tudni senki az igazságot, amíg megy a pánik és lehet ilyen százalékokkal dobálózni.

2020.04.21. 15:21:26

@Pipas:
"Nem, hanem inkább 20%."

Ha minden krónikus betegséget veszünk, az 50% közelében van. A 65 év felettiek aránya egyébként 19%, szóval ez a 20% biztosan nem stimmel, mert a 65 év felettiek mind veszélyeztetettnek számítanak, alatta meg a krónikus betegségek egy részével számít valaki veszélyeztettnek, csak kérdéses melyeknél.

"Most is ezzel próbálkozunk attól függetlenül, hogy nem a nyájimmunitást kergetjük."

És mindez csak részben sikeres. Most képzeld el, hogy ennek sokszorosa a fertőzöttség a többieknél.

"Ez most is probléma."

30-szor nagyobb fertőzöttségnél meg 30-szor akkora probléma.

2020.04.21. 15:36:20

@Exploiter:
Eleve hibázol, hogy az osztrákok akkori arányait kivetíted a mostani hivatalos esetszámra, hiszen 7 ezernél még csak kezdődtek a szigorítások, amelyek jó esetben jelentős visszaszorítást jelentenek.

A Diamond Princess betegei közül meg még mindig nem gyógyult meg 55, ráadásul azok közül mindenki megfelelő ellátást kapott. A "nyájimmunitásos" módszer esetén országnyi méretekben nem ez történne.

Izlandon 13%-át tesztelték a lakosságnak, feltehetőleg ebben voltak célzott kontaktvizsgálatok is, és mégsem találták ők sem olyan tömeges fertőződést, amire azok alapoznak, akik szerint már a lakosság 10-20%-án átment a vírus. És még mindig van 351 aktív eset.

Exploiter 2020.04.21. 16:34:14

@Zabalint:

"hiszen 7 ezernél még csak kezdődtek a szigorítások, amelyek jó esetben jelentős visszaszorítást jelentenek"

És ez miben érinti a halálozási arányt?

"A Diamond Princess betegei közül meg még mindig nem gyógyult meg 55, ráadásul azok közül mindenki megfelelő ellátást kapott."

Arra érdemes lenne egy arányszámot találni, hogy hány ember menthető meg egyáltalán megfelelő ellátással. Tehát, hogy számít-e a gyakorlatban valamit, hogy van-e lélegeztetőgép. Most elvileg itthon 80 van használatban. New Yorkban nem tudják hova tenni a felhalmozott lélegeztetőgép parkot, mert kihasználatlanul állnak.
Van egy érzésem, hogy akinek arra van szüksége, az kb úgyis meghal előbb-utóbb.

"Izlandon 13%-át tesztelték a lakosságnak, feltehetőleg ebben voltak célzott kontaktvizsgálatok is, és mégsem találták ők sem olyan tömeges fertőződést, amire azok alapoznak, akik szerint már a lakosság 10-20%-án átment a vírus. És még mindig van 351 aktív eset."

Azt nem találtak. De mondjuk kevesebben is haltak meg eddig, mint ahányan mondjuk úgy szoktak, hogy kiesnek a kádból.

Kunhallmi Agnes 2020.04.21. 16:37:02

Hülyeség a nyálinmunitás. Attól még hogy valakinek nyála inmunis, attól még simán megfertözödhet.

Larrikin 2020.04.21. 16:48:18

A nyájimmunitás elvi lehetőségének megállapításához kellene még néhány adat, pl. a sokat hangoztatott 60%-os fertőzöttség csak tipp, az immunitás megszerzése önmagában is kérdés (vannak, akik bizonyítottan átestek a fertőzésen és nincs kimutatható mennyiségű antitest a vérükben), az időtartama szintén, továbbá vannak olyan vírusok, amelyek képesek a szervezetben megbújni és újra aktiválódni. A 'görbe ellaposításával' meg eleve nem tűnik kompatibilisnek. Mondjuk ezt 6 hete írtam először.

Larrikin 2020.04.21. 16:54:54

@Exploiter: "Arra érdemes lenne egy arányszámot találni, hogy hány ember menthető meg egyáltalán megfelelő ellátással. "
Az intenzív ellátást igénylők több mint fele. Ez a protokoll fejlődésével a következő hónapokban még javulhat.

Pipas 2020.04.21. 19:22:07

@Zabalint: "Ha minden krónikus betegséget veszünk, az 50% közelében van. "

Ja, fáj a derekuk, vérnyomáscsökkentőt szednek, cukorbetegek, izületi bántalmaik vannak. Menjünk már a fenébe! :( Mi köze van ennek a vírushoz?

frigyes2 2020.04.21. 20:09:25

Nem értetek ti ehhez! Majd a Viktor! az majd mindent tud

Hórukk 2020.04.21. 23:58:34

Mo-on már régen kialakult a nyájimmunitás. Megvan a 60% birka, reméljük hogy most már a fertőzés terjedése megáll.

Larrikin 2020.04.22. 03:25:14

@Exploiter: ez egy érdekes tanulmány, csak nem biztos, hogy közelebb vitt a helyzet megismeréséhez. Azt eddig is tudtuk, hogy a tesztek se nem teljes körűek, se nem reprezentatívak.

Ebben a kutatásban 3300 mintából 50 volt pozitív. A mintavételhez az önkénteseket facebook reklámok segítségével toborozták, ezzel kapcsolatban a szerzőknek is feltűnt, hogy

"bias favoring those with prior COVID-like illnesses seeking antibody confirmation are also possible. The overall effect of such biases is hard to ascertain."

Így aztán nem is foglalkoztak vele, egy pandémia idején elvégre kinek jutna eszébe saját céljait követve teszteltetni magát. Kizárólag azokat a torzító hatásokat korrigálták, amivel a 1.5% mért eredményt felküzdötték a többszörösére.

Azt is érdemes lenne megfontolni, hogy az aktív társasági életet élő, küldetéstudatos polgárok kitettsége eleve jóval az átlag fölött van.

Larrikin 2020.04.22. 03:31:28

@Pipas: "Ja, fáj a derekuk, vérnyomáscsökkentőt szednek, cukorbetegek, izületi bántalmaik vannak. Menjünk már a fenébe! :( Mi köze van ennek a vírushoz?"
Ez bennem is felmerült az elhunytakról készült összesítést böngészve.

Exploiter 2020.04.22. 07:40:00

@Larrikin:

Viszont azt is vedd hozzá, hogy a teszt tesztekből nem volt fals pozitív, viszont fals negatív jó sok, tehát ez meg lefelé csal.

Igazából én egy olyan helyre lennék kiváncsi, mint New York.
Remélem, nemsokára csinálnak rendes tesztelést is, valóban reprezentatívat.

Csal a szelekció, csal a teszt, de még csal a halottak száma is, egyik oldalról nem tudnak mindenkit regisztrálni, aki meghalt, másik oldalról nem tetszik, hogy mindenkit hozzácsapnak a listához, aki meghalt és pozitív tesztje lett.

Abban viszont biztos vagyok, hogy az egész USA-ban az a város lesz a legbiztonságosabb a közeljövőben.
süti beállítások módosítása