Mikor és hogyan csillapítsuk a lázat?

2020.04.09. 07:12

Az utóbbi években alapvetően változtak meg a lázat illető orvosi ajánlások. Mikor kell csillapítani és mikor nem? Mikor válasszuk a gyógyszeres és mikor a fizikai csillapítást? Ajánlott-e még a priznic, a borogatás és a hűtőfürdő?

utikalauz-lazcsillapitas-01.jpg

A jelenlegi koronavírus-járvány minden eddiginél erősebben irányítja a figyelmet a lázra, a lázcsillapítás módjaira, hiszen ez a betegség egyik legjellemzőbb tünete. Csakhogy a lázcsillapítással kapcsolatos szakmai ajánlások sokat változtak az elmúlt években. Amikor a mostani szülők gyerekek voltak, az volt a szokás, hogy ha megjelent a láz, szinte azonnal csillapították. Ha a testhő az átlagos 36,6 °C fölé ment, azt valamiképpen, gyógyszerrel vagy mással, de megpróbálták lenyomni.

Manapság azonban másképp van. Mivel a testhő egyénenként is eltér, és napszakonként is változik, ráadásul az étkezés, az ivás, a sport, a szexuális együttlét, a lelkiállapot, a stressz mind befolyásolja, eleve nem is beszélünk lázról 37,9 °C alatt. Addig legfeljebb hőemelkedésről lehet szó. Amiben pedig a legnagyobb újdonságot hozták az elmúlt évek, hogy a lázat nem kell okvetlenül csillapítani.

Csillapítsuk vagy ne csillapítsuk?

Manapság az orvostudomány álláspontja ugyanis az, hogy a láz önmagában nem rossz a szervezetnek. Sőt, a gyógyulást segíti, hiszen a magasabb testhőmérséklet akadályozza egyes vírusok és baktériumok szaporodását, segíti az immunrendszer aktivitását, a nyiroksejtek ellenanyag termelését, a test küzdelmét a fertőzés ellen. Éppen ezért nem is kell rögtön csillapítani, ahogy megjelenik.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy soha nem kell csillapítani a lázat. A láz ugyanis, minden haszna ellenére egyben teher is a testnek. A tartós láz szaporább szívveréssel és légzésszámmal jár, ami különösen a krónikus betegek számára lehet megpróbáltatás. A láz kimeríthet, diszkomfortot okozhat, ezért minden esetben a körülményeket mérlegelve kell dönteni a csillapításáról. De mi alapján döntsünk?

A gyerekek lázcsillapításával kapcsolatos 2011-es szakmai protokoll szerint a lázcsillapítás abban az esetben indokolt, amennyiben a beteg közérzete megköveteli. Vagyis nem okvetlenül a láz nagysága, sokkal inkább a gyerek állapota alapján kell dönteni. Előfordul, hogy egy gyerek viszonylag magas, 39 °C fokos lázzal is nyugodt, játszik, mesét néz. Ilyenkor nem kell csillapítani a lázát. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy alacsonyabb testhőnél is nyűgös, kellemetlen panaszai vannak, rosszul érzi magát. Ekkor természetesen csillapítani kell a lázát, enyhíteni a panaszait. A hangsúly azonban a csillapításon van, nem a teljes láztalanság a cél, hanem egy komfortosabb állapot elérése.

Nincs ez másképp a felnőtteknél sem, bár az tény, hogy idősebb korban rosszabbul viseljük a viszonylag magas testhőt. Attól azonban nem kell félni, hogy a magas láz kárt okoz a (krónikus betegségekkel nem küzdő) szervezetben, károsítja az agyat, vagy „kicsapódnak a fehérjék”, ahogy régen hitték, jelentsen ez bármit.

Lázcsillapítás gyógyszerrel

Bár a lázcsillapítással kapcsolatos ajánlások megváltoztak, abban továbbra is egyetértés van, hogy lázcsillapító gyógyszernek minden háztartásban lennie kell. Már csak azért is, mert ezek a szerek fájdalomcsillapítók is, és alkalmasak arra, hogy a kellemetlen tünetekkel küzdő beteg panaszait jelentősen enyhítsék. De használjunk bármilyen lázcsillapítót, mindre igaz, hogy ezekkel az alapbetegséget nem tudjuk meggyógyítani, csupán a tüneteit kezelni. Ezek a szerek a test hőközpontjára, az agyban található hipotalamuszra hatnak, ennek működését befolyásolják.

A lázcsillapító gyógyszerek a beteg életkorától és állapotától függően többféle formában hozzáférhetőek, vannak kúpok a legkisebbeknek, szirupok nagyjából az iskolás korosztályig bezárólag, és tabletták a nagyobb gyerekeknek és a felnőtteknek.

Ami a hatóanyagokat illeti, a lázcsillapító gyógyszerek vagy ibuprofent (pl.: Advil, Algoflex, Ibumax) vagy paracetamolt (pl.: Coldrex, Neo Citran), esetleg acetilszalicilsavat (Aspirin, Kalmopyrin) vagy aminofenazont (ez utóbbi vényköteles és kúp formájában kapható, pl.: Germicid) tartalmaznak. Továbbá megemlíthetjük még metamizol tartalmú készítményeket, ami egy erősebb fájdalom- és lázcsillapító, és mérsékelt gyulladáscsökkentő hatású (pl.: Algopyrin). A leggyakrabban ibuprofen vagy paracetamol tartalmú szereket használunk. A paracetamol tartalmú gyógyszerek nemcsak lázcsillapításra, hanem enyhébb fájdalmak kezelésére is alkalmasak, például fogfájásra vagy menstruációs görcsök enyhítésére. Viszont gyulladáscsökkentő hatásuk nincs, ellentétben az ibuprofen tartalmú készítményekkel. Utóbbiak valamivel erősebb hatásúak, ritkábban kell beadni őket, és ezek is alkalmasak fájdalomcsillapításra is. Ha nem megy le kellő mértékben a láz, vagy hamar visszatér, akkor az előző adag beadása után, a használati utasításoknak megfelelően néhány óra múlva vehető be a következő.

Amennyiben magunk vásároljuk a lázcsillapítót, ennek adagolásában kérjük ki a gyógyszerész tanácsát és/vagy olvassuk el a használati útmutatót! Az alkalmazható dózis hatóanyagonként változik, továbbá nem mindegyik lázcsillapítót kaphatják gyerekek!

utikalauz-lazcsillapitas-02.jpg

Lázcsillapítás gyógyszer nélkül

Húsz-harminc évvel ezelőtt lázcsillapító gyógyszer helyett vagy éppen mellett elterjedt lázcsillapítási módszer volt a hidegvizes borogatás, a hűtőfürdő, vagy az egész test hidegvizes lepedőbe csavarása, a priznic. Ezekkel a fizikai lázcsillapítási módszerekkel kapcsolatban is változtak azonban az ajánlások.

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet útmutatója szerint a hűtőfürdő alkalmazását joggal érte sok kritika elsősorban a kellemetlen szubjektív élmények miatt. Ugyanakkor ezt a módszert nem kell teljesen elvetni, csak óvatosan, kíméletesen alkalmazni. Gyógyszerrel kombinálva magas láz esetén hatásos lehet, de mindig figyelni kell arra, hogy semmilyen fizikai kellemetlenséget ne okozzon a betegnek. Vagyis nem hideg vízbe kell beültetni a lázas gyereket, hanem kellemes, langyos fürdővízbe, amit aztán lassan hűtünk le. De akkor sem túlságosan, 31 ºC alá soha ne menjünk.

Ami viszont a priznicet, vagyis az egész testre adott hidegvizes borogatást illeti, ezt manapság már nem javasolják. A betegek számára rossz élmény, felesleges szenvedés. A homlokra tett hidegvizes borogatás viszont továbbra is alkalmazható, kíméletes módja a komfortérzet növelésének.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hórukk 2020.04.10. 01:09:47

A lázcsilapítás legjobb módja az, ha a lázcsillapító gyóygszer bevétele után, amikor már a beteg izzadni kezd, ezt az izzadságot hagyjuk kellő ütemben elpárologni. Ezt elősegíthetjük levetkőzássel, esetleg legyezéssel, ventillátorral. (Akit ehhek a magyarázata érdekel, az a "párolgáshő" című részt olvassa el fizikakönyvben.) Ha tehát csorog rajtunk az izzadság, az nem jó, mert azt jelenti, hogy nem tudunk kellőképpen párologtatni, azaz hűlni. Ágyban fekve, amint nem ráz a hideg bennünket, ki kell takarózni!

2020.04.10. 08:17:29

Ha ez a poszt akkoriban jelenik meg, amikor megfertőződtem valamelyik H1N* vírussal, és nem prizniceltem volna magam, ma már tuti nem élnék.

A munkahelyemen, egy éjszaki műszak alatt lettem nagyon gyorsan lázas.
Hajnalban kellett magam betekerni egy vizes lepedőbe, de így is kora reggel a váltáskor elvitt a mentő, mert már nemigen voltam észnél. Lázat nem mértem, de tuti, hogy a 40 környékén volt. Aztán két hét a Pulmonológián.

Crip Lee 2020.04.10. 09:45:37

Az a jo hogy a paracetamol es ibuprofen nem hasznal esetemben semmit es hal isten a lanyom is orokolte ezt a defektet. Egy levellel bezabalhatok beloluk kb olyan mintha kutba dobalnam. Cataflam Algopyrin Aspirin. A tobbi csak vitamin