Világjárványok a történelem során II. – Pusztító vírusok

2020.03.23. 05:53

A fertőző betegségek és járványok évezredek óta alakítják az emberiség történelmét. Ezek a mikroszkopikus kórokozók, a baktériumok és a vírusok nemegyszer rövid idő alatt felülírták a kialakult erőviszonyokat, radikálisan megváltoztatták egész népcsoportok életét. Cikksorozatunk első részében definiáltuk a járvány fogalmát és a baktériumok okozta járványokról volt szó.

utikalauz-jarvany-03.jpg

A kórokozók másik nagy csoportjába a vírusok tartoznak. Ezek olyan, többnyire csak elektronmikroszkóppal látható biológiai organizmusok, amelyek nem sejtes szerveződésűek és genetikai információt hordoznak. Önálló anyagcseréjük nincs, csak más élőlények sejtjeiben, parazitaként képesek szaporodni. Sokféleképpen terjedhetnek: érintkezéssel, cseppfertőzéssel, levegőbe kerülő részecskék útján, illetve testnedvek közvetítésével is.

Vírusok által terjesztett betegségektől évezredek óta szenved az emberiség, de ezeknek okozóit csak viszonylag rövid ideje ismerik, a XIX. század végén kezdték azonosítani. Azóta van mód az ellenük való védekezésre is, ami többnyire az immunrendszer védőoltással való felvértezésével történik. Számos vírus viszonylag szűkebb területen pusztít, így az ebola vagy a sárgaláz endémiaként fordul elő, nem vált világjárvánnyá. Mások ellen, például a kanyaró, védőoltás biztosítja az ellenállást, így ezekre most nem térünk ki. Nézzük néhányat a történelem legsúlyosabb vírusok okozta járványai közül!

A becslések szerint a himlőjárványok szedték az évezredek alatt a legtöbb áldozatot, ezt már az ókori egyiptomiak is feljegyezték. Fő tünete a magas láz, a hólyagos, elgennyesedő kiütések megjelenése, magas, mintegy 30 százalékos halálozási aránnyal. A himlő endémiának számított, vagyis gyakorlatilag folyamatosan jelen volt a járványszerű fellángolások mellett. Ahol pedig nem ismerték – például Amerikában, ahová az európaiak vitték be – minimális védettséggel sem rendelkezett az ott élők szervezete, így az őslakosság többsége áldozatul esett. A szervezett védőoltással teljesen sikerült megszüntetni: 1979-ben jelentette be a WHO a Föld himlőmentességét.

A HIV (humán immundeficiencia-vírus) – amely az AIDS nevű betegséget okozza –, Kamerunból származik. Mára minden földrészen megtalálható. 1981-ben azonosították, azóta több mint 25 millió ember esett áldozatául. Szexuális érintkezéssel, illetve fertőzött vérrel terjed, az immunrendszert károsítja úgy, hogy a szervezet védtelenné válik más betegségekkel szemben. Mára a kutatók kifejlesztették az ún. pre-expozíciós profilaxis eljárást, amely során a vírus sejtekbe épülését gátolják meg. A HIV-negatív személyek ennek során megelőzésképpen vesznek be gyógyszert, hogy megvédjék magukat a HIV-fertőzéstől.

Az influenza egyike a legtöbb bajt okozó vírusoknak, mivel ez egy rendkívül változékony antigénű víruscsalád. Gyakorlatilag évente jelenik meg újabb és újabb mutációja, fertőzőképes kombinációja, amely – különösen az A-típusú influenzavírus – képes emberek millióit megbetegíteni, akár világjárványt elindítva ezzel. Az influenza vírusa emlősöket és madarakat is képes megfertőzni. Általában a fő tünete a magas láz, gyengeség, a végtagokban megjelenő izomfájdalom, köhögés. Gyakran jár szövődményekkel, különösen a gyengébb immunrendszerű idősekben, illetve krónikus betegséggel élők esetében. Így például tüdőgyulladást, hörgő- és melléküreg-gyulladást okoz.

utikalauz-jarvany-04.jpg

Az A-típusú influenza antigénjeinek (H, N) kombinációiról nevezik el az egyes változatokat (pl. H1N1). Speciális mutáció a madárinfluenza, amelynél a vírus a madarak szervezetéhez alkalmazkodott, de nemcsak madarakat betegíthet meg. 1997-től emberre is veszélyes madárinfluenza vírustörzsek (pl. H5N1) okoztak újra és újra riadalmat, de ebből eredő világjárvány még nem alakult ki.

A XX. század közepén, 1957-ben az „ázsiai influenza” (H2N2) okozott pandémiát, majd ennek mutánsa, a H3N2 1968-69-ben is végigsöpört. Némi védettséget a korábbi járvány biztosított, így ezeknek nem volt annyi áldozatuk. Közben újra jelentkezett az influenza egyik mutálódott változata, a H1N1 is, ami – 1977-ben az „orosz influenza” járványként – 2009-ben pedig 40 országra kiterjedve pandémiaként okozta több ezer ember halálát..

A történelem legpusztítóbb influenzajárványa az I. világháború után, az 1918-ban kitört ún. spanyolnátha volt, amely több földrészre kiterjedt, a korabeli népesség mintegy egyharmadát megfertőzte. A betegség során szövődményként kialakult vérzéses tüdőgyulladás a becslések szerint mintegy 50 millió áldozatot követelt, többet mint maga a világháború. Erről a pandémiáról, mivel sok tanulságos párhuzamot mutat a jelen helyzettel, cikksorozatunk harmadik részében részeletesen fogunk foglalkozni.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2020.03.23. 18:01:11

Várom a folytatásokat.