5 érdekesség az emésztésről

2020.01.21. 06:37

Emésztőrendszerünk egy szállítószalaggal is felszerelt vegyi üzemként üzemel, segítségével naponta többször is veszünk magunkhoz táplálékot. Életünk során mintegy 23 tonna élelmiszert dolgoz fel a szervezetünk. Ez az irdatlan mennyiség kell ahhoz, hogy – áthaladva a tápcsatornán – folyamatosan energiával töltse fel a testünket, emellett a sejtjeinket ellássa mindazzal a tápanyaggal, ásványi anyaggal, nyomelemmel is, amire szükség van. Néhány érdekes adatot, tudnivalót gyűjtöttünk össze, amit érdemes tudni e létfontosságú szervünk működéséről.

utikalauz-5-erdekesseg-emesztes-01.jpg

1. Nyelni fejen állva is lehet

A tápcsatorna hossza mintegy kilenc méter a szájtól a végbélig, amit a lenyelt falat körülbelül egy nap alatt tesz meg. Az emésztés folyamata már a szájüregben elkezdődik: miközben a fogak apróra őrlik a falatot, az elkeveredik a bőségesen termelődő, emésztést segítő enzimeket is tartalmazó nyállal. Az így előkészített falat lenyelése akaratlagosan indul, de később, a nyelőcsövön keresztül tett útja már nem befolyásolható, hanem reflexszerűvé válik, a nyelőcső falában lévő izmok perisztaltikus mozgása továbbítja. Ezért lehetséges gravitáció nélkül, például a súlytalanság állapotában, vagy éppen a gravitáció ellenében, kézenállás közben is nyelni.

2. Miért nem emészti el önmagát is a gyomor?

Már a falat leérkezése előtt, az étel látványára, illatára, sőt, még a gondolatára is megindul a gyomornedv termelése. Az egy-másfél liter űrtartalmú, duda alakú gyomor falában lévő mirigyek fehérjebontó enzimeket (pepszineket) és erős savakat termelnek a tápanyagok lebontásához és a táplálékkal érkező baktériumok elpusztításához. Felmerül a kérdés, vajon a fehérjebontó enzimek miért nem károsítják magát a gyomorfalat is? Ennek oka, hogy a pepszinek inaktív formában termelődnek, csak a sósavas közegbe kerülve válnak aktívvá, a gyomorfal sejtjeit pedig a savas gyomornedvtől nyákréteg védi.

3. Olykor „levegős” a rendszer

A lenyelt falattal levegő, illetve a szénsavas italokkal gázok is kerülhetnek a gyomorba. Ezek a gyomor felső részében gyűlnek össze, majd a gyomorszáj megnyílása után a nyelőcsőn keresztül távoznak, izom-összehúzódások juttatják a szájba a jellegzetes, nem túl szalonképes hanghatás, a böfögés formájában. Az emésztőrendszerbe nemcsak a lenyelt levegővel, hanem más forrásból is kerülhetnek gázok. Az emésztés gáznemű melléktermékei a bélrendszerben gyűlnek össze és okoznak kellemetlen puffadást, hasgörcsöket, gyakori szellentést. Ez utóbbival a végbélnyíláson át oxigén, nitrogén, szén-dioxid, kén-hidrogén, metán távozik, és még egy egészséges felnőttnél is naponta 10-15-ször előfordul, összesen több liternyi gáztól szabadítva meg a szervezetet.

4. A vakbél: evolúciós maradvány

Ahol a vékonybél beletorkollik a vastagbélbe, annak kezdeti szakaszán található az ún. féregnyúlvány, amelyet a köznyelv csak vakbélnek nevez. Ennek a néhány centiméteres kis bélszakasznak ma nincs különösebb funkciója, legfeljebb az emésztést segítő hasznos bélbaktériumok raktározásában vesz részt. A kutatók szerint azonban régen nem így volt: ez a bélszakasz egy evolúciós maradvány abból a korból, amikor még az emberek ősei még növényevők voltak és a féregnyúlvány a növényi táplálékban lévő nagy mennyiségű cellulóz feldolgozásában vett részt.

utikalauz-5-erdekesseg-emesztes-02.jpg

5. Így lesz a falatból salak

A gyomorból a félig megemésztett masszát a gyomor alsó záróizmán keresztül a gyomorfal izmai préselik ki a vékonybél felé. A táplálék hasznosítása, gyomorbeli feldolgozása nem azonos ideig tart: leghamarabb, két óra alatt a szénhidrátban gazdag táplálék kerül a belekbe, aztán a fehérjék, legtovább pedig a zsíros táplálék terheli a gyomrot, akár hat órán keresztül is. A máj a méregtelenítéssel és a naponta termelt mintegy egy liternyi epefolyadékkal segíti az emésztést. A több méter hosszú bélrendszerbe került massza a vékonybél egyes szakaszain, szelvényein át a bélfal izmainak segítségével jut egyre lejjebb. Ezek az izmok percenként 12-14 összehúzódással „gyúrják át”, továbbítják az anyagot, miközben tovább folyik a bélfalon keresztül a hasznosítható anyagok felszívódása. A béltartalom – az alsó szakaszon már inkább bélsárnak nevezhető – a mintegy másfél méter hosszú vastagbélbe kerül, ahol a benne lévő folyadék, illetve fontos ionok, vitaminok felszívódása történik. A szervezet számára nem hasznosítható anyagokat tartalmazó, egyre tömörebbé váló bélsár a végbél felé halad tovább a bélfali izmok segítségével, majd a rövid végbélben gyűlik össze, ahonnan szakaszosan, átlag naponta egyszer a végbélnyíláson át székletként ürül. A tápanyag-feldolgozási folyamat mellékterméke egyáltalán nem mellékes: a rendszeresen, könnyen üríthető széklet megléte az egészség fontos része. A mennyisége is figyelemre méltó, hiszen életünk során összesen mintegy négy tonna székletet ürítünk.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.