Nem is éhes, mégis a lábai szinte maguktól indulnak a hűtőszekrény felé?  Ha ideges, feszült, mindig tart a keze ügyében egy kis csokit vagy egyéb rágcsálnivalót? Gyakran fordul elő, hogy „megjutalmazza magát” egy kis nassolnivalóval? Ha így van, ön is a stresszevők, érzelmi evők táborába tartozik. Mi ez a jelenség és mit tehetünk ellene?

Gyermekkorunktól kezdve sokféle érzelem kötődik az evéshez: a biztonságot nyújtó édes anyatej, a szeretetet kifejezni hivatott ajándék édesség, a jutalomként, jó jegyért kapott csoki, a nagyi családváró sütije, a családi ünnepek dús asztala, és számos hasonló szituáció erősíti azt, hogy az étkezés több mint egy biológiai szükséglet, hagyományokat, szokásokat, többnyire pozitív pluszjelentést is hordoz. Ezért nem csoda, hogy sok, átmenetileg bajban lévő ember, egy feszült élethelyzetben azért eszik soron kívül, valódi éhségérzet nélkül, mert ösztönösen megnyugvást, megerősítést, érzelmi feltöltődést vár ettől, mivel korábban sok örömteli, önbizalmat erősítő érzés kapcsolódott az evéshez. A stresszevésnek vagy érzelmi evésnek nevezett jelenség hormonális változásokkal is kapcsolatban lehet, hiszen például a csokoládé fogyasztása hozzájárul a szerotonin, az ún. boldogsághormonok termelődéséhez, amire a stresszhelyzetben megemelkedő kortizolszint ellensúlyozásához szüksége van a szervezetünknek. A válsághelyzetben történő nassolás azonban csak átmeneti enyhülést hoz, az esetek többségében viszont új problémákat generál, hiszen például az apránként bevitt felesleges kalóriák nehezen leadható túlsúllyá állhatnak össze. Hogyan előzhetjük meg ezeket a káros következményeket?

Önismerettel a stresszevés ellen

Talán a legfontosabb, hogy tisztában legyünk a helyzettel, ismerjük el, hogy ez a rendszeres nassolás szokásunkká vált, és az életünk stresszes szituációival függ össze. Szépíteni, önmagunk előtt letagadni nem szerencsés, mert akkor végképp nem tudunk változtatni rajta.

Ha viszont elfogadjuk, hogy a stresszevés az önerősítő, stresszkezelő stratégiánk része, akkor jobban kézben lehet tartani, és akár hasznunkra is válhat. Meg kell figyelni, milyen szituációkban támad ellenállhatatlan vágyunk egy kis édességre, rágcsálni valóra, mikor látogatjuk meg a hűtőszekrényt: amikor valamilyen nehezen feldolgozható konfliktus miatt vagyunk feszültek, vagy ha túlságosan kimerülten érünk haza, esetleg kedvetlenül végzett munka közben, hogy legyen ürügyünk egy kis szünetet tartani? Fogalmazzuk meg, milyen érzés keltette ezt a sürgető sóvárgást: bosszúság, szorongás, düh, kiábrándultság, tehetetlenség-érzés? Ha azonosítjuk a stresszforrást, könnyebb más levezetést találni a számára.

Tudatos jelenlét, tudatos evés!

Az evés ne váljon automatizmussá! Mielőtt felkeresnénk a hűtőszekrényt, gondoljuk végig, valóban éhesek vagyunk-e! Lehet, hogy elég egy pohár víz, vagy magában a kis szünet, járkálás, tagjaink átmozgatása is stresszoldó hatású. Ha pedig mégis enni kezdünk, akkor figyeljünk oda az evésre, ne fél kézzel, fél figyelemmel, monitor előtt csipegessünk! Fogadjuk el, hogy most eszünk: tudatosítsuk az étel illatát, ízét, színét, és fogyasszuk el örömmel, jó étvággyal – így hatékonyabb lesz a stresszoldó hatása is!

Együnk többször keveset!

A stresszevés szokását be is lehet építeni egy egészségesebb életmódba: törekedni kell arra, hogy minél többször, de egyszerre csak keveset együnk. A napi ötszöri étkezés – kisebb mennyiséggel - egészségesebb, mintha csak a hagyományos három főétkezésre szorítkozunk. A tízórai illetve uzsonna lehet valami gyümölcs, vagy tejtermék, de akár könnyű édesség vagy rágcsálni való is. Ezek a kisétkezések pihentető, stresszoldó hatásúak, és legálissá tehetik az addigi, lelkiismeret-furdalással kísért stresszevést.

Nem mindegy, mit eszünk!

Ne a mennyiségre, hanem a minőségre koncentráljunk! A „nasik” között is van egészséges, feltölthetjük a hűtőt értékes, hasznos élelmiszerekkel is. Cukorka, töltött csoki, sós, olajos chipsek helyett például nagy kakaótartalmú étcsokoládé, zabkása, dió- és mogyorófélékből, olajos magvakból és aszalt gyümölcsökből álló „madáreleség”, alma-, sárgarépa-, uborkacsíkok, sajtkockák, gyümölcsös joghurtok ajánlhatók mértékkel.

Csökkentsük a stresszt!

A stressz oldására keressünk személyre szabott megoldást a stresszevés helyett! Ez lehet a rendszeres mozgás, jóga, tánc, kirándulás, kertészkedés, zenehallgatás, társaság keresése, baráti beszélgetés, hobbitevékenység, blogírás, meditáció, vagy kifejezetten a stressz hatásainak kezelésére irányuló relaxációs módszer, átfogóbb megoldás céljából pszichoterápia.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.