Emlékeznek a klasszikus mesére, ahol a király kérdésére a legkisebb lány így válaszol: „Úgy szeretlek, mint az emberek a sót”? A só valóban a legkedveltebb, legfontosabb ízesítőszerünk, de vajon milyen szerepet tölt be a szervezetünkben, anyagcserénkben, és hogyan biztosíthatjuk kiegyensúlyozott bevitelét?
A nátrium szervezetünk számára fontos ásványi anyag, makroelem. Táplálkozásunkban megtalálható a nyersanyagainkban, illetve nátriumklorid, vagyis konyhasó formájában az ételeink, italaink még pluszban tartalmazzák. Táplálkozástudományi szakértők szerint az ajánlott napi maximum érték 5 g só (2 g nátrium), ami egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg.
Mennyi az annyi
A WHO felmérése szerinti a fejlett ipari országokban a maximálisan bevihető napi öt grammnál jóval többet fogyasztanak az emberek, az európai átlag a maximális mennyiség kétszerese. Magyarországon a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) eredményei alapján a férfiak a maximálisan bevihető mennyiség több mint háromszorosát, a nők pedig több mint kétszeresét fogyasztják el. Sófogyasztás tekintetében ezzel az európai régió országai közül a második helyet foglaljuk el. Gyermekek esetében is drasztikus a helyzet, ők átlagban négyszer annyi sót fogyasztanak, mint a korcsoportos maximálisan bevihető érték. (Forrás: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/09/2014-5-dietetikai-informacio-2.pdf )
Ha túl sok a só
A magas sófogyasztás összefüggésben áll mind a szív-, és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések előfordulásának növekedésével.
A magas sóbevitel hatására megnő a szomjúságérzet, így a folyadékfelvétel, valamint a vesék kevesebb folyadékot választanak ki, a sejten kívüli folyadék mennyisége pedig megnő. Ha a felesleges folyadék kiválasztása nem történik meg, akkor megjelenik az ödéma, vizesedés alakulhat ki a végtagokban. Egy idő után a vese már nem képes a túl sok sót és folyadékot kiválasztani, ennek következtében a szív munkája fokozódik, és hosszútávon kialakul a magas vérnyomás betegsége. A magas vérnyomás pedig hatással lesz az agyvérzések, a balkamrai izomtömeg megvastagodások, a szívkoszorúér-betegségek, szívinfarktusok számának növekedésére.
Ha a sóbevitelt le tudnánk szorítani 5g/nap alá, akkor a vérnyomást csak ezzel körülbelül 2-8 Hgmm-el már csökkenteni tudnánk, ami hozzájárulna a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásának, és az ebből eredő halálozás csökkenéséhez is!
A daganatos megbetegedések közül a magas sóbevitel a gyomorrák kialakulásának kockázatát fokozza.
A sóhiány veszélyei
A nátriumnak nagy szerepe van az idegsejtek közti kapcsolatban, a sejtek közötti folyadék fontos összetevője, biztosítja a folyadék- és sóháztartás egyensúlyát, a megfelelő hidratációt. A nátriumhiány az idegsejtek működési zavarához, izomgörcsökhöz, emésztési zavarokhoz, szédüléshez, alacsony vérnyomáshoz vezethet.
Nátriumhiány kialakulhat mellékvese-, vesebetegségben, nagyfokú verejtékezéssel, vagy hányással, hasmenéssel, mértéktelen vízivással. Ekkor több nátrium ürül ki a szervezetből, mint amennyire az életfolyamatok optimális fenntartásához szükség lenne. Például egy hosszú, intenzív fizikai aktivitásnál erre is gondolnunk kell, és izotóniás italokkal pótolni szükséges többek között az elveszített só mennyiségét.
Fotó: Freepik
Tippek az egészséges sóbevitelhez
- Nátrium nemcsak főzés közben, vagy utána a sótartóból kerül az ételeinkbe, hanem gyakorlatilag minden élelmiszerünk, sőt nyersanyagunk is tartalmaz belőle.
- Nem is gondolnánk, de a túlzott sóbevitelünk fő forrásai a pékáruk, a kenyerek, péksütemények, édesipari készítmények, gabona és gabonapehely termékek. Ezek közül olyat válasszunk, melyek csökkentett sótartalommal rendelkeznek, és magas élelmi rost tartalmúak, így kevesebbet is kell belőlük fogyasztani!
- Második helyen a húsfélék, a füstölt és töltelékáruk, felvágottak, kolbászok, szalámik állnak. Itt csökkenthetjük azáltal is a só mennyiségét, hogy kevesebbet fogyasztunk belőlük, vagy például tőkehúsból, belsőségből mi magunk készítünk otthon húskrémet, májkrémet.
- Különösen magas a sótartalmuk a konzervált, ízfokozókkal és adalékanyagokkal „felturbózott”, feldolgozott élelmiszereknek. Ezért szerencsésebb ezeket az élelmiszeripari termékeket kerülni.
- Különösen kerülendők a sós aprósütemények, sózott magvak, csipszek, rágcsálnivalók, gyorséttermi ételek.
- A sóval, vagy a nagy sótartalmú ételízesítőkkel történő ízesítés helyett, az otthoni főzéshez használjunk kevesebb, és csökkentett nátriumtartalmú sót, illetve több friss, vagy szárított fűszernövényt, kísérletezzünk új ízekkel, térjünk vissza a natúr ízekhez!
- Kerüljük az utánsózást a már elkészült ételeknél!
- A magas ásványianyag-tartalmú, palackozott ásványvizek is bővelkednek a sóionokban, így ajánlott alacsony nátriumtartalmú, 100 mg/l nátriumnál és 150 mg/l kloridnál kevesebbet tartalmazó vizet választani. Szerencsére Magyarország legnagyobb részén iható, jó minőségű vezetékes ivóvíz is rendelkezésre áll.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.