Útikalauz anatómiába

Most akkor kell só, vagy nem kell só?

2019.06.18. 14:16

Emlékeznek a klasszikus mesére, ahol a király kérdésére a legkisebb lány így válaszol: „Úgy szeretlek, mint az emberek a sót”? A só valóban a legkedveltebb, legfontosabb ízesítőszerünk, de vajon milyen szerepet tölt be a szervezetünkben, anyagcserénkben, és hogyan biztosíthatjuk kiegyensúlyozott bevitelét?

sohasznalat.jpgFotó: Freepik

A nátrium szervezetünk számára fontos ásványi anyag, makroelem. Táplálkozásunkban megtalálható a nyersanyagainkban, illetve nátriumklorid, vagyis konyhasó formájában az ételeink, italaink még pluszban tartalmazzák. Táplálkozástudományi szakértők szerint az ajánlott napi maximum érték 5 g só (2 g nátrium), ami egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg.

Mennyi az annyi

A WHO felmérése szerinti a fejlett ipari országokban a maximálisan bevihető napi öt grammnál jóval többet fogyasztanak az emberek, az európai átlag a maximális mennyiség kétszerese. Magyarországon a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) eredményei alapján a férfiak a maximálisan bevihető mennyiség több mint háromszorosát, a nők pedig több mint kétszeresét fogyasztják el. Sófogyasztás tekintetében ezzel az európai régió országai közül a második helyet foglaljuk el. Gyermekek esetében is drasztikus a helyzet, ők átlagban négyszer annyi sót fogyasztanak, mint a korcsoportos maximálisan bevihető érték. (Forrás: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/09/2014-5-dietetikai-informacio-2.pdf )

Ha túl sok a só

A magas sófogyasztás összefüggésben áll mind a szív-, és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések előfordulásának növekedésével.

A magas sóbevitel hatására megnő a szomjúságérzet, így a folyadékfelvétel, valamint a vesék kevesebb folyadékot választanak ki, a sejten kívüli folyadék mennyisége pedig megnő. Ha a felesleges folyadék kiválasztása nem történik meg, akkor megjelenik az ödéma, vizesedés alakulhat ki a végtagokban. Egy idő után a vese már nem képes a túl sok sót és folyadékot kiválasztani, ennek következtében a szív munkája fokozódik, és hosszútávon kialakul a magas vérnyomás betegsége. A magas vérnyomás pedig hatással lesz az agyvérzések, a balkamrai izomtömeg megvastagodások, a szívkoszorúér-betegségek, szívinfarktusok számának növekedésére.

Ha a sóbevitelt le tudnánk szorítani 5g/nap alá, akkor a vérnyomást csak ezzel körülbelül 2-8 Hgmm-el már csökkenteni tudnánk, ami hozzájárulna a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásának, és az ebből eredő halálozás csökkenéséhez is!

A daganatos megbetegedések közül a magas sóbevitel a gyomorrák kialakulásának kockázatát fokozza.

A sóhiány veszélyei

A nátriumnak nagy szerepe van az idegsejtek közti kapcsolatban, a sejtek közötti folyadék fontos összetevője, biztosítja a folyadék- és sóháztartás egyensúlyát, a megfelelő hidratációt. A nátriumhiány az idegsejtek működési zavarához, izomgörcsökhöz, emésztési zavarokhoz, szédüléshez, alacsony vérnyomáshoz vezethet.

Nátriumhiány kialakulhat mellékvese-, vesebetegségben, nagyfokú verejtékezéssel, vagy hányással, hasmenéssel, mértéktelen vízivással. Ekkor több nátrium ürül ki a szervezetből, mint amennyire az életfolyamatok optimális fenntartásához szükség lenne. Például egy hosszú, intenzív fizikai aktivitásnál erre is gondolnunk kell, és izotóniás italokkal pótolni szükséges többek között az elveszített só mennyiségét.

sohasznalat_2.jpgFotó: Freepik

Tippek az egészséges sóbevitelhez

- Nátrium nemcsak főzés közben, vagy utána a sótartóból kerül az ételeinkbe, hanem gyakorlatilag minden élelmiszerünk, sőt nyersanyagunk is tartalmaz belőle.

- Nem is gondolnánk, de a túlzott sóbevitelünk fő forrásai a pékáruk, a kenyerek, péksütemények, édesipari készítmények, gabona és gabonapehely termékek. Ezek közül olyat válasszunk, melyek csökkentett sótartalommal rendelkeznek, és magas élelmi rost tartalmúak, így kevesebbet is kell belőlük fogyasztani!

- Második helyen a húsfélék, a füstölt és töltelékáruk, felvágottak, kolbászok, szalámik állnak. Itt csökkenthetjük azáltal is a só mennyiségét, hogy kevesebbet fogyasztunk belőlük, vagy például tőkehúsból, belsőségből mi magunk készítünk otthon húskrémet, májkrémet.

- Különösen magas a sótartalmuk a konzervált, ízfokozókkal és adalékanyagokkal „felturbózott”, feldolgozott élelmiszereknek. Ezért szerencsésebb ezeket az élelmiszeripari termékeket kerülni.

- Különösen kerülendők a sós aprósütemények, sózott magvak, csipszek, rágcsálnivalók, gyorséttermi ételek.

- A sóval, vagy a nagy sótartalmú ételízesítőkkel történő ízesítés helyett, az otthoni főzéshez használjunk kevesebb, és csökkentett nátriumtartalmú sót, illetve több friss, vagy szárított fűszernövényt, kísérletezzünk új ízekkel, térjünk vissza a natúr ízekhez!

- Kerüljük az utánsózást a már elkészült ételeknél!

- A magas ásványianyag-tartalmú, palackozott ásványvizek is bővelkednek a sóionokban, így ajánlott alacsony nátriumtartalmú, 100 mg/l nátriumnál és 150 mg/l kloridnál kevesebbet tartalmazó vizet választani. Szerencsére Magyarország legnagyobb részén iható, jó minőségű vezetékes ivóvíz is rendelkezésre áll.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása