Elterjedt vélekedés, hogy a férfiak jobban megszenvedik a banális légúti fertőzéseket is, túlreagálják, némelyikük már egy nátha esetén halálos betegnek érzi magát, és ágynak dől, míg a nők megfázva is változatlanul aktívak maradnak, és csupán kellemetlenségként élik meg ugyanazt. Mi lehet ennek a különbségnek az oka?

Azt régóta tudjuk, hogy a férfiak és a nők nem egyformán viselik az esetleges betegségeket. Élettani okokkal magyarázható, hogy a nők jobban tűrik a fájdalmakat, kevésbé ijednek meg a vér látványától is. Ráadásul a nők jórészt egészségtudatosabbak, általában sokkal többet törődnek az egészségükkel, többet tesznek a megelőzésért is, mint a férfiak. A nők többnyire nem várják meg, hogy leterítse őket a betegség, hanem már az első jeleknél tesznek ellene: háziszerekkel vagy vény nélküli készítményekkel addig is megpróbálják kezelni magukat, amíg eljutnak orvoshoz. Ennek ellenére első hallásra inkább viccnek, a nemek közti szokásos csatározás részének, vagy városi legendának tűnik, hogy a férfiakat a nőknél jobban megviseli az influenza vagy a nátha vírusa, hamarabb ágynak esnek, még enyhébb légúti fertőzéstől is többet szenvednek a gyengébbnek tartott nőknél. Akadt azonban olyan kutató, aki alaposabban utánajárt ennek, és nemcsak tapasztalatokkal igazolta a közvélekedést, hanem megkísérelte a jelenség okait is feltárni.

Valóban gyengébb a férfiak szervezetének immunválasza

A kanadai Újfundlandi Egyetemen dr. Kyle Sue vizsgálódott azzal a feltételezéssel kapcsolatban, hogy vírusfertőzésre (például a nátha és az influenza esetén) a férfiak szervezete nem úgy reagál, mint a nőké: immunválaszuk gyengébb, így a fellépő tünetek és a lehetséges szövődmények is súlyosabbak náluk. Ezt igazolták tengeren túli statisztikák is, melyek szerint a férfiak kimutathatóan nagyobb arányban kerülnek influenza következtében, szövődmények miatt kórházba. Az influenza elleni védőoltásra is eltérően reagálnak, a nők
szervezete élénkebb immunválaszt ad, több antitestet termel, mint a férfiaké. Az eltérő immunválasz okát a két nem közötti hormonális különbségben látják: a nők magasabb ösztrogénszintje hozzájárul a védettséghez, míg a férfiak tesztoszteron hormonja éppen ellenkezőleg, csökkenti az immunvédelmük hatékonyságát. Dr. Kyle utalt arra az in vitro vizsgálatra, amikor emberi, női és férfi orrból származó epiteliális, hámsejtekből álló sejtkultúrát fertőztek meg szezonális (A-típusú) influenzavírussal. Arra jutottak, hogy az ösztrogén egyfajta immunerősítőnek bizonyult: a női sejtekben, az ösztrogén hormon receptorok jelenlétében a vírusok kevésbé szaporodtak, mint a férfi sejttenyészetben, ahol a magasabb tesztoszteronszint éppen ellenkező hatást vált ki. Ha viszont a változó koron túl lévő, ösztrogénhiányos nő sejtjeivel kísérleteztek, akkor nem mutatkozott eltérés a női és a férfi szövetekből származó sejtkultúrákban. Ez a nemek közötti különbség nemcsak influenzavírus, hanem más kórokozók, például rhinovírusok esetében is megnyilvánult.

Mindezek alapján dr. Kyle arra a következtetésre jutott, hogy a rémes férfinátha, a nők számára felfoghatatlanul heves tünetek nem nyűgös férfiak túlzásai csupán, hanem valós, hormonális okokra visszavezethető, biológiai különbségeken alapuló tény.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.