Ön tudta, hogy a bélrendszer mikrobái nélkül nem maradnánk életben? Jóllehet vannak olyan szerveink, mint például a lép, az epehólyag, a mandulák vagy a féregnyúlvány, amelyek eltávolítását követően ugyanúgy élhetünk tovább, de a bélrendszer mikrobái nélkül nem sokáig maradnánk életben. Ráadásul nincs két olyan ember, akinek azonos lenne a bélflórája. A bélflóránkat alkotó mikrobák fontosságát csak mostanában ismerjük fel igazán: a bélben élő baktériumok segíthetnek abban, hogy megszabaduljunk súlyfeleslegünktől, boldogabbak legyünk és meg is hosszabbíthatják az életünket.

Miből áll a bélflóra?

A bélflóránkat (microbiom) baktériumok és gombák trilliói alkotják, komoly befolyást gyakorolva az anyagcserénkre, a testsúlyunkra, a betegségre való hajlamunkra, az immunrendszerünkre, az étvágyunkra, valamint a hangulatunkra. Ezek a mikrobák legnagyobb számban a vastagbélben élnek és többen vannak, mint a szervezetünk összes sejtje. A szakirodalom ma már önálló szervként tekint e mikrobák összességére, melyeket, ha lemérnénk összsúlyuk kicsit több mint az emberi agy súlya.

A változatos bélflóra előnyei

A kutatások szerint minél gazdagabb és változatosabb a bélflóra, annál alacsonyabb a betegségek, valamint a különböző allergiás hajlamok kockázata. Ezt alátámasztották mind az állatkísérletek, mind az embereken végzett vizsgálatok, amelyek során bizonyos betegségekben szenvedő és egészséges páciensek bélflóráját hasonlították össze. Ezt igazolják a King’s College London egyik közelmúltban készült tudományos összeállításában szereplő tanulmányok is, amelyek a cukorbetegség, az elhízás, az allergia, továbbá vastagbél- és ízületi gyulladás esetében vizsgálták a kérdést. Ráadásul egyre több bizonyíték utal arra, hogy a császármetszéssel született csecsemők több olyan fontos mikrobával nem találkoznak, amelyek a hüvelyi szülés során tápcsatornába bejutva segítik a bélflóra kialakulását, éppen ezért később nagyobb eséllyel fenyegeti őket az elhízás, illetve a különböző allergiák és az asztma kialakulásának veszélye. Felmerül tehát a kérdés, hogy miként tudjuk növelni a jótékony baktériumaink számát, egészségesen gazdagítva a bélflóránkat?

12 tuti tipp a bélflóra erősítésére

Az alábbiakban közreadunk néhány javaslatot, melyek jótékony hatással lehetnek a bélflóránkra és bélrendszerünkre:

1. Növeljük az élelmi rostok bevitelét

Törekedjünk arra, hogy naponta több mint 40 gramm rostot fogyasszunk. A rostokban gazdag étkezés bizonyíthatóan csökkenti a szívbetegségeket, valamint néhány rákfajta kialakulásának kockázatát, továbbá mérsékeli a súlygyarapodást. Magas rosttartalmú zöldségekre jó példa az articsóka, a póréhagyma, a vöröshagyma és a fokhagyma, melyek mindegyike sok inulint (prebiotikus rostot) tartalmaz. Néhány zöldségfajtának – mint például a salátának – azonban kevesebb a rostanyag tartalma és a tápértéke. Együnk annyi különféle zöldséget és gyümölcsöt, amennyit csak tudunk, és igyekezzünk a szezonnak megfelelőket választani. A változatosság legalább olyan fontos lehet, mint a mennyiség, mivel a vegyi anyagok és a rost fajták a változatosságukban külön-külön, más és más mikroba fajták számára hasznosak.

2. Polifenolokban gazdag ételeket és italokat fogyasszunk

A polifenolok antioxidáns hatásúak, amelyek a mikrobák számára energiaforrásként is szolgálnak. Gazdag polifenol-források a mogyorófélék, a különböző magvak, a bogyós gyümölcsök, az olívaolaj és a brokkoli. Ide sorolható még a kávé és a tea is, különösen a zöld tea.

3. Tartózkodjunk a nassolástól

Próbáljuk meghosszabbítani a két étkezés közötti időt, és pihentessük a mikrobáinkat. A súlygyarapodást azzal is meggátolhatjuk, ha alkalmanként kihagyunk egy étkezést vagy böjtölünk.

4. Együnk sok érlelt, élőflórás ételt

Megannyi jó választási lehetőség áll előttünk: fogyasszunk natúr joghurtot, kefírt (a joghurténál ötször több mikrobával), nyers tejes sajtokat, savanyú káposztát. 

5. Igyunk egy kis alkoholt

Az alkohol kis mennyiségben úgy tűnik, hogy növeli a bélflóra sokféleségét, nagy mennyiségben viszont káros a bélflóránkra és az egészségünkre.

6. Tartózkodjunk a mesterséges édesítőszerektől, az aszpartámtól, a szukralóztól és a szaharintól

Ezek felborítják a mikrobák anyagcseréjét és csökkentik a bélflóra sokféleségét – az állatkísérletek tanúsága szerint hozzájárulnak az elhízáshoz és a cukorbetegséghez is. Csökkentsük a feldolgozott ételek fogyasztását, mivel ezek szintén károsak a mikrobák anyagcseréjére.

7. Minél több időt töltsünk a szabadban, ha lehet, vidéken

A vidéki környezetben élő emberek jóval gazdagabb bélflórával rendelkeznek, mint a városlakók. Mind a kertészkedés, mind pedig bármely szabadidős tevékenység a bélflórája hasznára válhat.

8. Simogassunk állatokat

Egyes tanulmányok szerint a kutyatartók bélflórája gazdagabb és változatosabb, mint más embertársaiké.

9. Tartózkodjunk az antibiotikumoktól és más nem létfontosságú gyógyszerektől

Az antibiotikumok mind a jótékony, mind pedig a kártékony baktériumokat elpusztítják. Szedésük után hetekig tart a bélflóra helyreállítása, ezért csak akkor alkalmazzuk, ha feltétlenül szükséges. Kísérleti állatoknál használatuk növelte az elhízás, valamint az allergia előfordulását. Még az olyan általánosan használt gyógyszerek, mint a paracetamol és a savkötő gyógyszerek is káros hatással lehetnek a bélbaktériumainkra.

10.  Ne váljunk a higiénia megszállottjaivá

Az sem használ a bélrendszerünknek, ha mániákusan mosunk mindent, vagy túl sok antibakteriális tisztítószert használunk.

11. Tartózkodjunk az étrend- és vitamin kiegészítőktől

A különböző étrendkiegészítők kismértékben bizonyultak jótékony hatásúnak. Ha azonban ezek helyett változatos módon valódi ételeket fogyasztunk, minden szükséges tápanyaghoz hozzájutunk.

12. Együnk úgy, mint a Hadza törzs tagjai

A Tanzániában élő Hadza törzs tagjainak rendkívül gazdag a bélflórája, egészen pontosan az egyik legváltozatosabb a földkerekségen. Ezek a bennszülöttek az átlag amerikai állampolgárénál közel 40%-kal, míg az átlag brit polgárénál közel 30%-kal gazdagabb bélflórával rendelkeznek. Egy átlag Hadza törzsbéli ember szezonálisan rendkívül változatos módon, körülbelül 600 különböző fajta növényi és állati eredetű táplálékot vesz magához évente. Náluk gyakorlatilag ismeretlenek az olyan, a nyugati kultúrákban elterjedt betegségek, mint az elhízás, az allergia, a szívbetegség és a rák. Velük ellentétben a legtöbb nyugati ember étrendjén alig 50 fajta étel szerepel, és egyre inkább hajlamosak vagyunk a különféle betegségekre, valamint az elhízásra is.

A cikk dr. Demeter Pál, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosának közreműködésével készült. 

Forrás: https://www.sciencefocus.com/the-human-body/how-to-boost-your-microbiome/

Fotók: Freepik