Hosszabb autóbuszos utazás során alig mer inni? Keresett már összeszorított combokkal kétségbeesetten vécét idegen helyen, vagy hozta már kínos helyzetbe egy tüsszentés, nevetés? Sürgős, mégis alig jön néhány csepp? Vizelési, vizeletvesztési gondjai sokkal többeknek vannak, mint azt gondolnánk.

A legjellemzőbben a jelentős túlsúlytól szenvedők, az egy-két szülés után lévő, illetve a változó korba lépő nők, és a prosztataproblémákkal bajlódó, idősebb férfiak gondjait szaporítják a vizeléssel kapcsolatos kellemetlenségek. Az érintettnél túlságosan gyakran lép fel sürgető vizelési inger, éjszaka is többször fel kell kelnie, más az akaratlan vizeletvesztéstől fél, nem mer nagyon eltávolodni a vécé közeléből, nehogy ne érjen ki időben. Sokaknak a hasűri nyomás alkalmi megemelkedése okoz bajt: emeléskor, nevetésnél, köhögésnél, tüsszentésnél „elcsöppen” egy-két csepp vizelet. Ezek az ún. inkontinens epizódok – noha más-más probléma következtében - férfiakkal és nőkkel is előfordulhatnak. Sokáig a nők körében gyakoribb, de időskorra nagyjából kiegyenlítődik az érintettek aránya a két nem képviselői között.

Sürgős szükség, lanyha sugár: férfigondok

A férfiaknak életük nagyobb részében ismeretlenek a vizelési gondok, sőt, akad köztük, aki társaságban szinte kérkedik a kapacitásával: akár több korsó sört is lehúzhat, mégsem sürgős a vécézés. A húgyhólyag űrtartalma átlagosan 3-5 deciliter, a férfiaknál valamivel nagyobb. Azonban az emelkedő életkorral egyre gyakoribb prosztataproblémák miatt az idősödő férfiak közül egyre többen élhetnek át ilyen jellegű kellemetlenségeket.

A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, szorosan körülfogva a húgyvezetéket, így annak megnagyobbodása, gyulladása, daganata a vizelet útját akadályozhatja. Mivel a prosztata különféle megbetegségei sokszor tünetszegények, a legtöbb esetben csupán a vizelési panaszok jelezhetik azokat.

A leggyakoribb panasz, hogy egész nap sűrűn jelentkezik a vizelési inger ugyan, de nem sikerül tökéletesen kiüríteni a hólyagot, a vizelet gyenge sugárban vagy csak cseppenként jön, és a vizelés közben csípő, égő érzés, hidegrázás is kialakulhat.

A prosztata leggyakoribb betegségei a heveny vagy idült prosztatagyulladás és a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. Szerencsére jóval ritkábban fordul elő a prosztatarák. A heveny prosztatagyulladást a vizelési nehézségek mellett fájdalom, láz, égető érzés kísérhet, vér vagy genny jelenhet meg a vizeletben. A krónikus prosztatagyulladás gyakori deréktáji fájdalommal és potenciazavarral is járhat. A prosztata jóindulatú megnagyobbodása pedig olyan gyakori, hogy egyes szakemberek nem is betegségnek, hanem az idősödéssel együtt járó állapotnak tekintik. Az eredeti méretének akár többszörösére is növő prosztata szűkíti, összeszorítja a húgyvezetéket, akadályozza a vizelést, ún. túlfolyásos inkontinenciát okozhat. Gyakori inger mellett a vizeletsugár nehezen indul meg, és nehéz befejezni is az ürítést. A prosztatarák kezdeti tünetei hasonlóak a jóindulatú prosztata-megnagyobbodáséhoz, és korai szakaszában jól kezelhető, így a vizelési panaszokkal mindenképpen érdemes mielőbb orvoshoz fordulni.

Amikor félni kell a nevetéstől, tüsszentéstől: a stressz-inkontinencia

Élettani okai vannak, hogy a vizelettartási zavarok jobban sújtják a nőket, mint a férfiakat. Az érintettek valós számát nem ismerjük, mert nagyon sokan nem fordulnak orvoshoz ezzel, de százezrekben mérhető.

A nőket leginkább az ún. stressz-inkontinencia érinti. A gátizmok lazulása és meggyengülése miatt a hasűri nyomás hirtelen megemelkedésekor (nehéz tárgyak emelése, köhögés, tüsszentés, ugrálás stb. esetén) a záróizom megnyílik, és kis mennyiségű vizelet akaratlanul távozik. Legtöbben a várandósság idején találkoznak először ilyen kellemetlenséggel, mivel a méhben egyre növő magzat nyomja a hólyagot, illetve a súly a medencealapi izmokra nehezedve átmenetileg rontja a záróizmok hatékonyságát. Hasonlót tapasztalhatnak a jelentős túlsúllyal küzdők is, különösen, ha a felesleg a hastájékon rakódott le. A szülés után, illetve a normál testsúly helyreállításával a záróizmok képesek regenerálódni, megfelelő gyakorlatokkal, intim tornával erősíthetők is, így az ezekből az okokból bekövetkező stresszinkontinencia jól kezelhető. Nehezebb a helyzet akkor, ha a gátizmok gyengülése, a támasztó kötőszövetek lazulása a változó korra jellemző hormonális változások miatt alakult ki, de ezekben az esetekben sem kell beletörődni a vizelettartási nehézségekbe.

Az ún. késztetéses inkontinencia akkor állapítható meg, ha túl gyakran jelentkezik a sürgető vizelési inger. Több oka lehet: vagy kicsi a húgyhólyag kapacitása, vagy pedig a vizelési inger idegrendszeri zavar, rossz beidegződés, esetleg idült hólyaghurut, irritáció, húgyúti gyulladás miatt sokszor indokolatlanul hamar jelentkezik, amikor a hólyag még félig sem telt meg. A stressz- és késztetéses inkontinencia keverten is jelentkezhet.

Kérjen segítséget, forduljon orvoshoz!

Az érintetteknek tanácsos mielőbb szakemberhez fordulni. Az urológiai, illetve nőknél a nőgyógyászati vizsgálat tisztázza a jelenség okait, és annak, az esetleges alapbetegségnek kezelésével lényeges javulást lehet elérni. A terápia az októl, az inkontinencia formájától függ. A prosztatabetegség miatti vizelési gondokat az adott betegség gyógyítása oldhatja meg.

Stressz-inkontinencia esetén medencefenék gyakorlatokkal, a gátizmok erősítésével lehet javulást elérni. A késztetéses inkontinenciánál többek közt az ún. anticholinerg gyógyszerek képesek gátolni a hólyaggörcsöt okozó idegi impulzusokat, valamint a hólyagtréning elsajátítása is segíthet. A vizelettartási zavarok kezeléséig az adott állapotnak megfelelő inkontinencia termékek segíthetnek visszanyerni a biztonságot, az életminőséget.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.