Vesekövességről akkor beszélhetünk, amikor a vizeletben lévő bizonyos anyagok kristályként kiválnak és felhalmozódnak a vesében. A vesekövek nagysága a homokszemnyi mérettől a több centiméteres átmérőjűig is terjedhet, és jelenlétük intenzív fájdalmat, görcsöket, vizelési nehézséget is okozhat. Hat fontos tényt gyűjtöttünk össze, amit érdemes tudnunk erről az elváltozásról.

Többeket érint, mint gondolnánk

A vesekő nem ritka: a népesség 1-3 százaléka szenved tőle, nagyjából minden tizedik embernél fordul elő az élete során legalább egyszer. A férfiak körében közel négyszer gyakoribb, mint nőknél, és jellemzően a negyvenes-ötvenes éveikben járók betegsége. A vesekövességre való hajlam öröklődhet, így fokozottan számíthatnak rá azoknak, akiknek családjában már előfordult. Kialakulását befolyásolják a húgyúti rendszer vizeletpangással járó betegségei, esetleges anyagcserezavarok és a táplálkozási szokások is.

A kövek eredete többféle lehet

Előfordulásuk helye szerint lehet a vese, a vesevezeték vagy a húgyhólyag. Alapvető összetételük alapján több mint 25-féle kőfajtát különböztethetünk meg. A leggyakoribbak azonban a kalcium-bázisú (kalciumfoszfát, oxalát), valamint urát (húgysav) alapanyagú kövek. Ezeknek az anyagoknak egy része a megváltozott anyagcsere miatt kerül a vizeletbe (így például a leggyakoribb kalcium-foszfát, oxalát vagy urátkövek). De olyan kövek is vannak, amelyek fertőzés miatt (pl. struvit, ammónium-urát) alakulnak ki, ha a vizeletből nitrogén tartalmú szerves vegyület, ammónia csapódik ki.

Sok a tévhit körülötte

A vesekövek kialakulása körül sok a tévhit. Például, bár a kalcium fontos építőanyaga a kövek háromnegyedének, a túlzott kalciumbevitel (a bőséges tej- és sajtfogyasztás) ritkán oka a kőképződésnek. Épp ellenkezőleg, a kalciumtartalmú élelmiszerek fogyasztása segít megkötni a vizeletben lévő oxalátot, megelőzni a vesekövesedés bizonyos típusait. Elterjedt feltételezés az is, hogy a foszforsav tartalmú kóla fogyasztása kőképződéshez vezethet, de ezt a kutatások nem támasztották alá. Legfeljebb azt érdemes szem előtt tartani, hogy a koffeintartalmú italok (kávé, kóla, energiaitalok) vízhajtó hatásúak, így a fogyasztásuk mellett koncentrálódhat a vizelet ásványisó-tartalma. Hasonlóan gyanúba keveredett az átlagosnál keményebb csapvíz fogyasztása is, de ennek kőképző hatása sem igazolódott. Az áfonyáról sokáig úgy tartották, hogy sikeresen oldja a köveket, de a valóság éppen ellenkező: magas oxaláttartalmával az áfonya inkább elősegíti a kőképződést.

Vesekólikát is okozhat

A vesében ülő kisebb kövek, vagy a veséből „elindult”, homokszemnyi nagyságú húgykő még nem okoz tüneteket. A kisebb vesekövek 80%-a spontán, a vizelettel ki tud ürülni. Ha azonban a vesekő 3 mm-nél nagyobb átmérőjűre nő, akkor a vesevezetékben, vagy a húgyvezetékben elakadhat, vizelési nehézséget és éles, görcsös fájdalmat, sőt, ún. vesekólikát válthat ki. Ez esetben az alhasi, ágyéki területen hullámokban jelentkező, nagyon heves fájdalom rosszulléttel, verejtékezéssel, hányingerrel, hányással, lázzal, véres, gennyes vizelet ürítésével is járhat.

Kezelése összetett, többlépcsős

Panaszokat okozó vesekő esetén az első teendő a fájdalomcsillapítás, szteroidmentes fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel. Egyes esetekben ez is elegendő lehet a kisebb átmérőjű kövek spontán ürüléséhez.

Az urát (húgysav) kövek esetében gyógyszeres feloldásra is van lehetőség.

A nagyobb kövek szétzúzására a lökéshullámos kőzúzás is alkalmas lehet. Ez egy olyan sebészeti beavatkozás, amely metszés nélkül történik. A kezelés után a páciens nagy eséllyel, spontán üríti ki a kis törmeléket.

A húgyvezetékben elakadt kövek az ureteroszkópia módszerével, a húgycsövön és a hólyagon keresztül felvezetett eszköz segítségével távolíthatóak el.

Ma már egyre több helyen végeznek a vese bőrön át történő megszúrása utáni kőeltávolítást (PCNL-technika), mellyel igen jó eredménnyel lehet kőmentesíteni, a legkisebb műtéti megterhelés árán.

Szükségessé válhat azonban szikével történő, komplex műtéti beavatkozás is, de ez manapság csak nagyon ritka esetekben választott terápiás eljárás.

Négy dolog, amit tehetünk a megelőzéséért

• Figyeljünk a verejtékezésre! Szauna, intenzív edzés után, hőség idején gondoskodjunk a bőrön át elvesztett folyadék pótlásáról, nehogy a vizelet mennyisége annyira lecsökkenjen, hogy a húgyutakban üledék rakódjon le.
  
  
• A megelőzés legfontosabb eleme a megfelelő folyadékfogyasztás, ami egy átlagos súlyú felnőtt ember esetében körülbelül napi 2,5 liter. A kutatások szerint a napi folyadékfogyasztás mennyisége fontosabb, mint az, hogy mit iszunk! A napi ajánlott mennyiségben lehet ásványvíz, tiszta csapvíz, gyümölcslé, tej, levesfélék, csupán a vízhajtó hatású koffeines italokat, és a cukros üdítőket ajánlatosabb kerülni.
  
  
• Ha már volt veseköve valakinek, és ismeri annak összetételét, étrendi változtatásokkal is tehet a vesekő újbóli kialakulása ellen. Például a földimogyoró, a sóska, a spenót, a cékla, a csokoládé, a kakaó korlátozása segíthet az oxalátkövek kiújulása ellen. A fehérje- és húsfogyasztás kontrollja pedig a húgysavkövek kialakulását gátolhatja.
  
  
• A citromban és más gyümölcsökben lévő citrát is gátolja az egyes vesekövek kialakulását, ezért például a cukormentes limonádé rendszeres fogyasztását csak ajánlani lehet.
  
  

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.