Hatéves gyermekünk imádnivaló kis csibész, eleven, éles eszű, mozgékony, de elképzelni sem tudjuk, mindez elegendő-e ahhoz, hogy iskolába menjen? A következő hetekben súlyos döntés előtt áll a család: menjen-e iskolába, vagy „megajándékozzuk” még egy felhőtlen gyermekévvel? Néhány szemponttal szeretnénk segíteni a mérlegelésben!

Az egyéni fejlődés üteme gyerekenként nagyon eltérő lehet, így az iskolakötelezettség és az iskolára való alkalmasság, vagyis az iskolaérettség időpontja nem feltétlenül esik egybe.

Az iskolában addig sosem látott szabályokkal találkozik az elsős: hosszasan egy helyben kell ülnie, csendben lenni, figyelni, vadonatúj információk, feladatok és elvárások zúdulnak rá. Képes lesz-e alkalmazkodni mindehhez? A szülők, az óvodapedagógusok és - szükség esetén - a nevelési tanácsadó szakemberei a következő körülményeket vizsgálják meg, amikor a hatodik évében járó, nagycsoportos óvodás jövőjéről, következő évéről döntenek:

Testi fejlődés: a hatodik év hozza meg a fordulatot

5-7 éves kor között a gyerekek jelentős alakváltozáson esnek át: a kisgyermekes testarányok megváltoznak, a kerekded formák helyett a gyerekek megnyúlnak, a fiúk és a lányok alkata jellegzetesen elkülönül. Ekkor kezdődik a fogváltás is, a tejfogak helyett megjelennek a maradandó fogak. Az iskolaalkalmasság egyik szempontja a testi fejlettség: általában a 110 cm-es testmagasságot és a 18 kg-os testsúlyt tartják elérendőnek. Vizsgálják a fizikai erőnlétet is, hiszen erre is szüksége lesz, nemcsak az iskolatáskák cipeléséhez, hanem az iskolai feladatok kitartó teljesítéséhez is. Fontos a kéz fejlődése is, ami a finom mozgások kivitelezésében, így például az írás elsajátításában nélkülözhetetlen.

Nyitás a világra, új kapcsolatok, szociális alkalmasság

Az iskolaérettség egyik legfontosabb eleme a szociális érettség. Kérdés, képes-e a gyerek egy közösségbe beilleszkedni, szabályait elfogadni, hogyan viselkedik a kortársaival, van-e benne bizonyos fokú alkalmazkodási készség, hajlik-e egy minimális kompromisszumra, hogyan reagál az esetleges negatív értékelésre? A közösségbe való beilleszkedés megkönnyítésében a szülők is sokat tudnak segíteni.

 „Tűzoltó leszek, katona!” - tervek, álmok, pszichés fejlődés

A kisgyermekekre jellemző egoizmus, az ötletszerű cselekvés, akaratosság helyett az iskolaérett gyerek egyre inkább képes előbbre nézni, tervezni, távolabbi célok érdekében cselekedni. Várja az iskolát, és érti is, hogy minden későbbi céljához az iskolán keresztül vezet az út. Nő az önuralma, önfegyelme, feladattudata, kitartása. Örömet szerez neki, ha sikerül egy-egy akadályt legyőzni, a feladatát elvégezni. A pszichés változás jele az is, hogy a családi kötelék addigi kizárólagossága helyett mindinkább érdeklődni kezdenek a kortársaik iránt, és képesek is kapcsolatba lépni velük.

Új ismeretek áradata: mentális alkalmasság

Általában az értelmi fejlettség szintjével van a legkevesebb baj, hiszen az iskolai követelményeket az egészséges gyerekek képesek teljesíteni. Megfelelő a mentális szintje annak a gyerekeknek, aki legalább tíz percig képes egyhuzamban elfoglalni magát valamivel, pl. legózással, rajzolással, rövid versikéket meg tud tanulni, egyszerű összetett mondatokban beszél, ügyesedik a keze, szívesen rajzol, gyurmázik, nincs beszédhibája, képes különbséget tenni több-kevesebb, kicsi-nagy között, vagyis van mennyiségfogalma, tízig ismeri a számokat, időben és térben bizonyos fokig képes tájékozódni.

Mit mond a jog?

2013-ban lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében iskolába kell íratni azt a gyermeket, aki az év augusztus 31-ig 6 éves lesz. 2017/18-es tanévtől szeptemberétől tehát tanköteles az, aki 2011. szeptember 1. előtt született.

A három-négy óvodai év a szülő és az óvónők számára is egyértelmű képet ad a gyermekről, mennyire lesz képes az iskolával járó akadályokkal való megküzdésre. A törvény alapján az iskolakezdésről az óvodavezető dönt. Amennyiben a szülő és az óvónő között véleménykülönbség alakul ki az iskolakezdést illetően vagy nehezen ítélhető meg a gyermek fejlettsége, a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálattól kérhető iskolaérettségi vizsgálat. Ezt a vizsgálatot a szülő, az óvoda vagy az iskola vezetője kezdeményezheti. 

2017. szeptember 1-jén megkezdhetik a tanulmányaikat: 

- a 6 évesek
- az egy évet még óvodában töltött 7 évesek (elegendő lehet az óvodavezetői döntés) 
- illetve ritkább esetben a 8 évesek is (csakis Szakértői Bizottság véleménye alapján)

A szülő március 1-je és április 30-a között köteles beíratni a gyereket a lakhelye szerinti illetékes vagy a választott iskola 1. évfolyamára akkor is, ha nem fogja elkezdeni az iskolát.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.