Bár a hipnózis napjainkban egyre szélesebb körben ismert és alkalmazott orvosi és pszichológiai eljárás, még mindig sokakban élnek téves elképzelések a módszerrel kapcsolatban. Gyakran azonosítják a hipnózist egy szórakoztatási célú színpadi műfajként, de az is előfordul, hogy egyenesen a manipuláció és agykontroll művészetének sötét műfajaként tekintenek rá.



A valóságban a hipnózis ennél sokkal egyszerűbb dolog: egy természetes módon is létrejövő tudatállapot gyógyító célú felhasználása. Maga a tudatállapot olyannyira gyakori, hogy szinte mindannyian naponta kétszer átéljük: közvetlenül elalvás előtt és ébredés után. Gyógyító erejét a több évszázados tapasztalat mellett tudományos kutatások sora egybehangzóan igazolja. Ez a cikk azt a célt hivatott szolgálni, hogy a leggyakoribb tévhiteket eloszlatva a hipnózist tudományos rangjának és gyógyító erejének megfelelő színben tüntesse fel.

Mik a legáltalánosabban elterjedt tévhitek?

1. A hipnózis egy okkult / vallásos tevékenység, és mint ilyen, kerülendő

A hipnózis, bár hasonlóságot mutat a meditáció során is tapasztalható relaxált állapottal és éber figyelemmel, kialakulásában és fejlődésében semmilyen valláshoz nem fűződik. Hatásmechanizmusát az agykutatás fejlődése révén egyre nagyobb mértékben értjük, hatásosságát (akár más pszichoterápiás módszerekkel szemben is) több színvonalas kutatás is alátámasztja.

2. A hipnózis egy kontroll vesztett állapot, ahol a hipnotizőr akaratát rá tudja erőltetni a hipnotizáltra

Mi sem áll távolabb a valóságtól. Már a modern hipnoterápia atyja, Milton Erickson is számos olyan kísérletet hajtott végre, ahol a vizsgálati alanyokat arra kérte, hajtsanak végre helytelen dolgokat vagy apróbb bűncselekményeket. Eredményei egyértelműen bebizonyították, hogy ha a kísérletet nem laboratóriumi körülmények között hajtották végre, a vizsgálatban résztvevők egyszerűen visszautasították a kérést, nem engedelmeskedtek a felszólításnak. Hipnózisban pontosan úgy tudjuk eldönteni, hogy mi helyes és mi nem, mint ha éber állapotban lennénk.

Arról pedig, hogy a viszony mennyire partneri a résztvevők között, mi sem árul el többet, mint hogy gyakran megfigyelhető a felek „szinkronizációja”, azaz a légzés, a szívritmus egymásra hangolódása, az egyidejű testmozgások megjelenése.

3. Hipnózisban kiszedhetik belőlem legféltettebb titkaimat

A hipnózis nem igazságszérum. A valóságban az ember hipnózisban pontosan úgy képes hazudni, mint bármilyen más körülmények között. A hipnotikus transzban teljes mértékben tisztában vagyunk a minket körülvevő dolgokkal, és urai vagyunk gondolkodásunknak, tehát csak annyit és azt fogjuk mondani, amit szeretnénk.

4. Gyakori félelem a hipnózissal kapcsolatban, hogy „bele lehet ragadni”

Ez pont annyira elképzelhetetlen, mint beleragadni az álmodozásba. Egész egyszerűen nem fordul elő. Ha a hipnotizőr a folyamat közepén egyszerűen eltűnne mellőlünk, legrosszabb esetben annyi történne velünk, hogy elaludnánk, majd egy idő után kipihenten felébrednénk.

5. A hipnózis egy alvásszerű állapot

Ez a tévhit sokszor okoz csalódást azoknak, akik először próbálják ki a módszert. Igaz, maga a hipnózis szó a görög hypnos (aludni) szóból származik, valójában nem sokban hasonlít az alváshoz. Hipnózisban a kliens általában az éber állapotnál intenzívebb figyelmet él meg. A hipnózis egy módosult tudatállapot, ahol a figyelem bár beszűkült, fókusza nagyon erős. Sőt, a módszer egyik elismert formája az aktív-éber hipnózis, ahol maga a transzállapot intenzív mozgás (pl. szobabiciklizés) közben alakul ki. Ezt a módszert előszeretettel alkalmazzák élsportolók versenyekre való felkészítésére.

6. Hipnotizálni csak akaratgyenge és buta embereket lehet

A hipnábilitás (annak mértéke, hogy az embernél milyen könnyen alakul ki a hipnotikus transz állapota) semmilyen mértékben nem függ össze ezekkel a jellemzőkkel. Összefüggést mutat viszont a képzeleti bevonódás képességének mértékével, és más olyan jellemzőkkel, amik a jobb agyfélteke könnyebb mozgósíthatóságát feltételezik.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a hipnózis egy bizonyítottan hatékony gyógyító módszer, ha képzett szakember alkalmazza azt. Nem véletlen, hogy hipnoterapeuta hazánkban is csak orvos vagy pszichológus lehet, megfelelő képzés és felkészítés után.

Elterjedtsége ellenére még mindig számos tévhit lengi körül, mely sokakat eltántoríthat a módszer használatától, ráadásul sokan úgy kínálnak szolgáltatásként hipnózist, hogy arra semmilyen engedéllyel nem rendelkeznek. Előbbi ellen a tények megismerése a leghatásosabb módszer, (ha ön idáig elolvasta ezt a cikket, máris sokat tett a tisztánlátás érdekében), utóbbit pedig úgy küszöbölhetjük ki, ha meggyőződünk arról, hogy az általunk felkeresni kívánt hipnotizőr valóban szakember, aki értő módon használja a módszert.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Forrás: Magyar Hipnózis Egyesület, Hipnoterapeuta képzés, Elméleti szeminárium. Prof. Dr. Bányai Éva  (2014), Személyes közlés