A szüret szó hallatán csupa vidám dolog jut eszünkbe: finom szőlő, üdítő must, szabadban, kellemes társaságban végzett munka, bográcsolás, pincelátogatás... Ugyanakkor szólni kell az ehhez kapcsolódó veszélyekről is. No, nem arról – bár az is tény -, hogy a mosatlan, válogatatlan szőlőből frissen préselt must heves hasmenést okozhat, hanem elsősorban arról a jóval komolyabb veszélyről, amelyet a must erjedése közben felszabaduló mérges gázok jelentenek. A mustgáz ugyanis ölhet is, és sajnos a figyelmeztetések ellenére minden évben történik is ilyen baleset.



Reneszánszát éli a házi borkészítés, már néhány tőke saját szőlő a telken borászkodásra csábíthat. Azonban némi körültekintés ehhez is szükséges: a nem túl bonyolult recept mellett nem árt egyéb borászati tudnivalóknak is utánanézni. Különösen kezdő, műkedvelő pincemestereknek fontos megismernie, milyen komoly veszéllyel járhat a mustgáz.

Halálos veszedelem
Bár a katasztrófavédelem a szüreti időszak kezdetével felhívásokat tesz közzé, melyben figyelmeztet a fenyegető veszélyforrásra, a mustgáz mérgezésre, az mégis minden évben életeket követel. A szőlő, illetve más cukortartalmú növények és gyümölcsök erjedése során ugyanis szén-dioxid szabadul fel, mely színtelen és szagtalan, tehát érzékszerveinkkel felismerhetetlen. A levegőnél körülbelül másfélszer nehezebb gáz, így a helyiség alsó részén, a föld közelében terül el. Jó tudni, hogy silókban, emésztőgödrökben, csatornákban is képződhet. Legnagyobb mennyiségben a borospincékben termelődik, lentről felfelé haladva megtöltheti az egész helyiséget, kiszorítva onnan a levegőt. Mustgázzal telt helyiségbe lépve egyrészt a szén-dioxid élettani hatása, másrészt az oxigénhiány okozza a rosszullétet, ami nem ritkán halálhoz is vezethet.

A mustgáz hatása
A mustgáz a központi idegrendszerre gyakorolt hatása miatt már kisebb (5%-os) koncentrációban zavartságot, fejfájást, rossz közérzetet okoz, 8-10%-os koncentrációban már erős fejfájást, verejtékezést, 5-10 percen belül eszméletvesztést. Ez utóbbi teszi különösen veszélyessé, hiszen az enyhe rosszulléttel küzdő, kisebb mértékben mérgezett személy még könnyedén segíthetne magán, menekülhetne a mérgező gázzal teli helyiségből, a mentális zavarodottság állapotában azonban erre már nem képes.

Hogy ne legyen baj…
Némi elővigyázatossággal a mustgáz okozta balesetek megelőzhetőek! Jó, ha a pince - vagy a must tárolására szolgáló egyéb helység - szellőztethető, és ezzel a lehetőséggel különösen a must forrásakor élünk is. Nagyon hasznos lehet a gázérzékelő riasztó, ami kisebb, „háztáji borászatok” számára sem elérhetetlen. Jobb, ha a hordókat nagyobb térben, ritkásan helyezzük el, ezzel is csökkentve az esélyét, hogy a gyilkos gáz a levegőt kiszorítsa, és nagyobb koncentrációban jelenjen meg.
Egyszerű, de jól bevált régi módszer az égő gyertya használata. A gyertya lángja elalszik, ha a CO2 koncentráció eléri a 14 %-ot, ezért az égő gyertyát nem kézben tartva, hanem egy rúdhoz rögzítve derékmagasság alatt tartva menjenek le a pincébe. A helyiségbe érve a gyertyát engedjük le egészen a padlóig, ügyelve arra, hogy a fejünk mindig jóval magasabban legyen, mint a láng. Ha elalszik, az veszélyes gáz jelenlétére utal, ilyenkor a helyiséget mielőbb el kell hagyni.

Hogyan segíthetünk?
Ha azt gyanítjuk, hogy valakit mustgáz mérgezés ért – például benézve a pinceablakon látjuk, hogy a musttal teli hordók közt fekszik ájultan – a legelső teendő friss levegőre vinni az áldozatot. Ám, ha védőfelszerelés (maszk, légzőkészülék) nélkül lépünk a gázzal teli helységbe, magunk is könnyen áldozattá válhatunk! Sőt, az is veszélyes lehet, ha csak lehajolunk az egyébként biztonságosnak tűnő pincében valamiért, vagy akár egy eszméletlen emberhez, hisz lehet, hogy éppen ekkor lélegezzük be az alacsonyabb régióban rekedt mustgázt.
A mustgáz mérgezés alattomos dolog, ha a gyanúja felmerül, még enyhe panaszok esetén is mindenképpen hívjunk mentőt! Ha eszméletlen személynek nyújtunk elsősegélyt, a legfontosabb a légutak járhatóvá tétele, a szájüreg kitisztítása, majd a lélegeztetés.

Veszély esetén hívható a katasztrófavédelem a 105-ös számon!

A cikk a Budai Egészségközpont munkatársainak közreműködésével készült.