Útikalauz anatómiába

Tévhit – A has alakjából következtetni lehet a gyermek nemére

2015.04.22. 14:45

Biztosan fiú lesz, ha ilyen magasan van a pocakod! Tuti, hogy lány lesz, ha ilyen széles a hasad! Ilyen és ezekhez hasonló vagy pont ellentétes megjegyzéseket hallhatnak a kisbabát váró, gömbölyödő pocakú édesanyák nap mint nap. Ez persze, csak találgatás. Vagy mégsem?

terhesseg-fiuval-kisfelbontas.jpg

Tévhit az a feltételezés, hogy a várandós édesanya pocakja állásából következtetni lehet a születendő gyermek nemére. Amikor csak fiús, vagy csak lányos családokat vizsgáltak, az anyukák minden egyes (elvileg ugyanolyan) terhesség esetén másmilyen pocakállásról számoltak be.

Gyermekeink sokszor már megszületésük előtt szembesülnek babonás felnőttvilágunkkal. Az eljövendő kisgyermek nemének találgatása igen népszerű „hobbi” még ma is a barátok, rokonok körében. Pedig az orvostudomány már igen fejlett technikákkal rendelkezik annak eldöntésére, hogy kisfiút vagy kislányt hord szíve alatt a leendő édesanya.

Milyen lehetett mindez a régebbi korokban? Akkoriban a népi megfigyeléseken, babonákon, hiedelmeken kívül tényleg semmi nem segített a szülőknek abban, hogy vajon kék vagy rózsaszín babaruhát szerezzenek be.

A fellógatott jegygyűrűből készített inga mozgása, a kismama kívánóssága vagy éppen hányingereinek gyakorisága mind fontos jelek voltak a kisbaba nemének találgatásában.

Azért jó buli ez a fajta találgatás még napjainkban is! Elég jó a találati arány: 50 százalék az esély arra, hogy a tippelőnek igaza legyen. És milyen jó érzés után boldogan sóhajtani: ugye, én megmondtam!

Ezeknek a hiedelmeknek túl sok valóságalapjuk nincsen. Mint láthattuk, attól, hogy a kismama pocakja feljebb, vagy lejjebb áll, ugyanúgy hordozhat méhében kisfiút, mint kislányt. A lánykákat váró édesanyák pedig ugyanúgy hányhatnak az első trimeszterben, mint „fiús” társaik.

Hogy az a bizonyos inga merre, és milyen mértékben mozdul ki, inkább függ a széljárástól, mint a pocaklakó nemétől. Amikor pedig egy leendő anyuka mértéktelenül habzsolja a savanyú uborkát, még nem érdemes azonnal felvásárolni a kisbaba-részleg összes rózsaszín holmiját.

A legnagyobb trükk azért minden kétséget felülmúlóan az a (kívülállóknak) vicces szituáció, amikor az összes ultrahangos vizsgálat kisfiúnak értékeli a magzatvízben boldogan lubickoló, köldökzsinórt lábai közé kapó leánykát. Szerencsére, ez igen-igen ritkán fordul elő, de azért szerezhet még vidám perceket a szülőszobán egy-egy csalafinta emberpalánta.

 

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2015.04.23. 12:02:20

Nem voltam hányós, egyszer sem hánytam a terhessegem alatt, fiam lett. Sőt rosszul se igazan voltam, csak neha emelyegtem. A kavet imadtam, a csirkehustol megundorodtam egesz varandossag ideje alatt. A tobbi hustol nem, csak a csirketol. De leginkabb zoldseget ettem zokdseggel mert attol nem emelyegtem.
Melloztem az edessegeket, egyaltalan nem ettem ilyesmit, pedig kivantam a fagyit, de csak azt. Viszont attol is emelyegtem.
süti beállítások módosítása