Az emésztőrendszer működése egyike az emberi test csodáinak, a végterméke pedig, noha természetesen sosem lesz esztétikus vagy akár csak szalonképes téma, szintén érdemel olykor némi figyelmet.

Mi történik az elfogyasztott táplálékkal? A szájba apró falatokban kerül, ott a fogak tovább aprítják, megőrlik, majd a szájüregből nyállal keveredve kerül a nyelőcsőbe. A gyomorszájon át a gyomorba jut, ott különböző savak, enzimek veszik munkába, elkezdődik a feldolgozás, a hasznosulás folyamata. Innen a gyomortartalom a vékonybél csatornáiba kerül, hogy lehető legtöbb emészthető, hasznos tápanyag felszívódhasson belőle a máj vegykonyháján keresztül a vérbe, amely a sejtekig juttatja azokat. Eközben a maradék - benne az emészthetetlen rostok, kiegészülve a májban feleslegesnek vagy ártalmasnak ítélt anyagokkal -, lassan halad tovább. A bélben élő baktériumok segítségével folytatódik a felszívódás, a vastagbélben a folyadék is hasznosul a béltartalomból, amely így egyre tömörebbé válik. Ha a bél utolsó szakaszán összegyűlik egy bizonyos mennyiség, az agyba jelzés érkezik, az agy ekkor utasítást ad a székelésre, az inger nyomán a székletté formálódott salakanyag a végbélen és a végbélnyíláson át ürül ki.

A táplálékból visszamaradt salakanyag tehát az egész emésztőcsatornát végigjárta, vagyis több fontos szerv és folyamat is hagyhatott rajta nyomot, így a széklet állaga, színe, formája és összetétele fontos információkat rejthet ezeknek a belső szerveknek a működéséről. A széklet nemcsak laboratóriumi vizsgálat tárgya lehet, hanem olykor a laikusok számára is jelezhet olyan gondokat, amelyekre fel kell figyelni. 

Természetesen nincs szükség arra, hogy naponta vizsgálgassuk a végterméket, de fel kell figyelni az ismétlődő vagy a néhány napnál tovább is mutatkozó változásra, különösen, ha az semmi étrendi előzménnyel nem indokolható. Például cékla fogyasztásától olyanná válhat a széklet, mintha friss, vastartalmú gyógyszer alkalmazásától pedig olyan, mintha emésztett vér lenne benne.

Nehezen megy, vagy éppen túl könnyen?

Jelzésértékű lehet már a székelés módja és a széklet állaga, formája is. A darabos, kemény, bogyószerű, száraz, nehezen üríthető széklet a székrekedés jele. Számos ok állhat mögötte, a rosthiányos táplálkozástól, a nem megfelelő folyadékbeviteltől kezdve többféle betegségig.

Az elsődleges székrekedést a renyhe bélmozgás, a bél széklettovábbító és -ürítő mozgásainak illetve a székletürítési reflexnek a gyengülése okozza, de másodlagos tünete lehet többféle alapbetegségnek (például a pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy megbetegedése, gyomorsavtúltengés, cukorbetegség), de előfordulhat gyógyszerek mellékhatásaként is. Egyes bélbetegségek (Crohn-betegség, fekély, irritábilis bél szindróma, bélsérülés, aranyér, végbélsipoly, bélrendszeri daganat) kísérője is lehet.

A tartósan lágy székletet okozhatja például a gluténérzékenység, ilyenkor más tünetek, például hasi fájdalom és puffadás is együttjárnak vele.

A ceruzavékony széklet előfordulhat székrekedésnél, de ha nem egyszeri eset, akkor mielőbbi orvosi kivizsgálást igényel, mivel a végbél átmérőjének szűkületét, daganatos elváltozását is jelezheti, ezért javasolt a rendszeres szűrővizsgálat, amit már a népszerű menedzserszűrések is tartalmaznak.

A hasmenés, a folyékony széklet leggyakrabban fertőzés következménye (például Rota-, calicivírus, illetve szalmonella-fertőzés), de okozhatja mérgezés, ételintolerancia, emésztési, felszívódási zavar, valamint a vékony és vastagbelet, májat illetve a hasnyálmirigyet érintő betegségek is.

Veszélyes vérnyomok

Az emésztőcsatorna valamelyik szakaszán bekövetkező sérülésre, elváltozásra utal, ha a székletben vér jelenik meg, így ezzel a tünettel ajánlatos mielőtt szakorvoshoz fordulni. A vérnyomok színéből következtetni lehet arra, hogy a tápcsatorna mely részéről származhat a vér. Ha a széklet szurokfekete (és ez a szín nem indokolható mással, például vasat vagy orvosi szenet tartalmazó gyógyszerek szedésével), akkor a tápcsatorna felső szakaszán, a gyomor és a nyelőcső területén lehet valahol vérzés (például fekély), mert az alsóbb szakaszokig lejutva a vér maga is emésztődik, az okozza a fekete színét és szurokszerű állagát. Ha viszont láthatóan friss, élénkpiros a vér, akkor az a bélrendszer utolsó szakaszáról származhat, a vastagbél vagy a végbél területén lehet kisebesedett aranyeres csomó vagy más (például besűrűsödött széklet okozta) seb a bél nyálkahártyáján, netán daganat. Nyákos vér megjelenése illetve véres hasmenés gyulladásos bélbetegségek tünete lehet.

Előfordulhat az is, hogy a székletben lévő vér kis mennyiségű, nem is látható szabad szemmel, így a kiváltó oka, a például a jóindulatú bélpolip felfedezetlen maradhat, rosszindulatúvá válhat.  Ennek az ún. okkult vérnek a kimutatására negyvenéves kor felett célszerű rendszeresen elvégeztetni a székletvértesztet.

Bizarr kezelési ötlet: székletátültetés

Bármilyen meglepő, a széklet nemcsak betegségek felismerését segítheti, hanem vannak kezdeményezések terápiás célra való használatára is. Oklahomában ugyanis „székletátültetéssel” kísérleteznek: egy egészséges bélflórával rendelkező donorból vastagbéltükrözés alkalmával székletmintát vesznek, ezt fiziológiás sóoldatban hígítják, majd egy újabb tükrözés során azt egy olyan másik páciens vastagbelébe juttatják vissza, akinek a bélrendszerében helyre kell állítani az ott élő, emésztést segítő baktériumtelepeket. Az ötlet a tapasztalatok szerint ígéretes, ezzel kezelhetők lehetnek azok a betegek, akiknek a bélflórája antibiotikumos kezelés miatt sérült, sikerülhet visszaszorítani például a heves hányást, hasmenést okozó Clostridium difficile nevű baktérium túlszaporodását.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.