A könnyekhez általában negatívumok kapcsolódnak: indulatok, bosszúság, bánat, gyász, de legalábbis kellemetlen irritáció. Pedig a könny élettanilag alig nélkülözhető, hiányát egészségünk sínyli meg.
A speciális összetételű folyadékot a szem környéki könnymirigyek termelik, a szemhéjak terítik el a szem felületén, folyamatos könnyfilmréteget képezve, a felesleg pedig a szemzugban lévő kis nyíláson át az orrüreg felé távozik. Többféle könny is van: az alap könny tartja nedvesen a szemünket, a reflexes könny valamilyen irritáló anyag (például hagyma) hatására termelődik, az érzelmi könny pedig pszichés hatások következtében jön létre. Naponta 2-3 ml alapkönny termelődik, a reflexes vagy érzelmi hatásra kiváltott könnytermelés pedig ennek a sokszorosa lehet, ami már könnycseppek formájában hagyja el a szemet.
Az összetett feladatnak megfelelő összetétel
A könny fő feladata a szaruhártya nedvesen tartása, ellátása oxigénnel, tápanyagokkal, az optikailag sima törőfelszín biztosítása, az esetleg a szembe jutó idegen testek eltávolítása és a kórokozók elleni védelem. A legkülső, olajos könnyréteget a szemhéj szélében lévő Meibom mirigyek termelik, ez gondoskodik a súrlódás csökkentéséről és akadályozza a vizes réteg elpárolgását. A középső, vizes réteg a legvastagabb, ez tartja nedvesen és látja el a benne oldott tápanyagokkal a szemet. Közvetlenül a szem felszínén a vizes réteg tapadását, egyenletes eloszlatását segíti a vékony nyákos réteg.
Könnyek árja
A folyamatosan termelődő könnyfilm nélkülözhetetlen a szem normális működéséhez. De mi a helyzet a sírással? A ránk törő sírás sem a természet kellemetlenkedése csupán, fontos szerepe lehet. Amikor fizikai vagy vegyi inger váltja ki, például a hagyma illóolaja, vagy egy szembe kerülő parányi rovar, akkor a szem védelmét, az idegen anyag mielőbbi semlegesítését, eltávolítását szolgálja. Azt a helyzetet is mindenki ismeri, amikor valami nehezen elviselhető feszültség, pszichés trauma, heves érzelem váltja ki a sírást. Visszafojtani nem nagyon lehet, de nem is érdemes, mivel ilyenkor a sírás a leghatékonyabb feszültségoldás. Annál is inkább, mert a kutatások szerint ilyenkor nem a szokásos a könny összetétele, hanem az agyban termelődő ún. stresszhormonokat is tartalmaz, amelyek kiürülése befolyással van az érzelmi állapotra is, megnyugvást hoz. Ezért baj (és a mélyülő depresszió egyik jele), ha valaki nem képes sírással könnyíteni magán. A síráskor termelődő könny egy része a szokásos úton az orrjáratba ürül, ott nyáktermelődést vált ki. A szem kivörösödéséért a hajszálerek vérbősége felelős.
Könny, az élet vize?
Egy történeti érdekesség is kapcsolódik a könnyekhez: eszerint a szlávok ősei között szokás volt, hogy az asszonyok összegyűjtötték a könnyeiket, és rózsavízzel keverve sebek gyógyítására használták. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy sok évszázaddal ezelőtt is tudták már, hogy a könny fertőtlenítő anyagokat tartalmaz, és a benne lévő nyák elősegíti a sebgyógyulást. A népmesékben nemegyszer kapcsolódik csodás fordulat a könnyhöz: gyönggyé, kinccsé válik, vagy másutt az élet vizeként néhány cseppje életre kelti a holtat.
Síró nő: csak semmi szex!
A nők jóval gyakrabban sírnak. Tapasztalati tény, hogy a férfiak utálják, ha egy nő sír: talán éppen azért, mert hatással van rájuk, elgyengülnek tőle. Nem a síró nő látványa (a legszebb nőt is elcsúfítja a sírás), hanem a könny maga hat rájuk. Ez a hatás nem szexuális izgalom, sőt, éppen ellenkezőleg: egy izraeli kutatás szerint, ha a férfi annyira közel van a síró nőhöz, hogy be tudja lélegezni a könny páráját, akkor szervezetében csökken a tesztoszteron szintje és a szexuális izgalommal összefüggő neurális hálózatok aktivitása. (Ezt a hatást azonban csak az érzelem kiváltotta könny képes elérni, a reflexből fakadó sírás nem.) Amikor megkérték a férfiakat, hogy pontozzanak női fotókat, kiderült, hogy a valódi könnyek szagolgatása után a férfiak kevésbé találták szexuálisan vonzónak a nőket, mint amikor sóoldatot szagoltattak velük. A kutatók úgy vélték, a kémiai jelzéseket szállító könnyek evolúciós funkciója a szemben álló fél agressziójának csökkentése lehetett, vagy annak jelzése, hogy a szexuális közeledéshez nem megfelelő az időpont a nő számára.
Krokodilkönny szindróma
Vannak állatok, amelyek az átlagosnál bőségesebben termelnek könnyet. Ilyen például a krokodil is, aminek a könnye - nyilván a kiszáradástól védi a szemét a tűző napon - nagy cseppekben kezd termelődni, amikor az állat egy zsákmánnyal kimászik a partra és enni kezd. Embereknél krokodilkönny-szindrómának nevezik azt a betegséget, amikor az arcideg sérülése következtében a nyálmirigyeket ellátó idegrostok összekeverednek a könnymirigyekhez haladó rostokkal. Ilyenkor azokban a helyzetekben, amikor a nyáltermelődés megindul (például evéskor), a beteg könnyezni kezd.
Száraz szemek
A könnytermelés funkciózavara alakítja ki az ún. száraz szem szindrómát, ami egyre gyakrabban előforduló civilizációs betegség. Csökkenhet a könny egészének vagy egyik összetevőjének mennyisége, és adódhat zavar a szem mechanikai működésében, például a pislogás gyakoriságában vagy a könnyelvezetésben is. Más esetekben a körülmények igényelnék a több könnyet: például száraz, túlfűtött helyiség, szennyezett levegő, vagy pislogás nélküli koncentráció, és az is előfordul, hogy betegség okozza a tüneteket. A szemszárazság viszkető, égő érzést okoz, mintha homok vagy más idegen test került volna a szembe. Ha tartósan vagy visszatérően jelentkezik, szakorvoshoz kell fordulni vele, mielőtt súlyosabb gondokat okozna. Ma már sokféle „műkönny”, szemnedvesítő közül ajánlhat a szemész a panasz jellege és a kiváltó ok szerint.
A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.
magyar bucó 2014.09.26. 05:32:19
A krokodil a vízben eszik, a parton fogott zsákmányt is behúzza a vízbe.