Nem is gondolnánk, hogy amikor a reggeli tejeskávénkat isszuk, vagy kakaót adunk a gyereknek, akkor éppen állást foglalunk az utóbbi évek egyik legkiélezettebb vitájában, amelybe az evolúciós kérdésektől a globális környezetszennyezésen át a hormonokig minden bele lett keverve!

Mostanában az egészséggel foglalkozó internetes oldalak, közösségi portálok egyik legkedveltebb vitatémája a tej. Tudományosnak tűnő hírek, nagy leleplezések az egyik oldalon, ahol a tejfogyasztást okolják az elhízástól kezdve az emésztési gondokon át egészen a daganatos megbetegedésekig, és cáfolatok sora a másikon, nemcsak a tejtermelők, hanem dietetikusok és az orvosok részéről is, akik nagyon nem szeretnék, ha mindaz, amit az egészséges, kalciumban gazdag táplálkozás terén évtizedek alatt elértek, most füstbe menne a trendi hoaxok hatására. Nézzük az érveket és ellenérveket!

Emlősök és utódaik

A tejfogyasztást ellenzők visszatérő érve, hogy „ az emberen kívül egyetlen emlős sem issza meg más emlős tejét, és az elválasztás után, felnőttkorban semmilyen tejet nem tartalmaz a tápláléka". Túl azon, hogy ez egyszerűen nem igaz (gondoljunk csak az ember környezetében élő állatokra, vagy a fajok közti örökbe fogadásra), érvnek is elég gyenge, hiszen azért az ember ma már kicsit több, mint egy emlősállat, és az állatvilágból való kiemelkedését többek között épp annak köszönheti, amit másképp csinál, mint a többi emlős.  Ennél egy fokkal tudományosabbak azok az ellenérvek, melyek szerint a tej a növésben lévő állatkicsinyek speciális tápláléka, számukra megfelelő az összetétele, például többek között IGF, inzulinszerű növekedési hormont is tartalmaz, amely felnőttek számára már szükségtelen, sőt, káros. Az ezt hangoztatók nem veszik figyelembe, hogy az emberek étrendjében még jó néhány olyan táplálékot (magot, csírát, gyümölcsöt, ikrát, tojást, stb.) találhatunk, amely szintén egy életkezdő élőlény, növény vagy állat számára összeállított túlélőcsomag, tele a legegészségesebb tápanyagokkal, fehérjékkel, vitaminokkal, nyomelemekkel.

A szakértők szerint IGF növekedési hormont  valóban tartalmaz a tej, de ennek koncentrációja olyan csekély, hogy nincs az emberi szervezetre káros hatása. Tudjuk, hogy azok, akik gyermek- és fiatalkorukban megfelelő mennyiségben fogyasztottak tejet, tejterméket, erősebb testalkatúak lesznek, de nem dönthető el, hogy ez az IGF vagy egyszerűen az egészségesebb, fehérjében és kalciumban gazdagabb étrend hatása-e. A dietetikusok szerint a tejnek az az utolérhetetlen élettani értéke, hogy  az emberi szervezet ebből jut a legkönnyebben kalciumhoz, és ebben a könnyen és jól emészthető táplálékban a fehérje, a kalcium, a D-vitamin, a foszfor, a tejzsír és a tejcukor ideális arányban található meg együtt.

Méreg vagy étek?

A tejfogyasztás ellenzői érzékletes leírásokkal igyekeznek undort kelteni a tej iránt, mondván, hogy ez az állatok testnedve, amelyet szennyezett füvet legelő állatoktól, trágyával is teli, kórokozóktól hemzsegő üzemekben fejnek, és magában hordozza az állat minden lehetséges kórokozóját, a tébécé baktériumától a veszettségig, ha pedig az állatot ezek ellen kezelték, akkor a gyógyszer-származékokat. Ezzel szemben az állat-egészségügyi előírások, a tejtermelő nagyüzemek tisztasági követelményei  a fejéstől a csomagolásig rendkívül szigorúak, ráadásul világszerte közegészségügyi előírás a tej kötelező hőkezelése: nyers tej csak korlátozottan árusítható. A hőkezelésnek több fokozata van, ezek közül a különleges, legmagasabb hőfokon történő, ún. UHT- kezelésen átesett tejek nemcsak hónapokig eltarthatóak, de alaposan csírátlanítva is vannak, és egészségvédő, bioaktív anyagokat is tartalmaznak.

Okoz-e elhízást?

A tej ellen felmerült az a vád is, hogy elhízást okoz. Ez azonban nemcsak az elfogyasztott  tejtermék mennyiségétől, hanem annak zsírtartalmától is függ. A teljes tej, a zsírdús sajtok, a tejszín, a valódi, netán cukros tejszínhab nagyobb mennyiségben valóban nem fogyasztható büntetlenül. Ha azonban zsírszegény (1,5-ös) tejet, túrót, illetve kevésbé zsíros sajtokat illeszt az étrendjébe, az egy tápanyagokban gazdag,  energiát adó, akár fogyókúrás vagy szívvédő diéta alapja is lehet. 

Építi vagy rombolja a csontokat?

A tej legádázabb ellenzői szerint a tej kalciumtartalma nem érv a fogyasztása mellett, mivel szerintük többek közt épp a tejjel bevitt “savasító”, a “csontokat felemésztő” állati fehérje növeli meg a szervezet kalciumszükségletét. Helyette növényi eredetű kalciumbevitelt ajánlanak. Fontos kiemelni, hogy a tej savasító hatáséra nincs még tudományos bizonyíték, a dietetikusok többsége ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a tej összetétele, például laktóztartalma elősegíti a kalcium felszívódását, így ez a legjobb és a legkönnyebben elérhető kalciumforrás.  A zöldségekben lévő kalcium nehezebben szívódik fel, egyéb összetevői, például az oxalátsav akadályozzák ezt. Egyébként is, sokkal nehezebb biztosítani a szükséges kalciumbevitelt például a legtöbb kalciumot tartalmazó petrezselyemzöldjéből, sóskából, parajból, káposztafélékből, brokkoliból, hüvelyesekből. Márpedig különösen gyermek- és fiatalkorban gondoskodni kell a csontok erősítéséről, hiszen a csontsűrűség körülbelül 25 éves korban eléri a maximumát, és utána már el is indul a lassú csontvesztés. Minél erősebb fiatalon a csont, annál kevésbé fog bekövetkezni a csontritkulás.

Az is kedvelt érve a tejelleneseknek, hogy azokban a fejlett, nyugati országokban, ahol sok tejet isznak, gyakoribb a csontritkulás, mint azokban, ahol kisebb a tejfogyasztás. A szakértők szerint viszont nincs bizonyított ok-okozati összefüggés: a fejlett társadalmak polgárainak mozgáshiányos életmódja, „csontvesztő” szokásai (magas foszfortartalmú ételek, italok fogyasztása, dohányzás, alkohol) és nem utolsósorban az ott magasabb elérhető életkor lehet a csontritkulásos esetek nagyobb aránya mögött.

Civilizációs betegségek oka?

Nincs arra sem cáfolhatatlan bizonyíték, hogy a tejfogyasztás okozna vagy elősegítene olyan civilizációs betegségeket, mint a cukorbetegség, a szív- érrendszeri betegségek és a rák.  Sőt, kutatások kimutatták, hogy a tejtermékeket rendszeresen fogyasztók kevésbé vannak kitéve például a magas vérnyomás vagy a kettes típusú cukorbetegség  veszélyének. Egyes daganatos betegségek (például a vastagbélrák és az emlőrák) kockázatát kimutathatóan csökkenti a rendszeresen elfogyasztott, napi kb. félliternyi tej. Egyedül a prosztatarák esetében nem zárható ki még teljesen, hogy a napi 1,25 liternél több tej vagy annak megfelelő kalciumtartalmú tejtermék (pl. 140 gramm keménysajt) elfogyasztása növelheti a kockázatot. Nem találtak tudományosan alátámasztott kapcsolatot a tejivás és a cellulitos bőr, az akné kialakulása, az alvászavarok és a koncentrációs nehézségek között sem – hogy a legkülönbözőbb területeken előforduló felvetéseket említsük.

Minden életkorban előnyös

A táplálkozástudományi szakértők nem győzik hangsúlyozni a tej bizonyított előnyeit. Gazdag kalciumforrás, a csontok erősítője, a káliumtartalma csökkenti a vérnyomást, a benne lévő magnézium sokféle hatása között például szívizomerősítő, a szelén értisztító hatású,  csökkenti az érelmeszesedés és a rák kockázatát. Számos egészségvédő, bioaktív anyagot  tartalmaz. A tejfehérjék(kazein és savófehérje) immunerősítő hatásúak és hozzájárulnak az erek egészségéhez. A tejcukor a bélrendszerünkben élő, hasznos, a kórokozók elszaporodását akadályozó tejsavbaktériumok kizárólagos tápláléka. A tejzsírok bőven tartalmaznak omega-6 és omega-3 zsírsavakat és több, nagy fontosságú zsírban oldódó vitamint, így a növekedést serkentő, bőrregeneráló, a vérképződést segítő, antioxidáns hatású A-, E-, B2-, B5- és B12-vitamint. A tejzsír (vaj) öt összetevőjét (a linolsavat, a szfingomielint, a vajsavat, az éterlipideket, valamint a zsírban oldódó A-vitamint és elővitaminját, a Béta-karotint)hatékony rákellenes hatóanyagnak tartják.

Van, akiknek tényleg gondot okoz

Lehet, hogy a tej rossz hírét azok kezdték először költeni, akiknek emésztési vagy egyéb gondokat okozott. Leggyakoribb kellemetlenség (az európai lakosság 2–10 százalékát érinti) a tejcukor-érzékenység, a bélben lévő, cukorbontó (laktáz) enzimek hiánya, az úgynevezett laktóz intolerancia. A laktáztermelés (bár népcsoportonként és egyénenként is különböző mértékben) az életkor előrehaladtával egyébként is csökken. Az érintettek kis mennyiségű tej fogyasztását többnyire még jól tolerálják, akár észrevétlen is maradhat a laktáz hiánya, nagyobb mennyiség esetén azonban görcsöket, hasi fájdalmat, hasmenést, fejfájást tapasztalnak. Ez az állapot nem keverendő össze a tejallergiával, amikor az arra érzékenyekben a tehéntejben lévő fehérjék valamelyike, a laktalbumin vagy a kazein IgE típusú immunreakciót vált ki. A tejfehérje-intolerancia esetén bármilyen kis mennyiségű tej vagy tejtermék elfogyasztása után jelentkeznek a tünetek: hányinger, hányás, hasmenés, bőrkiütések, véres széklet, sőt, súlyos esetben akár anafilaxiás rohamot, gégeödémát is kiválthat. Tejfehérje-allergia esetén mindenféle tejtermék fogyasztása tilos.

Jelen állás szerint tehát - bár maga az orvosszakma is megosztott a kérdésben -, a tejjel szembeni ellenérvek többségét tudományos kutatások nem igazolják. Ez nem jelenti azt, hogy tejtermékek nélkül nem lehet változatos, egészséges az étrendünk. Annyi azonban feltétlenül javasolható, hogy aki lemond a tejfogyasztásról, annak tudatosan kell törekedni arra, hogy a tejben található tápanyagokat és vitaminokat megfelelő mennyiségben pótolja!

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.