Kevés olyan téma lehet, amiről több tévhit keringene, mint a rák. Mind a kiváltó okai, mind a kezelésének módja körül sok a köztudatban az ellenőrizetlen információ. Nem csoda, hiszen szinte minden családban akad egy-egy érintett, és aki akár csak egyetlen hozzátartozóján keresztül is átélte a betegség okozta aggodalmat, már úgy érzi, ért is hozzá.  

Ráadásul – ne szépítsük - az is táplálja a tudománytalan hiedelmeket, hogy aki fél, annak semmi sem drága azért, hogy megszabaduljon a félelmétől, és mindig akad, aki ebből képes üzletet csinálni...

Kezdjük a legalapvetőbb, egyben legfontosabb tévhittel: bár sokan úgy vélik, de a rák diagnózisa nem egyenlő a halálos ítélettel! Jó tudni, hogy a daganatos megbetegedések nagyobb része gyógyítható, különösen, ha sikerül korai stádiumban, áttétképződés előtt felismerni és megkezdeni a kezelését. Ezért nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. A fatalista „ha így adódott, nincs mit tenni” típusú beletörődés nagyon veszélyes: igenis, a daganatos megbetegedések ellen lehet és kell is tenni!

Mindennapi rettegéseink: Mi minden okozhatja?

Számos dolog van a hétköznapi környezetünkben, amiről felmerült a rákkeltő hatás gyanúja. Hol fogkrémek, hol dezodorok, kozmetikumok, hol festékek, ragasztók, alumínium vagy műanyag edények, háztartási gépek kerülnek a feketelistára. A legtöbb esetben a szakértők kutatásokra támaszkodva megállapítják, hogy nincs összefüggés ezek használata és a daganatok kialakulása között, amit persze az összeesküvés-elméletek hívei nem fogadnak el. Ezek az elhúzódó viták remekül alkalmasak arra, hogy közben elfeledkezhessünk azokról a (saját életünkben is meglévő) életmódbeli hibákról, amelyekről tudható, hogy hozzájárulhatnak a megbetegedésekhez. Például nem ritka, hogy egy baráti társaság vacsora után, telefüstölt szobában, üres szeszes üvegek között arról vitatkozik, hogy a mikrosütő „kisugárzása” rákkeltő-e... Nehéz elfogadni, de statisztikai tény, hogy a daganatos megbetegedések kiváltó okai között a megváltoztathatatlan genetikai örökség mellett legnagyobb arányban bizony befolyásolható tényezők szerepelnek, így például a dohányzás, az alkohol, a mozgáshiány, az egyoldalú táplálkozás, az elhízás.

Kiket sújthat a rák?

Sok megalapozatlan félelem, vagy éppen hamis biztonságérzet övezi azt is, kiket fenyeget ez a kór. Bár van olyan daganatfajta, amely egy-egy korosztályt vagy csoportot nagyobb arányban érint (például a prosztatarák az idősebbek között gyakoribb), de ez sem kizáró ok, bármelyik korosztályban előfordulhat. Más példa: az emlőrákot sokan kizárólag az idősebb nők betegségének tartják, de ez is tévhit, hiszen az emlőrák fiatal nőket is veszélyeztet, és ha jóval ritkábban is, de férfiaknál is előfordul. Az egyéni kockázatot növeli, ha a családban, felmenő vagy oldalágon már előfordult daganatos megbetegedés, de ez sincs kőbe vésve, hiszen az életmódi tényezők, a környezeti hatások legalább olyan súllyal erősítik vagy épp gyengítik a rizikót, mint az öröklött hajlam.
 

Mivel előzhető meg?

Önfelmentő tévhit, hogy a rák olyan sorscsapás, amelyet nem lehet megelőzni. Valóban, van olyan rákfajta, amelynek kialakulását nem tudjuk befolyásolni, főleg, mert még az orvostudomány sem tudja pontosan, mi miatt jön létre. Ilyenek például egyes agydaganatok és a hererák. A legtöbb áldozatot szedő rákfajták, így a tüdő-, a szájüregi-, a gége-, a hólyag- és az emésztőszervi daganatok kockázata azonban jó eséllyel csökkenthető a dohányzás elhagyásával. A vastag- és béldaganatok pedig sokkal kevésbé sújtják azokat, akik kiegyensúlyozott, rost gazdag étrendet követnek. A máj- és a hasnyálmirigyrák rizikóját pedig az alkoholfogyasztás növeli. Általánosságban elmondható, hogy aki függőségektől mentesen él, kiegyensúlyozottan táplálkozik és mozgással az elhízást is elkerüli, ráadásul még a szűrővizsgálatokat is igénybe veszi, az a maga részéről mindent megtett a hatékony megelőzésért.
 

Szupertáplálékok márpedig nincsenek!

Időről időre felmerül egy-egy gyümölcs, zöldség, vagy egyéb táplálék, esetleg étrend kiegészítő neve, amelynek csodás rákmegelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítanak. Ilyen összefüggésben volt már szó például a citromról, a spárgáról, a szőlőmagról, az eperről, a vitaminok közül a C-, a B-, az E-vitaminról, az ásványi anyagok közül a szelénről – a sor tetszés szerint folytatható. Rossz hírünk van: egyetlen táplálékról vagy kiegészítőről sem igazolódott, hogy gyógyítaná a rákot, vagyis nincs olyan csodaszer, amely egymaga feleslegessé tenné a megelőző óvatosságot illetve a szakszerű kezelést. A vitaminok, antioxidánsok ugyan kiemelten fontosak az egészség megőrzésében, az immunrendszer karbantartásában, de egyoldalú, túlzott alkalmazásuk ugyanúgy hiba, mint amilyen a teljes hiányuk lenne.
 

A rákgyógyítást is tévhitek övezik

Elképesztő tévhitek teremnek a különböző kezelési eljárások körül is. Hallottam olyan anyukáról, aki félt meglátogatni rákbeteg rokonát, nehogy az megfertőzze a kisgyermekét... Természetesen a rák nem fertőző, nem adható át, a daganatos sejtek csak saját szervezetükben aktívak. Az sem igaz, hogy a besugárzásos kezelés során a beteg maga is radioaktívvá, sugárforrássá válik. Egyedül abban a (ritkább) esetben van helye némi óvatosságnak, ha a sugárkezelést a beteg belső, a daganat közelében elhelyezett izotópkapszula útján kapja. Sok tévhit övezi a kemoterápiát is, ezek indokolatlanul felerősítik az ettől való szorongást a betegekben. Ahány beteg, annyiféle elváltozás és annyiféle a kemoterápiás kezelés is. Így bár valóban számolni kell kellemetlen mellékhatásokkal, de ezek nem egyforma mértékben jelentkeznek az egyes betegeknél, és a terápia pozitív hatása általában sokkal nagyobb a negatívumoknál.
 

Meg kell említeni még egy nagyon gyakori, és nagyon veszélyes tévhitet. Mindenki találkozhatott olyan vélekedéssel, hogy „mivel a daganatok nagy része pszichés eredetű, így azok elsősorban pozitív hozzáállással gyógyíthatók”. Ez az erősen ezoterikus ízű vélekedés egyrészt nem igaz - a lelki traumák, az elszenvedett stressz legfeljebb az immunrendszer gyengítésével járul hozzá a daganatok kialakulásához, így a pozitív hozzáállás is csak segítheti, de nem helyettesítheti a kezelést -, másrészt az efajta biztatás sokat árthat azzal, ha a betegnek az orvosokba, a terápiákba vetett bizalmát megingatja.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.