De szép kék! – sóhajt fel szinte kivétel nélkül minden édesanyja, amikor először belenéz apró, újszülött babája szemecskéibe. Arra azonban, hogy ez ilyen is marad, nincsen garancia.

Habár a babák szemének színét a szüleiktől örökölt gének határozzák meg, születéskor a legtöbb kisbaba szeme kék. Ennek az oka egy melanin nevű színezőanyag, melynek teljes, genetikailag kódolt mértékű lerakódása az újszülött szemében időbe telik.

Hasonló módon, az ultraibolya fény okozta elsötétedés sem pillanatok műve. Nagyjából elmondható, hogy kb. 6-12 hónapos korra alakul ki a végleges szemszín.

Az utódok szemének színét a szülőktől örökölt gének befolyásolják, a szín kialakulásáért pedig a fentebb említett melanin nevű anyag a felelős. Attól függően jönnek létre a különböző árnyalatok, hogy milyen mennyiségben rakódik le a szivárványhártyán. Világos kék marad a baba szemszíne, ha egyáltalán nem rakódik le festékanyag, zöldes, ha mérsékelt mennyiségben, és barna, ha nagy mértékben halmozódik fel.

Maga az öröklésmenet a szemszín esetén némiképp bonyolult folyamat. Minden színt 2 gén határoz meg: egy anyai és egy apai. Ezek egy része úgymond „dominálhatja” a másikat.

Mit is jelent mindez? Például, hogy a barna színt meghatározó egyik (domináns) gén elfedi a zöld színért felelős géneket. Így, a baba szemének színe rendszerint barna lesz. Hogy tovább gabalyítsuk a dolgot,  ennek az ellenkezője is előfordulhat, igaz, jóval kisebb valószínűséggel. Ennek a hátterében pedig speciális genetikai folyamatok állnak.

Nem kell tehát a legrosszabbra gondolni, ha két zöld szemű embernek kék szemű gyermeke születik: ki kell várnia azt a pár hónapot, míg kikristályosodik a végleges forma. Ám ha ez mégsem következik be, és a baba kékszemű marad, annak sem feltétlenül a legrosszabb az oka! Csalafinta ám ez a genetika…

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.