Útikalauz anatómiába

A légszennyezés több áldozatot szed, mint a dohányzás

2019.07.09. 06:58

Azt eddig is tudtuk, hogy a légszennyezés sokat árt az egészségünknek. De hogy mennyire súlyos a helyzet, arra néhány mostanában készült tanulmány hívta fel újra a figyelmet. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a légzőszerveinket, hanem lényegében az egész testünket károsítja a nagyvárosok szennyezett levegője. Hosszú évekkel rövidül meg az életünk emiatt, a légszennyezés Európában már több áldozatot szed, mint a dohányzás. 

41413018_s.jpg



7 tanács a gondtalan strandoláshoz

Elméletileg tudjuk, hogy felhevült testtel nem szabad hideg vízbe ugrani, ám gyakorlatilag sokunkkal előfordul, hogy megszegjük ezt a szabályt. Talán ha tudnánk, hogy milyen veszélybe sodorjuk magunkat ezzel, akkor nem tennénk ilyet. Segítségképpen utánajártunk, hogy mi történhet velünk, hogyha felhevült testtel vízbe ugrunk. Emellett összegyűjtöttünk, hogy melyek azok a szabályok, melyeket még érdemes szem előtt tartani a gondtalan strandolás érdekében.

vizbeugras.jpg

Miért nem szabad felhevült testtel vízbe ugrani?

Vízbeugráskor számtalan folyamat megy végbe a testünkben: a fokozott fizikai igénybevétel miatt szívünk teljesítőképességének rövid idő alatt, komoly mértékben kell megnövekednie, emelkedik a szívfrekvenciánk, a vérnyomásunk és a légzésszámunk is. Ezekre a folyamatokra pár másodperce van a testünknek az ugrást követően. Normál, egészséges szervezet esetén eme reakciók többnyire gond nélkül lezajlanak, ám megeshet, hogy időközben valamilyen nehézség lép fel, s akkor bizony, máris bajban vagyunk. Testünk reflexeit ráadásul jelentős mértékben csökkenthetik a beszedett vérnyomáscsökkentő és szívgyógyszerek, illetve az elfogyasztott alkohol is. Sajnos a hirtelen hideghatás életveszélyes szívritmuszavart, hirtelen érszűkületet, keringésleállást okozhat, illetve a gége görcsös állapotát eredményező ún. Kratschmer-reflex légzésmegálláshoz is vezethet.

Hűtsük le magunkat, mielőtt vízbe mennénk

A bajt megelőzendő hosszú ideig tartó napozás után mindig zuhanyzással hűtsük le magunkat, s csak azután merészkedjünk a vízbe. Ha zuhanyzásra nincs lehetőség, akkor bokáig menjünk be a vízbe és nagyon lassan locsolgassuk meg testrészeinket vízzel, időt adva szervezetünknek arra, hogy hozzászokjon a hőmérsékletkülönbséghez. Ha úgy érezzük, hogy már hozzászokott a testünk a vízhez, akkor is csak fokozatosan merüljünk el benne. Különösen fontos ez a hirtelen mélyülő bányatavaknál, ahol a vízfelszín hiába tűnik melegnek, a mélyebb rétegek sokkal hidegebbek lehetnek.

További 6 tanács a felhőtlen strandoláshoz

1) Csak nappal, csak kijelölt fürdőhelyen fürödjünk és a bóján túl ne merészkedjünk! Tilos fürödni hidak környékén!

2) Strandolás előtt nézzük meg, milyen időjárás várható, és strandolás közben is mindig figyeljük a viharjelzést, aminek első jelzésére okvetlenül hagyjuk el a vizet! Esős időben többek között azért tilos fürödni, mert ekkor a víz felszínén és felette pára képződik, ez az ún. vízporzás, ami akár légszomjat is okozhat.

3) Ismeretlen vízbe sose ugorjunk bele és vízbe ugrás előtt győződjünk meg a kellő vízmélységről! A nem elég mély víz és a vízben található tárgyak (pl.: fák, drótok, horgászfelszerelések, szemét, stb.) rettentően balesetveszélyesek.

4) Gyengén úszók inkább maradjanak a sekély vízben és mindig legyen társaságuk. A mély vizet, a gumicsónakot és a matracozást is hagyják meg a jól úszóknak, akiknek szintén javasolt a párban úszás.

5) A gyerekeket lássuk el kellő úszófelszereléssel: úszógumival, karúszókkal vagy mentőmellénnyel és sose hagyjuk őket egyedül.

6) Tele gyomorral vagy tudatmódosító szerekkel a szervezetünkben ne menjünk vízbe.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Mit tegyünk, ha nagyon leégtünk?

Strandról hazajövet élesen kirajzolódik a fürdőruha pántja, vörös, forró, szinte ég a bőre a napsütötte felületeken, netán már az első hólyagok is megjelentek? A napégést jobb elkerülni, de mit tegyünk, ha az óvatosság ellenére mégis bekövetkezik?

21426473_s.jpg



Most akkor kell só, vagy nem kell só?

Emlékeznek a klasszikus mesére, ahol a király kérdésére a legkisebb lány így válaszol: „Úgy szeretlek, mint az emberek a sót”? A só valóban a legkedveltebb, legfontosabb ízesítőszerünk, de vajon milyen szerepet tölt be a szervezetünkben, anyagcserénkben, és hogyan biztosíthatjuk kiegyensúlyozott bevitelét?

sohasznalat.jpgFotó: Freepik



Tíz dolog, amit muszáj tudnod a melanomáról

A melanoma az egyik legagresszívebb daganattípus, ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk az alábbi 10 tudnivalóval.

29076400_s_1.jpg



süti beállítások módosítása