Miről ismerhetjük fel az allergiát?

2020.05.25. 08:02

Kora tavasztól egészen a nyár végéig pollenek milliói találhatók a levegőben. Náthás tünetek, légúti panaszok jelentkezhetnek, és bizonyos esetekben nem egyszerű eldönteni ezek kiváltó okát. Hogyan ismerhető fel, hogy vírusos, bakteriális fertőzésről vagy a pollenek okozta allergiáról van-e szó, és mit tehetünk az enyhítéséért?

utikalauz-allergia-mirol-01.jpg

A nyálkahártya duzzanata, továbbá a bőséges váladékozás, irritáció, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, a köhögés a leggyakoribb légúti panaszok közé tartozik. Nemegyszer a könnyezés, vagyis a szem nyálkahártyájának, a kötőhártyának irritációja is együtt jár vele, és az érintettnek nemcsak a nappalait, hanem az éjszakai pihenését is megkeseríti. Számos kiváltó oka lehet ezeknek a tüneteknek, a különböző kórokozók okozta légúti fertőzésektől kezdve a levegővel a légutakba kerülő, allergiát kiváltó anyagokig. Ez utóbbiak lehetnek vegyi szennyeződések, por, állati szőrök, tollak, atkák vagy gombaspórák is, de a leggyakoribb okok egyike a mikroszkopikus méretű virágporok. A pollenek váltják ki az ún. szénanáthát.

Ennek neve az angol, meglehetősen pontatlan, „szénaláz” kifejezésből (hay fever) ered, és arra utal, hogy a szezonálisan jelentkező pollenallergia egyik jellemző időszaka a nyár elején („szénakaszáláskor”) van, amikor a fűfélék virágzanak. Előtte kora tavasszal a barkás fák (éger, kőris, nyír, mogyoró, fűz), utána pedig nyári-őszi virágzású gyomok, például a fekete üröm és az elhagyatott földeken, építési területeken nagy tömegben megjelenő parlagfű okoz sokaknak allergiás panaszokat.

Miről ismerhetjük fel a légúti allergiát?

A tünetek nem specifikusak, nagyon hasonlóak, akár légúti fertőzés, akár allergiás irritáció váltja is ki azokat. Ezért érdemes a mégis meglévő néhány különbséget sorra venni, amiről megállapítható, éppen melyikkel van dolgunk.

Jelzésértékű először is az, hogy mikor jelentkeznek a náthás tünetek, és meddig tartanak: fel kell figyelni arra, ha mindig az év ugyanazon szakában betegszik meg valaki, és a panaszok több héten át is elhúzódnak. Az is fontos, hogy a nap melyik részében rosszabbodnak a tünetek: allergiára utal, ha szabadban, napközben intenzívebben jelentkeznek, de légkondicionált, szűrt levegőjű belső térben vagy pollenmentes helyre utazáskor, például tengerparton enyhülnek.

A nyálkahártya-irritáció jellegzetességeiben is van különbség. Az orrváladék például vírusos fertőzés esetén sűrűbb, sárgás, allergiánál viszont többnyire színtelen, vízszerű. A szénanáthát nem kíséri hőemelkedés, láz, és a köhögés is sokkal ritkább.

A légúti fertőzés esetén kevésbé jellemzőek a szemtünetek, szénanáthánál viszont igen gyakori a szem kivörösödése, viszketése, könnyezése, kötőhártya-gyulladása is. A légúti allergiát kísérhetik bőrtünetek is, bőrpír és kiütések. Allergiás asztma esetén száraz köhögés, mellkasi nyomás, nehézlégzés, mellkasi sípolás is jelentkezhet.

utikalauz-allergia-mirol-02.jpg

Mit tehetünk otthon az allergia ellen?

Az első lépés az, hogy minden érintettnek tudni kell, hogy melyik allergén váltja ki nála a tüneteket. Az allergia vizsgálatra tünetmentes időszakban kerüljön sor, allergológus és pulmonológus szakorvos végezheti el. Az adott allergén virágzási időszakában meg kell próbálni elkerülni a pollennel való találkozást, de ez nem egyszerű, hiszen a szél a termőhelytől akár száz kilométernyi távolságra is elviheti a mikroszkopikus virágporszemcséket. Ha mód van rá, legjobb az adott allergén növény virágzási idejében szervezni a nyaralást, pollenmentes helyen, például tengerparton vagy a hegyekben, bizonyos tengerszint fölötti magasság fölött. Aki ezt nem teheti, a levegő légkondicionálóval történő szűrésével, eső után vagy a hűvösebb, éjszakai, kora hajnali szellőztetéssel, gyakoribb hajmosással, az ágynemű sűrűbb cseréjével, oldalról is védő szemüveggel, maszkkal enyhíthet a tüneteken.

A tüneteket enyhítő készítmények alkalmazását tanácsos már a tünetek megjelenése, az allergén növény virágzásának tetőzése előtt elkezdeni.

A pollenallergia tünetei vény nélkül kapható, illetve házi szerekkel is enyhíthetők, több alternatív módszer is rendelkezésre áll, így például só- és fényterápia alkalmazásával csillapíthatók a panaszok, de kezelésük szakorvosi feladat. A gyógyszeres kezelés antihisztaminok, lokális szteroidok, nyálkahártya lohasztók alkalmazásával történik. Tartósan az allergén immunterápia (hiposzenzibilizálás) nyújthat gyógyulást.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.