Viszonylag veszélytelen betegségektől egészen súlyos kórképeket is jelezhet az arc zsibbadása. Összegyűjtöttük, hogy leggyakrabban milyen betegségek tünete lehet az arczsibbadás, milyen különböző módokon jelentkezhet és milyen gyorsan kell vele orvoshoz fordulni.

Mi a zsibbadás?

Amikor azt mondjuk, hogy egy bizonyos testrészünk zsibbad, az két különböző dolgot jelenthet. Az egyik esetben csökken az adott testrész érzékelőképessége, vagyis a beteg nem érzi vagy nem érzi úgy, mint korábban például a fájdalmat, a hideget, a meleget. A másik esetben viszont éppen ellenkezőleg, megjelenik egy új érzés, ilyenkor mondjuk, hogy olyan, mintha hangyák mászkálnának rajtunk. (Esetleg szúrást vagy egyéb tompa fájdalmat is érzékelhetünk.) A zsibbadás addig természetes, amíg akkor jelentkezik, ha például ránehezedtünk az egyik testrészünkre, és utána megjelenik a hangyamászás érzés vagy bizsergés. Máskülönben viszont a zsibbadás egy tünet, ami sok különböző betegségre utalhat.

Mi lehet a háttérben, ha az arc zsibbad?

Az arczsibbadás, mivel az arcunkra lényegesen kevesebbszer nehezedünk rá úgy, mint valamelyik végtagunkra, legtöbbször kóros folyamat tünete. A mértéke és a panaszok hossza jelentősen különböző lehet, a panaszok intenzitása azonban a háttérben álló okkal nem szükséges, hogy arányban álljon. Még a legenyhébb, visszatérő esetben is fel kell keresnünk egy szakorvost.

Migrén

Vannak olyan típusú migrénes rohamok, melyeket kísérhet arczsibbadás. Ez gyakoribb az úgynevezett aurás migrén esetében, vagyis amikor a migrénes rohamot sajátos, mindig megjelenő megelőző tünetek kísérik. Ilyen megelőző tünetek a látás bizonyos zavarai, például amikor a migréntől szenvedő beteg villanásokat, fényeket lát, és ilyen tünet lehet az arczsibbadás is. Ha a vizsgálatok egyértelműen kiderítik valakiről, hogy az arczsibbadás az ő esetében az aurás fejfájás kísérője, akkor haszna is van a tünetnek, hiszen ezt figyelve, időben be tudja venni a fájdalomcsillapító gyógyszereit.

Agyi eredetű problémák

Az arc zsibbadásának hátterében állhatnak gócos idegrendszeri sérülést okozó betegségek is. Gyakran a beteg nemcsak az arcának egyik oldalán, hanem az azon az oldalon lévő végtagjaiban is érzi a zsibbadást. Stroke gyanúját veti fel, ha a szintén féloldali arczsibbadás hirtelen, rohamszerűen jelentkezik, az azonos oldali felső végtagot vagy testfelet is érinti, az arc aszimmetriájával (a zonos oldalon a szájzug „lóg”, kevésbé mozog) vagy az azonos oldali felső vagy mk. végtag gyengeségével, ügyetlenségével jár együtt. Fontos, hogy az átmeneti agyi keringési zavar (TIA) általában minimum pár percig-egy óráig tart, bár akár egy napon át is fennállhat. Különösen figyelni kell az agyi érbetegség legfontosabb kockázati faktoraiban szenvedő betegekben megjelenő panaszokra (magas vérnyomás, szívbetegség, érelmeszesedés, dohányzás, magas vérzsírszint).
Gyakori betegség az arcideg gyulladása, amikor a szem zárása, a homlok ráncolása, a száj mozgása (általában) féloldalon károsodik, ezzel párhuzamosan megváltozhat a könnyezés, az ízérzés és a hallás is. Ennek bevezető szakaszában gyakran jelentkezik az arc tompa, zsibbadásszerű érzése is.

Más betegségek

A fentieknél sokkal ritkábban az arczsibbadás utalhat más betegségekre is. Ezek között vannak egészen súlyosak, például valamilyen daganatos betegség, esetleg sclerosis multiplex, de utalhat valamilyen fogászati problémára is. Arczsibbadás esetén mindig érdemes felkeresni az orvost, hirtelen vagy nagy erővel fellépő tüntetek esetén sürgősséggel.

 A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.