Számos betegség következtében megváltozik a vizelet mennyisége és minősége, ezért a vizelet vizsgálata egyike a legősibb orvosi vizsgálatoknak. Sokféle kóros állapotra, valamint a vesék és a vizeletelvezető rendszer betegségeire lehet következtetni belőle. Tudja meg, milyen betegségekre következtethetünk a vizeletünk aktuális színe alapján!

A vizelet a szervezetből kiválasztott felesleges elektrolitok és anyagcseretermékek folyékony elegye. Az olyan anyagok vérből történő kiválasztásával, mint a felesleges víz, a nátrium-, klorid-, kálium- és kalcium-ionok, karbamid és más anyagcseretermékek elengedhetetlen szerepet játszanak a szervezet dinamikus egyensúlyának fenntartásában.  Pisiléskor érdemes megfigyelni, hogy milyen sugárban ürül a vizelet, milyen a hólyag záróizomzatának működése (elcsöpögés, vizelet-visszatartási képesség), kíséri-e a vizelést valamilyen panasz, mennyi a vizelet napi mennyisége, illetve, hogy milyen színű az.

 Forrás: Budai Egészségközpont

Milyen színű a vizelet?

Színtelen

Valami problémára utal, ha a vizelet színét teljesen elveszti és szinte átlátszó. Ilyen esetben lehet, hogy túl sokat ittunk. Bár általában napjainkban az emberekre épp ellenkezője, a szervezet dehidratáltsága a jellemző.  A szomjúság már egy vészjelzés a szervezettől. Azonban ennek épp a fordítottja, a túlzásba vitt folyadékfogyasztás sem egészséges. Így ugyanis nem csupán a méreganyagoktól szabadulunk meg, de a hasznos vegyületeket, létfontosságú elemeket is kimossuk a szervezetünkből. Ezért például nagy melegben, állandó magas hőmérsékletben dolgozva, illetve sportoláskor a folyadékpótlás mellett az ásványi anyagok pótlására is ügyelni kell. A színtelen vizelet továbbá a cukorbetegség egyik első jele is lehet. Diabétesz során a vérben túl sok cukor halmozódik fel, amire a szervezet fokozott szomjúságérzettel reagál. Ilyenkor több folyadékot fogyaszt a beteg, amivel teste megpróbálja kimosni a felesleges cukormennyiséget. Ennek következtében gyakrabban jelentkezik a vizelési inger, és a vizelet színtelenné válik.

Fehéres, homályos vizelet

Elsősorban hólyaghurut, a vizeletkiválasztó rendszer gyulladásos problémája vezethet fehéres színű, homályos vizelethez. A fehéres és zavaros vizelet azt is jelezheti, hogy a vizeletbe genny kerül, mely egyértelműen valamilyen fertőzésre utal. A szín mellett a vizelet szaga is erősebbé válhat, valamint a vizeletürítést erős fájdalom kísérheti. Hasonló tüneteket produkál egy nemi úton terjedő betegség, a gonorrhoea is.

Halványsárga vizelet

Megnyugodhatunk, ez az egészséges ember vizeletének színe. A zavarmentes, halványsárga szín azt mutatja, minden rendben van. A halványsárga vizelet hidratáltságra utal, ami ahhoz, hogy a vese elvégezze a vértisztító feladatát, elengedhetetlen. Mindössze a reggeli első vizeletre jellemző, hogy valamivel erősebb szagú, illetve sötétebb.  Ez azonban teljesen normális, mivel éjszaka sokáig tárolódott a húgyhólyagban a vizelet, így besűrűsödött. Több benne a vese által kiválasztott méreganyag, épp ezért kérik laborvizsgálathoz is a reggeli első vizelet középsugarát.

Narancssárga vizelet

A sötétebb színt okozhatja az, hogy vese kevesebb folyadékkal mosta át a vért, azaz dehidratált állapotú a szervezet. A dehidratáció hosszútávon megnehezíti a szervezet normális működését, amiből komoly problémák adódhatnak.

A máj méregtelenítése közben keletkezett anyagok tárolója az epe, aminek festéke betegség esetén megfesti a vizeletet is. A helyzet súlyosságától függően a sárgaság a szemfehérjén és a bőrön is jelentkezik. Jellemző tünet még a jobb bordaív alatti érzékenység is. Ha tehát hosszabb ideje tapasztalja valamelyik tünetet, mindenképpen érdemes belgyógyász szakemberhez fordulnia, hiszen lehet, hogy valamilyen májbetegsége van.

Piros, rózsaszín vizelet

Ha nem ettünk valamilyen nagyon erősen piros színű gyümölcsöt vagy zöldséget (például céklát), akkor a vértől lesz ilyen színű a vizelet. Nők esetében a menstruáció idején ugyancsak természetes jelenség. Amennyiben egyik lehetőség sem áll fenn, mindenképpen forduljon orvoshoz. A véres vizelet komoly húgyúti betegségekre hívja fel a figyelmet. Okozhatja vesekő a tünetet, illetve húgyúti fertőzés, de ritkán daganat is állhat a háttérben.

Hogyan gyűjthető a vizelet?

A vizelet mintavétel öt különböző módon lehetséges.

1) reggeli vizelet: a normál alvást követő felkelés utáni első vizelet;

2) spontán vizelet: a felszólításra azonnali vizelet ürítés a gyűjtőedénybe;

3) kezdeti vizelet: a kifolyó vizelet első adagja;

4) középsugár vizelet: a vizeletsugár első kis mennyiségét hagyjuk kicsorogni (ezzel mossuk át a húgycsövet), majd 0,5-1 dl vizeletet fogjunk fel a vizeletgyűjtő edénybe, végül a maradék, húgyhólyagban maradt vizeletet engedjük a WC kagylóba. Nagyon fontos, hogy közben a tartály szájához semmivel ne érjünk hozzá.

5) gyűjtött vizelet: az orvos által meghatározott ideig tartó vizeletgyűjtés (A 24 órás vizeletgyűjtés pl. azt jelenti, hogy felkelés után a gyűjtő személy az első vizeletet még nem fogja fel, de minden vizeletét, amit ezután ürül, egy nagyobb edénybe gyűjti a másnap reggeli első vizelettel együtt. A laboratóriumba legtöbbször nem szükséges a teljes vizeletmennyiséget bevinni; óvatosan rázogassuk össze a gyűjtőedényt, majd kb. 1 dl-nyi mennyiséget öntsünk át tiszta, fertőtlenített edénybe, melyre írjuk rá a gyűjtött vizelet teljes mennyiségét és a gyűjtés dátumát.)

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.