Amikor alvás közben rövid időre légzéskimaradás vagy légzéscsökkenés következik be, és hangos felhorkanással indul újra a légzés, alvási apnoéról beszélhetünk. Íme 10 érdekesség a problémáról.

Ha kimerülten ébredünk, egész nap rosszabb a hangulatunk, gyakran fejfájással küzdünk, romlik a koncentrációs készségünk, fáradtabbak vagyunk, csökken a teljesítőképességünk fizikailag és szellemileg egyaránt, akkor lehet, hogy alvási apnoénk van. Mit kell tudni a betegségről?

1. Romlik az alvásunk minősége

Az alvási apnoé alkalmával oxigényhiány alakul ki a szervezetünkben, egy pillanatra fel is ébredünk. Mivel az alvásunk egészséges struktúrája felborul, így napközben aluszékonyabbak, kevésbé kipihentek leszünk.

2. Nő egyes betegségek kialakulásának a kockázata

A légzéskimaradás során csökken a pulzus, a vérnyomás, majd amint a szív és a légzőizmok fokozott munkájával helyreáll a légzés, az imént lecsökkent értékek hirtelen megemelkednek. Ez jelentős terhet jelent az érrendszerre, és az oxigénhiány is rendkívül kártékonyan hat a testre. Az alvási apnoé hajlamossá tesz egy idő után a magasvérnyomás-betegségre, illetve növeli a stroke, a szívelégtelenség, valamint az infarktus kockázatát.

3. Balesetveszélyes lehet

Vannak olyan munkakörök, napi tevékenységek, amelyek nagy koncentrációt igényelnek, ilyen pl. a buszsofőr, kamionsofőr szakma, vagy az ingázás a munkahelyre autóval. A kialvatlanságra visszavezethető reakcióidő-csökkenés, illetve az aluszékonyság következtében nőhet a baleset esélye vezetéskor.

4. Több fokozata is van

Az apnoé fokozatai az enyhétől, a középsúlyoson át, egészen a súlyosig terjednek. Érdekesség, hogy ahhoz, hogy a jogosítványunkat meghosszabbíthassuk, csak enyhe apnoé lehet a diagnózisunk, vagy bizonyítanunk kell, hogy középsúlyos/súlyos alvási apnoénkat már kezeltetjük, vagy meggyógyultunk. A súlyosság meghatározása azon alapul, hogy egy óra alatt hányszor és mennyi ideig tart a légzéskimaradás, légzészavar: óránként 5-15 légzéskimaradás között enyhének, 15-30 között mérsékeltnek, 30 felett pedig súlyosnak minősül az alvási apnoé.

5. Fájdalommentes a kivizsgálása

Létezik pulzoximéterrel, testre helyezendő rekorderekkel ellátott, alvásfigyelő készülék, amit hazavihetünk, és a saját otthonunkban monitorozhatjuk általa az alvás közben történteket (légzéskimaradások számát, az oxigén szintjének változását a szervezetben). Ha indokolt, akkor polysomnograhiát is javasolhatnak a kivizsgálás keretén belül, amely az oxigénszint-változással párhuzamosan figyeli a szívünk, légzőszervünk, tüdőnk és az agyunk működését.

6. A légsínterápia segíthet

Hogy milyen kezelést javasol a szakorvos, az attól függ, milyen fokozatú az alvási apnoé, illetve hogy mi okozza. Van, amikor fül-orr-gégészeti beavatkozás oldhatja meg a problémát, és van, amikor jelentős testsúlycsökkentéssel szüntethető meg a probléma. Az apnoé definitív kezelése a légsínterápia, ami az jelenti, hogy együtt alszunk egy úgynevezett CPAP nevű készülékkel, amely megakadályozza a garat elzáródását.

7. Gyakoribb, mint gondolnánk

Becslések szerint a nők közel 9 százalékát, míg a férfiak 24 százalékát érinti az alvási apnoé, a súlyos fokozat pedig az aktív korosztály 1 százalékát. A teljes esetszám 80 százaléka obstruktív apnoé, amely elhanyagolva komoly egészségkárosodást okozhat, mivel jelentős mértékben terheli a szívet és a vérkeringést.

8. Műtét előtt fontos infó

Mivel a műtétek után alvási apnoés betegnél nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri, légzőszervi szövődmények kialakulásának, így nem árt, ha a sebészi beavatkozást végző orvos tud a betegség meglétéről.

9. Van, ami fokozza az apnoét

A kezeletlen allergia, a nátha, a túlsúly, a nyugtató, továbbá az alvás előtt fogyasztott alkohol hatására nagyobb valószínűséggel történik meg a légutak menti izmok túlzott ellazulása (ezáltal a légutak elzáródása), valamint nagyobb eséllyel jelentkezik horkolás.

10. Ha horkolunk, még nem biztos, hogy alvási apnoénk van

Ha horkolunk, az még nem jelenti feltétlen azt, hogy alvási apnoé is rontja az alvásminőségünket. Horkolásnál nincs teljes elzáródás, hanem a részlegesen elzáródott felső légútjainkon áthaladó levegő hozza rezgésbe az ellazult garatképleteket. Okozhatja orrsövényferdülés, orrpolip, továbbá laza, lágy szájpad, illetve a torok- és a nyelvgyöki mandulák és a nyelvcsap megnagyobbodása is.

A cikk a Budai Egészségközpont közreműködésével készült.