A gyulladásos bélbetegségek hasfájással, hasmenéssel, fáradtsággal járó betegségek, melyeknek kialakulásában szerepet játszanak az étkezési és életmódbeli szokások is a genetikai hajlam mellett. A tartós tünetmentes időszakokhoz a megfelelő kezelés mellett a helyes táplálkozási szokások is hozzájárulnak.

A gyulladásos bélbetegségek (IBDs; inflammatory bowel diseases) közé soroljuk a fekélyes vastagbélgyulladást (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegséget. A tünetek hasonlóak lehetnek mindkét esetben: hasi görcsök, hasmenés, puffadás, vérszegénység, erős fáradtság, visszatérő láz, fogyás. A gyulladásos bélbetegségekre hajlamosítanak bizonyos genetikai tényezők, de az életmódnak, táplálkozásnak is jelentős szerepe van abban, hogy kialakul-e a kór vagy sem. A fekélyes vastagbélgyulladás esetén általában csak a vastag- és a végbél területén következik be felszínes károsodás, míg Crohn-betegség esetén a teljes emésztőtraktus bármely területén kialakulhat mélyebbre hatoló gyulladás.

A helyes diéta megválasztása

A diéta legfőbb célja a beteg leromlott tápláltsági állapotának javítása. Fontos a fehérje-, folyadék-, elektrolitveszteség pótlása, a felszívódási zavarok megszüntetése. A bélnyálkahártya nyugalmi állapotát kell elérni és fenntartani a kezelés segítségével. A diéta alkalmazkodik a beteg tápláltsági állapotához, az érintett bélszakaszhoz, valamint a betegség aktivizálódásához. Ez utóbbi alapján különbséget teszünk a fellángolási és a nyugalmi szakasz dietoterápiája között. A legtöbb beteg arra fókuszál, hogy milyen étel kerüljön „tiltólistára”, azonban kevesebb figyelmet szentelnek annak, hogy mi lehet jótékony hatással az állapotukra. Így azonban hiánybetegségek kialakulását is elősegíthetik, ráadásul sokan nem veszik igénybe táplálkozási szakember, dietikus tanácsadását, hanem tippeket vagy saját tapasztalataikból sokszor tévesen levont következtetéseket követnek. Alapvető fontosságú, hogy az elfogyasztott ételek milyen mennyiségben tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek a gyulladási folyamatokat fokozzák, illetve csökkentik. Jelentősek lehetnek az életmódbeli és egészségügyi különbségek a gyulladásos bélbetegségben szenvedők között, ezért fontos, hogy szükség esetén szakember segítségével egyénre szabott étrendet állítsanak össze. Sok függ attól, hogy mely bélszakasz érintett, aktív vagy nyugalmi szakasz zajlik-e jelenleg, valamint milyen a beteg állapota és milyen alapbetegségei vannak. Mivel ennyi egyedi, specifikus szempontot kell szem előtt tartani, általános, minden páciens számára útmutatóként szolgáló tanácsokat nehezen lehet megfogalmazni. Ezért is fontos szakértővel konzultálni, aki a beteg állapotát mérlegelve képes megfelelő étrendi javaslatokat tenni.

Megelőzés helyes táplálkozással

Ha a családban előfordul valakinél valamilyen gyulladásos bélbetegség, érdemes a többieknek a megelőzésre figyelmet fordítani, mivel a rokonságon belül halmozódhat a betegség előfordulása. A magas hozzáadott cukortartalmú és feldolgozott, gyorséttermi ételek fogyasztása számos más kedvezőtlen hatása mellett, hozzájárulhat a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához, ezért akik genetikailag hajlamosak lehetnek, kerüljék ezeket az élelmiszereket. A rostokban gazdag ételek viszont csökkentik a gyulladásos bélbetegség kialakulásának valószínűségét.

A cikk a Budai Egészségközpont dietetikusának közreműködésével készült el.