Ebben az időszakban egyre több bejegyzés jelenik meg a közösségi médiában, amiben az emberek arra panaszkodnak, hogy a bezártság hatására jóval hamarabb elfáradnak. Eddig sokan egész nap hatékonynak érezték magukat, most viszont a kevesebb is, mintha nagyobb erőfeszítést igényelne.

Sokan csodálkoznak, hogy hogyan történhet ez velük, hiszen az új életforma összességében kevesebb aktivitással jár. Egy amerikai kutatásban okosórák adatait elemezve arra jutottak, hogy önkéntes karantén alatt az emberek kevesebbet mozognak és többet alszanak. Az eredmények alapján az alvással töltött idő átlagosan akár 20 százalékkal is nőhet.

De akkor miért érezzük magunkat fáradtabbnak, mint eddig?

A kimerültségérzés egyik lehetséges oka a koronavírus járvány és annak következményei által keltett fokozott érzelmi terhelés, és kevésbé köthető a fizikai aktivitáshoz. A kimerültségnek fizikai és szellemi okai ugyanis egyaránt lehetnek. Mindannyian éreztük már, hogy egy kimerítőbb edzés után testünk igényli a pihenést, vagy hogy egy sűrű munkanap után teljesen lemerülünk.

Fokozott érzelmi megterhelés esetén viszont érzelmi kimerülés is kialakulhat. Az élet most mindenki számára megváltozott. A napok az új helyzethez való alkalmazkodásról szólnak. A közösségi médiában, az online hírportálokon és a híradásokban is szinte csak a vírussal kapcsolatos hírekről olvashatunk, hallhatunk. Természetes, hogy az emberek feszültebbek lesznek. Az állandó aggodalmaskodás viszont képes szinte teljesen kimeríteni a szervezet testi és szellemi erőforrásait is. Szervezetünk ebben a bizonytalan időszakban védekező üzemmódba kapcsol, aktiválódik a szervezet stresszválasza, felszabadulnak a stresszhormonok, kitágulnak az erek, hogy a vért az emésztés szervrendszereiből a vázizmokba szállítsák, izmaink megfeszülnek, kialakul az üss vagy fuss-válasz, ami alkalmassá teszi az embert, hogy egy fenyegető helyzetben elmeneküljön vagy harcoljon. Azonban ebben a járványhelyzetben valójában egyikre sincs mód. Mégis ez a szimpatikus idegrendszeri hatás, a stresszválasz napi szinten többször aktiválódhat, ami így hosszú távon teljes kimerüléshez vezethet és csökkentheti az immunrendszer működőképességét is, amire most a legnagyobb szükségünk van.

Az érzelmi túlterhelődésre különböző tünetek* hívhatják fel a figyelmet. Gyakori az egész napos kimerültség érzés, még akkor is, ha erre valójában semmilyen külső magyarázatunk nincs. Előfordulhat napközbeni aluszékonyság, de mikor este ágyba kerül, gondja van az elalvással, és ha el is alszik, úgy érzi alvása nem pihentető, reggel fáradtabban ébred, mint amikor lefeküdt. Mintha kiszívták volna önből az életet, erőtlen, meggyötört a feladatai ellátására, úgy érzi nincs elég ereje. Nehezebb a munkára koncentrálni, összpontosítani, és mintha feledékenyebb lenne. Egyeseknél a lelki fásultság mellett fizikai állapotromlás is bekövetkezhet, jellemzőek a pszichoszomatikus tünetek megjelenése, mint gyomor- és bélpanaszok, fejfájás, szívdobogás, mellkasszorítás. Egyre gyakoribbá válnak a hangulatingadozások, az irritabilitás, a türelmetlenség és a szorongás.

Mit tehetünk energiánk visszaszerzése érdekében?

A megfelelő stresszkezelés most elengedhetetlen a szervezet egészséges és kiegyensúlyozott működése érdekében. A kialakult helyzetet kevéssé tudjuk kontrollálni, azonban azt igen, hogy miként reagálunk rá, és milyen eszközöket használunk arra, hogy kezeljük az általa keltett feszültséget.

Ebben a helyzetben talán egyénileg most az a legnehezebb, hogy az évek alatt kialakított, már jól bejáratott megküzdések, esetleg most nem kivitelezhetőek. Például, ha eddig az úszás, az edzőterembe járás, esetleg a barátokkal eltöltött közös idő segített a mindennapos stressz levezetésében, most rugalmas alkalmazkodást igényel, hogy nyitottan álljon új, alternatív stresszkezelő módszerekhez.

A karantén alatt továbbá teljesen felborulhat a napi rutinunk, szinte természetszerűvé válik, hogy összefolyik a magánélet a munkával, ami további stresszforrást jelenthet mindkét területen. Ezért az egyik legfontosabb lépés, hogy a napjait a lehető legjobban strukturálja, törekedjen minél többet megőrizni a korábban már bevált szokásokból, vagy ha ez nem lehetséges rugalmasan alkosson újat a család többi tagjával. Tűzzön ki napi célokat, feladatokat, amelyeket szeretne elvégezni. Ez a nap végén elégedettséggel töltheti el, hogy valójában mennyi mindent teljesített aznap. A struktúra megtartása azért is különösen fontos, mert lehetővé teszi, hogy visszaszerezzen bizonyos kontrollt az élete felett.

Mindenki életét máshogy befolyásolja a járvány és az ezzel kapcsolatos intézkedések, de abban egyformák vagyunk, hogy minden, amit valaha megszoktunk, normálisnak tartottunk most a feje tetejére állt. Mindannyian megpróbálunk alkalmazkodni valami újhoz, valami ismeretlenhez. Ez az alkalmazkodás pedig nem lesz mindig tökéletes, nem alakul mindig úgy, ahogy elterveztük, és ez teljesen rendben van így. Nem kell a legtöbbet kihozni magunkból a globális katasztrófa alatt, elég ha kibírjuk ezt a bizonytalan helyzetet, míg visszakapjuk a megszokott életünket.

*Az érzelmi kimerültség tünetei ebben a kialakult helyzetben, átmenetileg normálisnak tekinthetők, azonban ha tünetei 2 hétnél tovább fennállnak és jelentősen akadályozzák a mindennapi működésében, javasoljuk szakember felkeresését.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.