Útikalauz anatómiába

5 tévhit az asztmáról

2016.05.03. 07:31

Magyarországon közel 300.000 ember szenved asztmában, és ez a szám folyamatosan növekszik. Az asztmás megbetegedésekkel kapcsolatban rengeteg tévhit él a köztudatban. Most lerántjuk a leplet az öt leggyakoribb mítoszról!

asztma_utikalauz_anatomiaba_1.jpg

Lássuk az 5 leggyakoribb asztmás tévhitet!

Tévhit: Az asztma pszichés betegség

Tény: Az asztma a légutak betegsége

Az asztma akkor alakul ki, amikor a levegőben lévő bizonyos összetevők fokozott reakciót váltanak ki az immunrendszerben és a tüdőben.  Ennek következtében a légutak krónikus gyulladásban lesznek, amelynek jellemzői a zihálás, a szorító érzés a mellkasban, a köhögés, a légszomj és a hörgőgörcs. Lehetséges kiváltó oka lehet a por, a levegőszennyeződés, az időjárás-változás és a vírusos megbetegedések, de egyesek szerint a genetikai tényezők sem kizártak. Alapvetően tehát fizikai okai vannak az asztma kialakulásának, ennek ellenére, a stressz és az érzelmi nehézségek néha súlyosbíthatják a tüneteit.

Tévhit: Azoknak, akik asztmában szenvednek, kerülniük kell a fizikai aktivitást

Tény: Megfelelő körültekintéssel minden asztmás megbetegedéssel normális és egészséges életet lehet élni, beleértve a rendszeres testmozgást is

Jól beállított gyógykezelés mellett a mozgás jótékony hatású. Ráadásul a fizikai aktivitás segít megőrizni a tüdő rugalmasságát, erősíti azt. Az edzés csak akkor okozhat rohamot, ha a betegség nem megfelelően kontrollált. A sport további előnye, hogy a mozgás segít megelőzni az elhízást. Ez azért fontos, mert az asztma-gyógyszerek kevésbé hatékonyak túlsúlyos betegeknél. Asztma esetén végezhető sportok például a jóga, úszás, séta, kerékpározás, tenisz.

Tévhit: Az asztmát kinőheti a gyerek, idővel elmúlik

Tény: Az asztma a kor előrehaladtával javulhat, de egy életen át tartó betegség

Az asztmás tünetek idővel változhatnak, akár szakaszosan, akár teljesen el is tűnhetnek. Ennek sok oka lehet. Befolyásolhatják például környezeti változások, illetve szervezetünk fejlődése, átalakulása is. A légúti gyulladásra való hajlam azonban mindig ott lesz a beteg szervezetében, ezért egy életen át ügyelni kell rá.

Tévhit: Az asztma-gyógyszerek egy idő után már nem hatékonyak

Tény: A gyógyszerek hatékonyak maradnak, ha rendszeresen és az orvosi utasításoknak megfelelően szedjük őket

A lényeg, hogy megfelelő dózisban adagoljuk a gyógyszereket. Mivel azonban minden eset egyedi, ezért van úgy, hogy kísérletezni kell a gyógyszerekkel és azok adagolásával. A gyógyszerek két nagy csoportra oszthatók: a heveny tünetek enyhítésére használt, gyors megkönnyebbülést hozó gyógyszerekre és a tartós szabályozást biztosító készítményekre, melyek a további rohamok megelőzésére használatosak. A gyógyszerkészítmények beadása rendszerint adagolószelepes inhalációs készülékek (MDIs - metered-dose inhalers) és asztma spacerek vagy szárazpor-inhalátorok kombinált használata révén történik.

Tévhit: Az étrend-kiegészítők segíthetnek enyhíteni az asztma tüneteit

Tény: Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy egyes tápanyagok segítenének az asztma kezelésében

Jelenleg nem bizonyított, hogy valamilyen vitaminnal vagy étrend-kiegészítővel gyógyítható volna az asztma. Az viszont biztos, hogy a kiegyensúlyozott étrend, az alacsonyabb zsír- és vörös hús fogyasztás helyett a teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök és zöldségek fogyasztása jó hatással van az általános egészségi állapotra. Továbbá elterjedt az a nézet is, miszerint a szója-készítmények is segíthetnek az asztmás tünetek enyhítésében, azonban egy 2015-ös tanulmány szerint ezek a tápanyagok sem javítják a tüdő funkcióit. Az exogén eredetű asztmánál fontos, hogy figyeljünk a keresztallergiára, például a parlagfű allergiában szenvedők asztmás tüneteit ronthatja a görögdinnye evés.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vazze11 2016.05.03. 22:34:23

Téves és félrevezető! Lelki okok miatt asztmás valaki ! Nem kell gyógyszer, úgysem halálos betegség!

Asztma
(asthma bronchiale;
Testiszint: tüdő (kapcsolat, kommunikáció, szabadság), a szervezet védekező rendszere
(védelem).
Tüneti szint: 1. Pöffeszkedés, felvágás; megpróbál túl sokat venni és semmit sem adni;
az adás-kapás polaritásának zavara: a túl sok bekebelezett dolog megfojtással fenyeget;
mindent magának akar megtartani, ezáltal megmérgezi saját magát, elvágja magát a valódi
bőségtől: „telhetetlenség"; vágyódik a szeretetre, de önmaga nem tud szeretetet adni.
2. Az (emberi) kapcsolattal szembeni ellenállás; félelem az első lépéstől (a szabadság és az
önállóság felé); belül: „szűkkeblűség", félelem, szűkség; külsőleg: felfuvalkodottság,
dominancia- és hatalomvágy („hordómellkas"); az életszerűvel szembeni ellenállás, lezárja
magát, lekapcsolja magát az életről, az életszerűről; menekülés az eszmeiségbe,
formalitásba.
3. „Büszkélkedik", „pöffeszkedik", „nagyra van magával", „felfújja magát",
„megszívja, teleszívja magát" (levegővel), „mellre szív valamit"; az agresszió
bennreked a tüdőben: „ugatni valakire", „a dühtől levegőt se kapni", „levegőért
kapkodni".
4. A hatalomvágy és az áldozat szerepének kiélése zsarolás (életveszélyes rohamok) által;
nincs egyensúly a hatalom és annak elvesztése, vagyis az ájulás között'7
: „szóhoz sem
jutok", „levegőt se kapok" - más személyek dominanciájával történő szembekerüléskor;
tiszta levegőre vágyik, hegycsúcsokra, hogy fölötte állhasson
a dolgoknak, illetve más embereknek: „utánam az özönvíz"; a könnyek befelé folynak. 5.
Az élet sötét oldalaival szembeni merev ellenállás; a szexualitásnak a mellkasba történő
száműzése (nyáktermelődés).
6. Nem tud szabadon lélegezni: nem tudja kiélni a saját vágyait; az embertársak (p1.
szülők) nem adnak teret az önmegvalósításra.
Aproblémakörök röviden, pontokba foglalva: 1. adás-kapás kérdése; 2. elzárkózás a külvilágtól;
3. agresszió; 4. dominanciaigény és kisebbrendűség; 5. szexualitás, szerelem (szeretet) és
piszok (tisztátalanság); 6. szabadság és élettér. Feldolgozás: 1. légzésterápia: a kötött légzésben
az „adok kapok" feszültségének kiegyensúlyozását átélni és elfogadni; 2. kíméletlen nyíltság
és őszinteség; 3. az egészséges agresszió megélése; az agresszió szavakba öntése:
„levego"höz jutni ", offenzívebben élni; 4. a kisebbrendűség érzését tudatosítani és elfogadni;
megtanulni elérni az akaratunkat a hatalomvágy kiélésének igénye nélkül; 5. megtanulni
szeretetet adni és elfogadni; a szexualitás átemelése a mellkasból a tudatba; a került dolgok
befogadása, saját „piszkunk, mocskunk" újrafelvétele, a velük történő konfrontálódás,
integrálásuk az életünkbe; vizeletterápia; 6. teret hagyni és szabad utat engedni az
önmegvalósításnak, és ezt másoknak is engedélyezni.

Feloldás: a tudat kitágítása; „tért hódítani" átvitt értelemben; a polaritás fölé emelkedni,
de az érme mindkét oldalát felismerni; a be- és kilégzés folyamán a „halj meg, és szüless
újjá" elv felfedezése; a magasröptű álmok tudatos megvalósítása; egységben lenni
önmagunkkal a megelégedettség, a pozitív értelemben vett „önelégültség" által.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2016.05.03. 22:41:38

"Tévhit: Az étrend-kiegészítők segíthetnek enyhíteni az asztma tüneteit
Tény: Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy egyes tápanyagok segítenének az asztma kezelésében"

Érdekes, dietetikusként a könyvemben elég sok kutatást össze tudtam erről gyűjteni, és nagyon ígéretesek a kutatások.

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2016.05.03. 22:45:05

"Dietetikai szempontból ómega-3-zsírsavakkal – amelyek gyulladáscsökkentő és antiallergiás hatása ismert az erek permeabilitásának javításán (csökkentésén) és a gyulladás más folyamatainak mérséklésén keresztül (mivel így a proinflammatoricus [gyulladáskeltő, érpermeabilitás-fokozó, kemotaktikus] és antiinflammatoricus [gyulladásgátló] eikozanoidok aránya az utóbbiak felé tolódik el) – valószínűleg bizonyos mértékig mérsékelhetőek az egyébként gyógyszerekkel karbantartott tünetek. Egy vizsgálat szerint 3,2 g/nap EPA és 2–2,2 g/nap DHA három hétig történő együttes alkalmazása enyhíteni tudta a terhelésre bekövetkező átmeneti légúti szűkület tüneteinek súlyosságát. Egyre több adat támasztja alá, hogy az ómega-3-mal való étrend-kiegészítés kedvező hatású lehet ezen probléma fennállása esetén (Mickleborough 2004; Arm 1988; Mickleborough 2003; Mickleborough 2005; Mickleborough 2006; Nagakura 2000; Okamoto 2000; Villani 1998; Mickleborough 2008; Simopoulos 2008). A konyhasóban túlzottan gazdag étrendet is az egyik kiváltó tényezőnek tartják néhány kutatás alapján (Mickleborough 2010), a sómegszorítás a légutak túlzott ingerlékenységét, reakciókészségét mérsékelheti. A sószegény diéta hatékonysága jelenleg nem kellően alátámasztott, és élsportolók számára kockázatokat rejthet magában, így számukra alkalmazása a kipróbálás szintjén sem javasolható."

"Az étrendben előforduló flavonoidvegyületek (rezveratrol, kurkumin, kvercetin, katechinek) egyéb mechanizmusok – például antioxidáns védelem a ROS-ok ellen – modulálhatják az NF-kB-aktivációt és a kromatinátrendeződést a deacetiláz aktivitás modulálásán keresztül, mérsékelve a gyulladásos folyamatokban szerepet játszó gének kifejeződését és ezen keresztül az asthmás panaszokat. A pontos mechanizmusok ismertetése nélkül is érdemes kiemelni, hogy az adatok alapján számos, a növényekben megtalálható bioaktív vegyület képes lehet az asthmában és krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek kortikoszteroid-rezisztenciáját kedvezően befolyásolni. Feltételezhető, hogy kielégítő gyümölcs- és zöldségfogyasztással, valamint adott esetben a standardizált gyógynövénykivonatok, étrend-kiegészítők alkalmazásával az asthmás tünetek enyhíthetőek lehetnek, így a gyógyszeres kezelés mérsékelhető."

Forrás: Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötet, Tihanyi András (csak a fentik erről a témáról csak részletek)

karesz82153 2016.05.03. 23:09:16

@vazze11: Édes ióistenem... A jó isten mentse meg a gyerekedet....Gőzöd sincs miről van szó. Szívből kívánom hogy ne is tudd meg. Felesges válaszolnod ez az 1 komment mára elég volt.

2016.05.03. 23:12:00

Megállapították, hogy a 20-as számú kromoszóma mutációja fokozottan felelős az asztma kialakulásáért.

A kutatócsoport elkülönített egy gént, amelyről feltételezik, hogy az asztmát öröklődővé teszi. A génnek az ADAM33 nevet adták. Ez a gén tartalmazza az információkat egy fehérje alapú enzimről, mely a tüdősejtek kialakításáért felelős.

Az ADAM33 felelős feltehetően azért, hogy a hörgők fala megvastagszik és egyidejűleg az izomösszehúzódás miatt beszűkül. Ha ez bebizonyosodik, akkor lehetővé válik a korai diagnózis felállítása, új megelőzési módszerek és terápiás lehetőségek nyílnak meg az asztma legyőzésében.

Die Welt

A genetikai tényezők tényleg nem kizártak....sőt.

2016.05.03. 23:15:37

Az embereken végzett későbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az allergiától és asztmától szenvedő páciensek szervezetében nincs elegendő A20 fehérje, ami megmagyarázza az allergénekre adott heves reakcióikat. Akik mégsem védettek és allergiások, azok az A20 fehérje egy génvariánsát hordozzák, ami a fehérje hibás működését okozza.

A szakemberek most azt próbálják megállapítani, hogy a tanyán lévő por pontosan melyik aktív összetevője felelős a jótékony hatásért. Ennek kiderítése után egy asztma elleni vakcina kifejlesztése jelentheti a következő lépést."

Ezek is hülyék ott Gentben. miért nem olvasnak titeket?

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2016.05.03. 23:25:50

@Könnyen elkaptuk, uram!: A pszichés tényezők szerepe is borzasztóan nagy lehet egyes embereknél a tünetek felerősödéseben, ezt aki foglalkozott már velük az tudja. Az ok-okozat kérdése bonyolult, de egyre több információ támogatja, hogy van kapcsolat:

Brain Behav Immun. 2016 Mar 30. pii: S0889-1591(16)30068-X. doi: 10.1016/j.bbi.2016.03.024. [Epub ahead of print]
Mind-body interactions in the regulation of airway inflammation in asthma: A PET study of acute and chronic stress.
Rosenkranz MA1, Esnault S2, Christian BT3, Crisafi G2, Gresham LK4, Higgins AT3, Moore MN5, Moore SM6, Weng HY7, Salk RH5, Busse WW2, Davidson RJ8.
Author information
Abstract
BACKGROUND:
Psychological stress has long been recognized as a contributing factor to asthma symptom expression and disease progression. Yet, the neural mechanisms that underlie this relationship have been largely unexplored in research addressing the pathophysiology and management of asthma. Studies that have examined the mechanisms of this relationship in the periphery suggest that it is the superimposition of acute stress on top of chronic stress that is of greatest concern for airway inflammation.

METHODS:
We compared asthmatic individuals with high and low levels of chronic life stress in their neural and peripheral physiological responses to the Trier Social Stress Test and a matched control task. We used FDG-PET to measure neural activity during performance of the two tasks. We used both circulating and airway-specific markers of asthma-related inflammation to assess the impact of acute stress in these two groups.

RESULTS:
Asthmatics under chronic stress had a larger HPA-axis response to an acute stressor, which failed to show the suppressive effects on inflammatory markers observed in those with low chronic stress. Moreover, our PET data suggest that greater activity in the anterior insula during acute stress may reflect regulation of the effect of stress on inflammation. In contrast, greater activity in the mid-insula and perigenual anterior cingulate seems to reflect greater reactivity and was associated with greater airway inflammation, a more robust alpha amylase response, and a greater stress-induced increase in proinflammatory cytokine mRNA expression in airway cells.

CONCLUSIONS:
Acute stress is associated with increases in markers of airway inflammation in asthmatics under chronic stress. This relationship may be mediated by interactions between the insula and anterior cingulate cortex, that determine the salience of environmental cues, as well as descending regulatory influence of inflammatory pathways in the periphery.

2016.05.03. 23:39:39

Although available data to date are limited, notable associations between children's depression and asthma-related deaths [1] and children's chronic stress and asthma attacks have been reported [2]. Clinicians know that there are children, whose symptoms are improved by a "parentectomy", i.e., putting an asthmatic child in a hospitalized setting to separate them from home [3, 4]. More recent research shows that the asthmatic morbidity of children may be affected by family functioning [5], their parent's mental health including depression [6, 7, 8, 9], or certain types of parenting styles [10, 11]. Taken together, parents may, when they are in a stressful situation or when they have certain parenting attitudes, not only reduce support for their children [9], but also become a stressor themselves, which affects the disease status of their child's asthma"

De a japánok is fölöslegesen kutatnak, az anya szerepe a gyermek asztmájára elhanyagolható, nemde?

2016.05.03. 23:52:49

Building on the proposed ecobiodevelopmental approach to healthy development (Shonkoff, Garner, Committee on Psychosocial Aspects of Child and Family Health, Committee on Early Childhood, Adoption, and Dependent Care, & Section on Developmental and Behavioral Pediatrics, 2012), where the social and physical environments, genetic and physical biology, and social and behavioral development all impact a child’s lifelong potential for good health and disease, the presence of a strong maternal–infant bond in a child’s early life may have a protective effect against conditions such as asthma.
In this framework, poor maternal–infant bonding is one of the many potential risk factors for asthma, including those already well-established in the medical literature (Myers & Tomasio, 2011). This proposes that asthma is at least somewhat psychosomatic in nature, with its onset sometimes triggered by the stress and psychological distress that arise from a poor maternal–infant bond. Such triggers include perceived maternal rejection, conflict with parents, separation anxiety, mental illness, and developmental aftereffects of early life stress. Thus, a poor maternal–infant bond may act with other known environmental and genetic risk factors to cause the onset and severity of asthma. However, like the other risk factors, poor maternal–infant bonds likely do not account for all of the cases of asthma. Support for such a theory lies in an examination of the relationships between asthma, internalizing psychiatric disorders, maternal rejection, and maternal–infant bonding. According to this theory, interventions promoting a stronger maternal–infant bond would decrease the incidence of asthma across the population and therapies meant to repair these bonds would help reduce the severity of symptoms.

2016.05.03. 23:54:04

Az utolsóhoz:Olga Yatsenko | Department of Neurodevelopmental Research, Porter Pediatric and Adolescent Associates, Porter, TX, USA

BitPork 2016.05.03. 23:56:01

Hát én csak 30 éve vagyok asztmás. Versenyszerűen kézilabdáztam, kendóztam és még elemiben 4 tusáztam. Most meg kövér vagyok, mert az ízületeim nem bírták és nem tudtam folytatni. Csak a szteroidos szarok hatnak, de azok sem hosszú ideig. A tüdődoki mondta h "csak így tovább, és tankönyvi anyag lesz magából!".

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2016.05.04. 00:04:48

@BitPork: Amit hivatkozok anyagok, azok némi eséllyel a terápia rezisztens asztmára is hathatnak. Nincs garancia, de nagyon megéri utána nézni!

"A pontos mechanizmusok ismertetése nélkül is érdemes kiemelni, hogy az adatok alapján számos, a növényekben megtalálható bioaktív vegyület képes lehet az asthmában és krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek kortikoszteroid-rezisztenciáját kedvezően befolyásolni."

Nem forgalmazok semmit, ezt a részt olvasd el az orvosoddal, vagy új orvossal:

Rahman I, Chapter 8 – Epigenetic Mechanisms in Lung Inflammation and Chronic Airway Diseases and Intervention by Dietary Polyphenols, in: Nutrition, epigenetic mechanisms, and human disease, szerk.: Maulik N, Maulik G, CRC Press, 2011, ISBN 9781439804797

books.google.hu/books?id=6sF-KDH1LqAC&pg=PA185&lpg=PA185&dq=Epigenetic+Mechanisms+in+Lung+Inflammation+and+Chronic+Airway+Diseases+and+Intervention+by+Dietary+Polyphenols&source=bl&ots=ZiInBbXcJp&sig=BpnvcQFug81ZbEb8eB60w7juPTU&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiMpvu7877MAhWFthoKHSdKAxMQ6AEIJzAA#v=onepage&q=Epigenetic%20Mechanisms%20in%20Lung%20Inflammation%20and%20Chronic%20Airway%20Diseases%20and%20Intervention%20by%20Dietary%20Polyphenols&f=false

Nutrients 2013, 5, 2128-2143; doi:10.3390/nu5062128
nutrients
ISSN 2072-6643
www.mdpi.com/journal/nutrients
Review
Flavonoids and Asthma
Toshio Tanaka 1,2,* and Ryo Takahashi 1
www.mdpi.com/2072-6643/5/6/2128/pdf

Teljesítményfokozó sporttáplálkozás · http://teljesitmenyfokozosporttaplalkozas.blog.hu/ 2016.05.04. 00:08:18

@BitPork: Az sem mellékes, hogy az enyhe gyulladásos folyamatokat a túlsúly támogatja és erősíti, tehát ha a fogyás megvalósulna javulhatna talán, esetleg az állapotod. A fogyás pedig elsősorban étrendi kérdés, bár kortikoszteroidok mellett nem egyszerű.

vazze11 2016.05.04. 06:10:01

@karesz82153: Bocs, visszavonom az első bejegyzésemet, ezt nem én találtam ki... (talán felnőtteknél lehet alapja).
Van itt egy másik cikk: antalvali.com/hirek/a-gyermekkori-asztma-lelki-okairol.html

Na jó befejeztem.
süti beállítások módosítása