Bélrendszerünk sokmilliárd mikroorganizmusnak ad otthont, ez a szimbiózis nélkülözhetetlen a szervezetünk egészséges működéséhez. Mi segítheti elő a bélflóra egyensúlyát, és mivel árthatunk neki?

Az egészséges élő szervezet sohasem steril, számtalan mikroorganizmus élőhelye. A testünkben - legnagyobb számban a bőrön és a bélrendszerben - lévő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák) összessége a mikrobiom. Mintegy kétezer fajta, több száz törzsbe sorolható mikroorganizmus van jelen a bélrendszerben, azon belül is leginkább a vastagbélben.

Összetételük egyéni sajátosság, függ az illető korától, életmódjától, egészségi állapotától. Legnagyobb számban baktériumok találhatók benne, közöttük kórokozó, patogén és ártalmatlan, sőt, a szervezet működését segítő, nélkülözhetetlen, hasznos baktériumok is. Legismertebbek közülük a lactobacillus és a bifidobaktérium törzsek, az ún. probiotikumok, amelyek szerepet játszanak például több létfontosságú (pl. K-, B-) vitamin felszívódásában, a táplálék lebontásának és hasznosításának folyamatában, az immunrendszer működésében.

Immunanyagokat termelnek, és már a puszta létükkel is védik a gazdaszervezetet a kórokozó baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal szemben. A bélflórában jelen vannak kórokozóként ismert baktériumok is (pl. a Streptococcusok és az Enterococcusok), de ha a túlzott elszaporodásukat a probiotikumok megakadályozzák, akkor ezek is hasznosnak tekinthetők, mivel elfoglalják a helyet más kórokozó mikroorganizmusok elől. Az emberi szervezettel szimbiózisban élő baktériumtelepek, az ún. bélflóra össztömege egy egészséges felnőtt esetében a két kilót is elérheti.

A bélflóra akkor van egyensúlyban, akkor tudja az egészséget védő szerepét betölteni, ha a hasznos baktériumok (probiotikumok) vannak többségben, mintegy 85 százalékot tesznek ki. A bélflóra összetételének változása hatással van az idegrendszer működésére, a zsír- és szénhidrát anyagcserére, a szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a gyulladásos bélbetegségek, az IBS, az immunbetegségek kialakulására.

Mi hat a bélflórára?

A bélflóra egyensúlyát több körülmény is felboríthatja. Fontos a helyes táplálkozás, például a rostokban gazdag étrend, mert az emészthetetlen rostok (prebiotikumok) szolgáltatják a táplálékot a probiotikumok számára.

A rostszegény, túl sok finomított szénhidrátot (fehérliszt, cukor, hántolt rizs) vagy a túl sok fehérjét tartalmazó étrend ezzel szemben a patogén baktériumok elszaporodásának kedvez. Árt a bélflórának a dehidráltság, ami például az elégtelen folyadékbevitel és a túlzott kávé- és egyéb koffein-, illetve alkoholfogyasztás miatt alakulhat ki.

Pusztítják a hasznos baktériumtelepeket a tartósított és az ún. kényelmi ételekben lévő vegyi anyagok, adalékok, ízfokozók, állagjavítók, tartósítószerek, az élelmiszerekben esetleg visszamaradt növényvédőszer-maradványok, gyógyszerek, antibiotikumok is. Egyéb életmódi körülmények is árthatnak, például a tartós stressz, az alvászavar, a depresszió, mozgásszegény életmód is.

Az emésztőrendszer betegségei, zavarai, például a bakteriális és vírusfertőzések szintén felboríthatják a bélflóra egyensúlyát. A hasmenéssel járó betegség után például mindig gondolni kell erre a következményre is.

Amikor felborul a bélflóra egyensúlya: a diszbiózis

Ha a bélflóra kényes egyensúlya felborul, a probiotikumok nem töltik be immunerősítő, a szervezet működését segítő funkciójukat, nem képesek megvédeni a szervezetet a patogén kórokozók elszaporodásától, ami a legkülönbözőbb betegségekhez vezethet. Ez az állapot a diszbiózis, amelynek több fajtája lehet, aszerint, melyik mikroorganizmus, baktériumtörzs vagy gomba stb. túlszaporodása jellemzi.

Erre utaló tünetek lehetnek a legkülönbözőbb emésztési zavarok, például a puffadás, a gázképződés, a székrekedés, a hasmenés, hasi görcsök, valamint jelezhetik hangulati változások, levertség, rossz közérzet, a stressztűrés, a fizikai és szellemi teljesítőképesség, koncentrálóképesség csökkenése is, sőt több kellemetlen bőrtünet, irritáció, pattanás, kiütés megjelenése hátterében is állhat.

A bélrendszeri diszbiózis melegágya lehet több betegségnek is, így például megnő a gyomorfekély, az IBS (irritábilis bél szindróma), a vastagbélgyulladás és más súlyos anyagcserezavar, emésztőszervi és bélrendszeri elváltozások kialakulásának kockázata.

Hogyan állítható helyre a bélflóra egyensúlya?

A bélflóra egyensúlyának helyreállításáért mindenképpen pótolni kell a jótékony baktériumokat, hogy azok kerüljenek többségbe. Ehhez sokféle táplálékkiegészítő áll rendelkezésre. Ha gyulladásos betegség miatt antibiotikumokat kell szedni, akkor már a kezelés megkezdése előtt gondoskodni kell a probiotikumok visszatelepítéséről, hiszen az antibiotikum nem válogat, és nemcsak a patogén, hanem a „jótékony” baktériumtörzseket is pusztítja.

A visszatelepítést megfelelő étrenddel, a finomított szénhidrátok, a felesleges cukor, zsír, vörös húsok kerülésével, helyette probiotikumokat tartalmazó erjesztett élelmiszerek (savanyú káposzta, tejtermékek, joghurtok, sajtok, túró), prebiotikumokban, rostokban dús ételek (hagymafélék, articsóka, csicsóka, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék, banán) fogyasztásával segíthetjük.

A diszbiózis kezeléséhez a probiotikumok és a prebiotikumok adása mellett más eljárások is felmerülhetnek, például a fágterápia (a baktériumokat pusztító vírusok alkalmazása), a székletátültetés, a BCT (bakteriális konzorcium transzplantáció).

A cikk elkészítésében a Budai Egészségközpont dietetikusai közreműködtek.