A világon minden tizedik ember balkezes, vagyis dominánsan a bal kezét használja mindennapi tevékenységei során. Van, aki bosszantó, legyőzendő hátrányként éli meg ezt a tulajdonságát, más egyszerű adottságként, ami semmilyen hatással nincs az életére, és akad olyan is, aki az előnyeit is megtalálta. Sokféle mítosz és tévhit él a balkezességről, utánajártunk a legizgalmasabbak igazságtartalmának.

Lássuk a leggyakoribb tévhiteket és tényeket a balkezességről!

Tévhit: A balkezesség egyfajta fejlődési rendellenesség

Tény: Nincs tisztázva maradéktalanul az eltérés oka. Valószínű, hogy a magzati fejlődés korai szakaszában alakul ki, megfigyelték, hogy koraszülöttek, ikrek, alacsony születési súllyal világra jött babák és az idősebb anyák gyermekei gyakrabban balkezesek. Genetikai meghatározottság is szerepet játszhat benne, bár még egypetéjű ikrek között is előfordul, hogy az egyik bal-, a másik jobbkezes.

Tévhit: A balkezesek jobb agyféltekéje aktívabb

Tény: Ez csak mítosz, kutatások szerint a jobb és bal agyfélteke használatában nem mutatkozik különbség a jobb- és balkezesek között: mindkét csoportbeliek többségének a bal agyféltekéje az aktívabb.

Tévhit: A balkezesek kreatívabbak

Tény: Ez egy elterjedt hiedelem, de nem sikerült meggyőzően bizonyítani. Már csak azért sem, mert a kreativitás foka nagyon nehezen mérhető. Egy 1995-ös tanulmány ugyan azt állítja, hogy a balkezes férfiak kreatívabbak, gondolkodásuk ötletgazdagabb, rugalmasabb, mint a jobbkezeseké. Nőknél nem találtak ilyen összefüggést a kreativitás és a domináns kézhasználat között. A művészek vagy más, kiemelkedően sikeres emberek között a társadalom egészéhez hasonló arányban fordulnak elő balkezesek.

Tévhit: Hajlamosabbak a mentális betegségekre

Tény: Ennek van alapja, legalábbis a Yale Egyetem 2013-as tanulmánya szerint a balkezesek körében magasabb egyes pszichotikus betegségeknek: például a skizofrénia, a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar gyakrabban fordulnak elő a balkezeseknél.

Tévhit: Iskolai teljesítményük rosszabb, mint jobbkezes társaiké

Tény: A 10-11 évesnél fiatalabb, vagyis alsó tagozatos iskolások körében valóban kimutatható valamelyes különbség: az írás-olvasás tanulásában és a kézügyességet igénylő tárgyakban a bal kezüket illetve a mind a két kezüket egyformán használók kicsit rosszabbul teljesítenek, több köztük a diszgráfiás (az írászavaros) és a diszkalkuliás (számolászavaros).

Ez a hátrány azonban nagy valószínűséggel a technikai nehézségekkel magyarázható, hiszen az iskolai gyakorlat, a mutatott minta a jobbkezes domináns kézhasználatra épül, a használati tárgyak is a jobbkezesek igényeihez igazodnak, így egy balkezesnek több időre van szüksége ugyanazon szint eléréséhez.

Az első iskolai évek után ez a különbség elenyészik. Sokat árthat viszont, ha erőszakkal átszoktatják a gyermeket a jobb kéz használatára.

Tévhit: Egyes sportokban jobbak

Tény: Ez sem teljesen légből kapott: vannak olyan ütésre, dobásra vagy közelharcra épülő sportágak, például a tenisz, az ökölvívás, a párbajtőrözés vagy a kardvívás, ahol az ellenfél védelmi stratégiáját megzavarhatja az övétől eltérő domináns kézhasználat. Ha mindketten ugyanazt a kezüket használják, ez a különbség eltűnik.

Tévhit: A balkezeseknek nagyobb az esélyük bizonyos betegségekre

Tény: Van benne valami, legalábbis angol kutatók szerint, akik az emlődaganat, egyes bélproblémák és autoimmun betegségek, bizonyos alvászavarok nagyobb kockázatát mutatták ki a balkezeseknél. Az összefüggés annyiban valós lehet, amennyiben a balkezességhez kapcsolt alacsony születési súly és a koraszülöttség, az emiatti gyengébb immunrendszer az egész élet során megnöveli bizonyos betegségek rizikóját.

Tévhit: Ügyetlenebbek a közlekedésben

Tény: Nem mutatható ki ilyen különbség, semmivel sem szenvednek el többször közlekedési balesetet, mint a jobbkezes autóvezetők.

Tévhit: Rövidebb ideig élnek, mint a jobbkezesek

Tény: Nem mutatható ki ilyen különbség. Ráadásul idősebb korban egyre nehezebb megállapítani a domináns kézhasználatot, hiszen egy idő után sokan „kétkezessé” válnak.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.