Mit tegyünk, ha vérzik az orrunk?

2019.07.15. 16:13

Az orrvérzés a lakosság 60%-át érinti legalább egyszer élete során, leggyakrabban gyermek- és időskorban. Bár az orrvérzés látványos, és ezért ijesztő tud lenni, az esetek nagy többségében semmilyen komoly bajt nem jelez. Hogy mit kell tenni ilyenkor, azzal kapcsolatban viszont sok tévhit kering. Mit szabad és mit nem szabad csinálni, hogy megszüntessük az orrvérzést? 

107433847_s.jpg

A légszennyezés több áldozatot szed, mint a dohányzás

Azt eddig is tudtuk, hogy a légszennyezés sokat árt az egészségünknek. De hogy mennyire súlyos a helyzet, arra néhány mostanában készült tanulmány hívta fel újra a figyelmet. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a légzőszerveinket, hanem lényegében az egész testünket károsítja a nagyvárosok szennyezett levegője. Hosszú évekkel rövidül meg az életünk emiatt, a légszennyezés Európában már több áldozatot szed, mint a dohányzás. 

41413018_s.jpg

7 tanács a gondtalan strandoláshoz

Elméletileg tudjuk, hogy felhevült testtel nem szabad hideg vízbe ugrani, ám gyakorlatilag sokunkkal előfordul, hogy megszegjük ezt a szabályt. Talán ha tudnánk, hogy milyen veszélybe sodorjuk magunkat ezzel, akkor nem tennénk ilyet. Segítségképpen utánajártunk, hogy mi történhet velünk, hogyha felhevült testtel vízbe ugrunk. Emellett összegyűjtöttünk, hogy melyek azok a szabályok, melyeket még érdemes szem előtt tartani a gondtalan strandolás érdekében.

vizbeugras.jpg

Miért nem szabad felhevült testtel vízbe ugrani?

Vízbeugráskor számtalan folyamat megy végbe a testünkben: a fokozott fizikai igénybevétel miatt szívünk teljesítőképességének rövid idő alatt, komoly mértékben kell megnövekednie, emelkedik a szívfrekvenciánk, a vérnyomásunk és a légzésszámunk is. Ezekre a folyamatokra pár másodperce van a testünknek az ugrást követően. Normál, egészséges szervezet esetén eme reakciók többnyire gond nélkül lezajlanak, ám megeshet, hogy időközben valamilyen nehézség lép fel, s akkor bizony, máris bajban vagyunk. Testünk reflexeit ráadásul jelentős mértékben csökkenthetik a beszedett vérnyomáscsökkentő és szívgyógyszerek, illetve az elfogyasztott alkohol is. Sajnos a hirtelen hideghatás életveszélyes szívritmuszavart, hirtelen érszűkületet, keringésleállást okozhat, illetve a gége görcsös állapotát eredményező ún. Kratschmer-reflex légzésmegálláshoz is vezethet.

Hűtsük le magunkat, mielőtt vízbe mennénk

A bajt megelőzendő hosszú ideig tartó napozás után mindig zuhanyzással hűtsük le magunkat, s csak azután merészkedjünk a vízbe. Ha zuhanyzásra nincs lehetőség, akkor bokáig menjünk be a vízbe és nagyon lassan locsolgassuk meg testrészeinket vízzel, időt adva szervezetünknek arra, hogy hozzászokjon a hőmérsékletkülönbséghez. Ha úgy érezzük, hogy már hozzászokott a testünk a vízhez, akkor is csak fokozatosan merüljünk el benne. Különösen fontos ez a hirtelen mélyülő bányatavaknál, ahol a vízfelszín hiába tűnik melegnek, a mélyebb rétegek sokkal hidegebbek lehetnek.

További 6 tanács a felhőtlen strandoláshoz

1) Csak nappal, csak kijelölt fürdőhelyen fürödjünk és a bóján túl ne merészkedjünk! Tilos fürödni hidak környékén!

2) Strandolás előtt nézzük meg, milyen időjárás várható, és strandolás közben is mindig figyeljük a viharjelzést, aminek első jelzésére okvetlenül hagyjuk el a vizet! Esős időben többek között azért tilos fürödni, mert ekkor a víz felszínén és felette pára képződik, ez az ún. vízporzás, ami akár légszomjat is okozhat.

3) Ismeretlen vízbe sose ugorjunk bele és vízbe ugrás előtt győződjünk meg a kellő vízmélységről! A nem elég mély víz és a vízben található tárgyak (pl.: fák, drótok, horgászfelszerelések, szemét, stb.) rettentően balesetveszélyesek.

4) Gyengén úszók inkább maradjanak a sekély vízben és mindig legyen társaságuk. A mély vizet, a gumicsónakot és a matracozást is hagyják meg a jól úszóknak, akiknek szintén javasolt a párban úszás.

5) A gyerekeket lássuk el kellő úszófelszereléssel: úszógumival, karúszókkal vagy mentőmellénnyel és sose hagyjuk őket egyedül.

6) Tele gyomorral vagy tudatmódosító szerekkel a szervezetünkben ne menjünk vízbe.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Mit tegyünk, ha nagyon leégtünk?

Strandról hazajövet élesen kirajzolódik a fürdőruha pántja, vörös, forró, szinte ég a bőre a napsütötte felületeken, netán már az első hólyagok is megjelentek? A napégést jobb elkerülni, de mit tegyünk, ha az óvatosság ellenére mégis bekövetkezik?

21426473_s.jpg

Most akkor kell só, vagy nem kell só?

Emlékeznek a klasszikus mesére, ahol a király kérdésére a legkisebb lány így válaszol: „Úgy szeretlek, mint az emberek a sót”? A só valóban a legkedveltebb, legfontosabb ízesítőszerünk, de vajon milyen szerepet tölt be a szervezetünkben, anyagcserénkben, és hogyan biztosíthatjuk kiegyensúlyozott bevitelét?

sohasznalat.jpgFotó: Freepik