A hideg nemcsak extrém helyzetben, kihűlés, fagyás esetében lehet veszélyes! A szívbetegek számára is kockázatos időszak a tél: állapotuk rosszabbodhat ilyenkor, és a szívroham, infarktus, trombózis, embólia miatti halálesetek száma is nő. Ezekre a jelekre érdemes odafigyelni!

A statisztikák szerint a szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, globálisan a halálesetek közel egyharmadát okozzák. Ezért még inkább fel kell figyelni arra, hogy a szívbetegségek kockázata a téli hónapokban fokozódik. Egy tanulmány a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek (a mélyvénás trombózis, a tüdőembólia, az aortarepedés, a stroke, az agyvérzés, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, az angina pectoris, a miokardiális infarktus, a hirtelen szívhalál, a kamrai aritmia és a pitvarfibrilláció) szezonális jellegét kutatta, és arra jutott, hogy mindegyik esetszáma megnő a téli hónapokban.

Mi növeli télen a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát?

A hideg érösszehúzó hatású, ami megemelheti a vérnyomást, és növelheti a szívroham és a stroke kockázatát. A hidegben a szív nagyobb munkára kényszerül az egészséges testhőmérséklet fenntartása érdekében. A szervezet ilyenkor – általában passzívabb időszakban - másként reagál a fizikai megterhelésre is, így gondot okozhat, akár szívrohamot is kiválthat, ha váratlanul nagyobb fizikai aktivitásba kezd a beteg, például havat lapátol. Megviselheti a szívbetegeket a téli ünnepek körüli stressz is. Hatással van rájuk a téli fényszegény időszakban jelentkező D-vitamin-hiány is, amely az anyagcserét is befolyásolja. Ez és a téli zsírosabb étkezési szokásaink is hozzájárulnak ahhoz, hogy sokaknál télen a megemelkedik a szérumkoleszterinszint is, ami szintén összefüggésben áll a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának és halálozásának fokozott kockázatával. Bár a pontos okát nem ismerik (a hideg mellett a légúti fertőzéseket sejtik a háttérben), de kimutatták az alvadási faktorok, pl. a plazmafibrinogén szintjének téli emelkedését is, ami szintén növelheti bizonyos szív- és érrendszeri rendellenességek, például az ischaemiás szívbetegség, a stroke és a perifériás érbetegség kockázatát. Az alacsony hőmérséklet hatással van a hormonháztartásunkra is, például a szív- és érrendszer működésében fontos pajzsmirigy hormonjainak szintjére is. Egyes szívbetegségek kockázatát a télen (fűtés, beltéri dohányzás, köd miatti) erőteljesebb légszennyezés is növeli. Rizikónövelő tényezőt jelentenek végül a téli hónapokban rendre támadó vírusfertőzések, járványok is.

Tanácsok a veszély csökkentésére

Kardiológusok jó tanácsait gyűjtöttük össze, hogy mit tehetünk a szívünk védelmében télen. Banális, de fontos: öltözzünk mindig az időjárásnak megfelelően, lehetőleg rétegesen, különösen figyelve a perifériák, a végtagok és a fej védelmére, vagyis ne maradjon el a sapka, a kesztyű és a meleg zokni sem. Szabadtéri tevékenység közben tartsunk szüneteket, időnként menjünk fűtött helyre, felmelegedni. Az alkoholfogyasztást jobb kerülni, mert megváltoztatja a hőérzetet. Szívbetegeknek nem ajánlatos hidegben megterhelő fizikai munkát végezni, tehát ne a beteg családtag vágja fel a tűzifát, és ne ő lapátolja el a havat! A légúti fertőzések kerülése érdekében gyakrabban mossunk kezet, és szívbetegeknek, időseknek különösen ajánlott az influenza elleni oltás beadatása is. Nemcsak télre, hanem egész évre érvényes jótanácsok emellett a szívbarát étrend és a rendszeres mozgás, a stresszkezelés és a rendszeres orvosi kontroll beépítése az életvitelünkbe. Fontos tudnivaló, hogy azonnal segítséget kell kérni, ha szívrohamra utaló tünetek jelentkeznek. A szívroham leggyakoribb figyelmeztető jele a súlyos mellkasi fájdalom, amely kisugározhat az állkapocsba, a hát, a nyak vagy a vállak területére. Ezt kísérheti hányinger vagy hányás, szédülés, légszomj, karzsibbadás, verejtékezés, fáradtság, gyengeségérzet, gyomorfájdalom is.

A cikk a Budai Egészségközpont kardiológus szakembereinek közreműködésével készült.