A horkolás nem csak kellemetlenség az érintett és családtagjai számára, hanem veszélyt is jelezhet, hiszen többfajta elváltozás tünete lehet. Érdemes utánajárni, hogy Önnél mi a horkolás kiváltó oka, és tenni ellene!

Mitől keletkeznek a zavaró hangok, amiket horkolásnak nevezünk?

A horkolás jellegzetes, rekedt, reszelős hangja alvás közben keletkezik, amikor a ki-beáramló levegő a torokban és a garat környékén lévő, ellazult szöveteken átáramolva vibrációt okoz. A horkolás tehát tünet, mely a felső légutak alvás alatt kialakuló szűkületét jelzi. Az erőssége az alig hallhatótól a másik szobában is zavaró durva zajig terjedhet. Átmenetileg - például nátha miatti orrdugulás, duzzadt nyálkahártyák esetén - szinte mindenki horkolhat, de sokaknál idővel krónikussá válik ez a probléma. Idősebb korban és elhízottaknál, alkohol és nyugtatók fogyasztása mellett gyakoribb. Statisztikai adatok szerint a középkorú férfiak mintegy fele horkol, a nőknél ritkább, körülbelül minden tizedik nőt érint ez a kellemetlenség. Gyerekek is horkolhatnak, például a megnagyobbodott garat- és orrmandulák miatt.

Tényleg csak a hálótársak érzékelik a hangokat?

A horkolás gyakoriságát valószínűleg alulbecsülik, hiszen az érintett maga legtöbbször nem is tud róla (nagyon ritka, hogy ő maga is felébred rá), csak a hálótársa észleli, így az egyedül élőkről ki sem derül. Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy a horkolás csak egy, a házastárs tűrőképességét igénybe vevő, vicces kellemetlenség, mivel több felső légúti elváltozás, rendellenesség is lehet a hátterében.

Mitől horkolunk? A horkolás 8 gyakori oka

A horkolás hátterében gyakran áll a légzést akadályozó szerkezeti elváltozás vagy megbetegedés is. Ilyen például a nyelvcsap, a lágy szájpadlás illetve az oldalsó garatfalak, vagy az alsó orrkagyló megnagyobbodása, az orrjáratot szűkítő orrsövényferdülés és az orrpolip, az orrnyálkahártya jóindulatú, gyakran polipra hasonlító túlburjánzása, amely az orrüregben és az orrmelléküregekben is megjelenhet, és akadályozza az orrlégzést. A nyálkahártyák tartós duzzanatával járó megbetegedések, például a rhinitis, a kezeletlen szénanátha , a orrsövényferdülés vagy a krónikus orrmelléküreg-gyulladás is okozhat horkolást. Horkolást kiválthat a gyomorsav visszaáramlása, a reflux is. Horkolást okozhat a vaskosabb nyak, vagy a felső légúti izmok túllazulása is. Úgy kell elképzelni, hogy a felső légút nem egy cső, hanem egy izmok által összeállított üreg. Alvásközben az izmaink ellazulnak, hosszabbak lesznek, így szűkül az üreg és a levegő turbulenssé válva hangosan jut be a légcsőbe majd a tüdőbe.

Több mint horkolás: OSA

Az elsődleges horkolást, amelyet nem kísér ébredés vagy légzéskimaradás, általában észre sem veszi az érintett. Együtt járhat azonban a horkolás a felületes, kevésbé pihentető alvással, a gyakori ébredéssel, az alvás közbeni zihálással, a reggeli fejfájással és a nappali fáradékonysággal is, sőt, a légzéselégtelenséggel együtt járó súlyos alvászavar (OSA) egyik tünete is lehet. Az alvási apnoe esetén az éjszaka folyamán nemcsak leszűkül a felső légút, hanem össze is záródik. Ilyenkor mindaddig eltart a légvétel leállás, míg a tüdő feszülése vagy az oxigén alacsony szintje nem vált ki rövid ébredést. Ez a jelenség olyan rövid, hogy maga a páciens ritkán emlékszik rá, viszont az alvópartner számára igencsak ijesztő jelenség. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedők esetében alvás közben óránként legalább öt alkalommal fordul elő a mintegy tíz másodpercig tartó légzéskimaradás, amit hangos horkolás, reggeli fejfájás, torokirritáció, nappali álmosság, koncentrálási nehézség, akaratlan elalvás, tartós fáradtság, éjszakai nyugtalan alvás, álmatlanság kísérhet. Magas vérnyomás, reggel fejfájás, szédülés és éjszakai mellkasi fájdalom is társulhat a tünetekhez. Súlyos esetekben akár harminc légzéskimaradás, mikroébredés is előfordulhat óránként, vagyis akár kétpercenként is felriad a beteg légzéskimaradásra és az emiatti hangos felhorkanására. Kezeletlenül hagyva az obstruktív alvási apnoénak súlyos következményei lehetnek, például magas vérnyomás, stroke, szívbetegségek, pitvarfibrilláció alakulhat ki, de legsúlyosabb következménye az alattomosan és lassan kialakuló nappali álmosság és/vagy fáradékonyság, ami olyan komoly következményekkel járhat, mint a munkahelyi vagy autóbaleset.

Hogyan szüntethető meg a horkolás? Specialista tanácsai a pihentető alvás elősegítésére

A jelenség kezelése során sok mindent mérlegelni kell. Fel kell térképezni a pontos anatómiai helyzetet, a társbetegségeket, a nappali teljesítőképességet, álmosságot, fáradtságot, de még a beteg munkakörének kívánalmait is. Enyhébb esetekben mindig a kiváltó ok megoldására kell koncentrálni: az anatómia helyzetet kell helyreállítani. Ez sokszor elérhető pozícióterápiával vagy szájba helyezhető eszköz viselésével, ami megakadályozza a nyelvet a hátraesésben, gyakran orrsövényműtétet vagy mandulakivételt ajánlunk.

Sokszor altatásos endoszkópiát végzünk, amikor is rövid altatásban megnézzük, hogy pontosan mi okozza a felső légút szűkületét, és ennek megfelelően tervezzük meg az esetleges fül-orr-gégészeti műtétet az orron, lágyszájpadon és a torokban.

Természetesen nagyon fontos az egészséges életmód újra bevezetése, például a normál testsúly megőrzése vagy helyreállítása, a nyugtatók és az esti alkoholfogyasztás elhagyása, a rendszeres sportolás bevezetése. Súlyosabb esetekben pozitív nyomású légsínterápiát, ún. CPAP kezelését alkalmazunk. Ez a halk és okos eszköz pozitív nyomású levegőt fúj be orron vagy orron és szájmaszkon át a felső légútba, mintegy kisínezve azt. Ezáltal megelőzi a felső légút beszűkülését illetve lezáródását, így megszűntetve mind a horkolást, mind az alvási apnoét. Más országokban olyan kis pacemakerszerű eszköz helyeznek a be a torokba, ami a légutat nyitvatartó izmokat stimulálják. Egyes személyre készített szájba helyezhető eszközök az állkapocs anatómia visszaállításával javítják a légutak átjárhatóságát.

Fontos, hogy minden alvással kapcsolatos panasz, így a horkolás kapcsán is alvásmedicinában jártas szakemberhez, szomnológushoz forduljunk, mert a terápiát csak alvásvizsgálatra alapozva lehet kivitelezni.

A cikk a Budai Egészségközpont szomnológus szakorvosának közreműködésével készült.