A középfülgyulladás igen változatos okokból alakulhat ki és felnőtteknél is gyakori. Okozhatja fertőzés, légnyomáskülönbség vagy akár sérülés is. A középfülgyulladás különböző formái között vannak olyanok, melyek szövődményei tartós hallásromláshoz vagy teljes siketséghez is vezethetnek, ezért fontos a mielőbbi fül-orr-gégészeti vizsgálat és a megfelelő kezelés.

A középfület kívülről a dobhártya határolja, mely a hanghullámokat a három hallócsontocskán keresztül továbbítja belsőfül kezdetét jelentő ovális ablakig. A belsőfülben helyezkedik el a csiga, mely a hangérzékelés szerve, illetve itt található a csontos labirintus, ami az egyensúlyérzékelésért felelős. A belső fül szerveiben lévő érzéksejtektől már a VIII. agyideg továbbítja az információt az agy megfelelő területeire. Mivel a középfül anatómiai struktúrái felelősek a hangok továbbításáért, ezért egészséges működése elengedhetetlen a megfelelő halláshoz. Elhelyezkedéséből kifolyólag a középfülben lévő gyulladás egyensúlyszervi vagy koponyaűri szövődményes fertőzések kiindulópontja lehet.

A középfülgyulladást két fő csoportba lehet osztani attól függően, hogy a gyulladás hurutos vagy gennyes. Az előbbinél nem feltétlenül jelenik meg a területen kórokozó, hanem az orrgarattal való összeköttetést biztosító fülkürt működési zavara okozza a problémát. Amennyiben ez az állapot tartósan fennáll, a középfül csökkent légtartalma mintegy behúzza a dobhártyát, ez az egyik feltételezett oka annak, hogy a bekúszó dobhártyából hámzsák képződik. A bomló hámrétegekből a középfülben koleszteringranulomák (gyulladásos szövetburjánzás) képződnek. Ezek hallásproblémákhoz, dobhártyaszakadáshoz vezetnek, illetve a hallócsontok károsodása esetén siketség is kialakulhat.

A gennyes középfülgyulladás felülfertőződés miatt kialakulhat a fülkürtön keresztül. Ezen a nyálkahártyával bélelt porcos járaton át a kórokozók is bejuthatnak a középfülbe. Emiatt kiemelten fontos a gyermekeknek minél előbb a helyes orrfújást megtanítani, kisebb korban pedig az orrváladék leszívását szükség esetén gondosan elvégezni. Ez megelőzheti a komolyabb betegségek kialakulását. A dobüregi fertőzésnek vannak enyhe lefolyású formái, de bizonyos esetben súlyos szövődményekkel járhat, akár pár nap alatt kialakulhat halálos koponyaűri szövődmény. A betegség súlyosságát több tényező is befolyásolja: a fertőzés típusa, a beteg immunrendszere, kora, általános egészségi állapota és az egyénre jellemző apróbb anatómiai sajátosságok. A középfülgyulladás legsúlyosabb formái skarlát következtében alakulhatnak ki, de kanyaró és influenza is okozhat hasonló szövődményeket. Az egyik ilyen veszélyes forma a nekrotikus, vagyis a sejtek, szövetek pusztulásával, elhalásával járó középfülgyulladás. A skarlát mellett a halláscsökkenés és a kellemetlen szagú gennyes váladék folyása hívhatja fel a figyelmet az ilyen típusú középfülgyulladásra. A dobhártya sokszor károsodik, de akár a teljes pusztulása is megfigyelhető. A gyulladás a csont- és hallócsontkárosodásokat is okozhat és akár a belsőfül érzősejtjeit is károsíthatja, így okozva maradandó halláskárosodást vagy süketséget, rontva az életminőséget.

A szövődmények elkerülése érdekében a fül fájdalma, duzzanata, viszketése vagy fülfolyás esetén mihamarabb keressük fel a fül-orr-gégész szakorvost! Ez azért is fontos, mert a páciensek a tüneteket gyakran esetleg a hasonlatosság miatt korábban már előfordult külső hallójárat gyulladásnak vélik és az akkor felírt többnyire már lejárt fülcseppet kezdik alkalmazni, mely esetleges középfülgyulladás esetén hatástalan. Megjegyzendő, hogy az egyik jellemző tünet, a hallásromlás nehezen észrevehető, mivel sokszor csak abban nyilvánul meg, hogy az illető hangosabban hallgatja a TV-t, rádiót, gyakrabban kérdez vissza beszélgetések során. Fontos tehát kiemelni, hogy a fül-orr-gégész szakorvos biztonsággal vizsgálat után tudja eldönteni mi a fülpanasz oka.

A cikk Dr. Miltényi Csilla fül-orr-gégész szakorvos közreműködésével készült el.