Bár a súlyos, daganatos betegségek okozta halálozások jelentős része megelőzhető lenne, ha időben felfedezik őket, sokan még mindig nem járnak rendszeresen szűrővizsgálatokra.

Magyarországon elkeserítően sokan halnak meg olyan betegségekben, amelyek időben felfedezve jó eséllyel gyógyíthatóak. Ilyenek például bizonyos daganatos betegségek, a nők körében a mellrák, a méhnyakrák, a férfiaknál a prosztata daganatos betegsége, mindkét nemnél a bőrrák egyes típusai. De nem csak daganatos betegségekről van szó: rendszeres vérvétellel, a vércukorszint ellenőrzésével időben felismerhető és megelőzhető például a kettes típusú cukorbetegség kialakulása.

Ehhez azonban nem alkalomszerű, hanem valóban rendszeres szűrővizsgálatokra lenne szükség, minél idősebb az ember, annál gyakrabban és annál szerteágazóbb szűrésekre. Ez mégsem jelenti azt, hogy a szűrések sok időt vagy energiát vennének el az érintettektől, hiszen a vizsgálatok többsége mindössze pár percig tart, nem fájdalmasak, nem bonyolultak.

Veszélyeztetett idősek

És mégis: a 2019-ben harmadik alkalommal elvégzett európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) adatai szerint a magyar nők 12 százaléka soha életében nem járt méhnyakrákszűrésen. Az 510 településen több mint 12 ezer ember megkérdezésével készült kutatásból az is kiderült, hogy a 35–64 éves nők mindössze fele volt az orvosi ajánlásoknak megfelelően két éven belül mammográfiás emlővizsgálaton. A 65 évesnél idősebb nők körében ez az arány sokkal rosszabb (15 százalékos) volt, mint a fiatalabbak között.

Az 50 év feletti férfiaknak évente ajánlott a prosztatarákszűrés. A megkérdezett férfiak 39 százaléka azonban még soha nem volt ilyen vizsgálaton. A leginkább veszélyeztetett, 65 év feletti korosztály kicsit több, mint negyede mondta azt, hogy egy éven belül volt ilyen szűrésen.

Félelem, tájékozatlanság, pénzhiány?

A kérdés az, hogy miért nem járnak a magyarok rendszeresen szűrővizsgálatokra. A Női Egészség Éve 2020 című kampány keretében 18-65 éves nőket kérdeztek arról, hogy milyen a viszonyuk a szűrővizsgálatokhoz. Kiderült, hogy meglepően sokan gondolják úgy (36 százalék), hogy a szűrésekről való tájékozódás nem az ő feladatuk, akkor mennek el valamilyen vizsgálatra, ha az orvosuk (például a háziorvos vagy a nőgyógyász) ezt javasolja. Csakhogy az orvosoknak sok esetben nincs ideje, kapacitása figyelmeztetni a betegeket arra, hogy közeledik egy éves szűrés időpontja, erről mindenkinek magának kellene gondoskodnia.

Sajnos a megkérdezettek több mint tizede (13 százalék) úgy gondolja, hogy ez “nem fontos”, nem érdekli ilyen szinten az egészsége. Őket valószínűleg széles körű lakossági tájékoztató kampányokkal lehetne meggyőzni arról, hogy a saját érdekükben járjanak szűrésekre. Ugyanennyien mondták azt, hogy egyszerűen nincs idejük vizsgálatokra járni, a munka, a gyereknevelés és a házimunka mellett nem fér bele, hogy hosszasan várakozzanak rendelőintézetekben.

Tájékozatlanságra utal, hogy viszonylag sokan (12 százalék) azért nem járnak vizsgálatokra, mert úgy érzik, hogy egészségesek, nincs semmilyen panaszuk. Valószínűleg még mindig nem terjedt el elég széles körben, hogy még a súlyos betegségek egy része sem okoz kezdetben tüneteket, nem jár fájdalommal, szűrés nélkül nem észrevehető. Jellegzetesen ilyen a sok nőt érintő mellrák, a méhnyakrák vagy a petefészekrák.

Ugyancsak meglepő, hogy sokan (11 százalék) félelemből nem mennek szűrésekre, bevallottan struccpolitikát folytatnak, tudomást sem akarnak venni arról, hogy esetleg betegek lehetnek. Úgy érzik, hogy a szűrővizsgálatok csak felesleges aggodalmat ébresztenek az emberben. Az orvosi vizsgálattól való szorongás (medical test anxiety) egyébként létező pszichológiai probléma, amely súlyosabb esetben akár fóbiává is válhat, vagyis intenzív, irracionális félelemmé valamitől, ami csekély vagy semmilyen valós veszélyt nem jelent.

Aggasztó, hogy a megkérdezettek 8 százaléka azt válaszolta, hogy “nem bízik az orvosokban”. Ugyanakkor alig akadt olyan válaszadó, aki a pénzhiányra hivatkozott. Általában jellemző, hogy a fiatalabbak, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, és a nagyobb településeken élők veszik igénybe a magánrendeléseket a szűrővizsgálatokra. Ugyancsak ők azok, akik kiemelten fontosnak tartják ezeket a vizsgálatokat. Fontos lenne azonban, hogy a szűrések elérjék az idősebb, kisebb településeken élőket is.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosának közreműködésével készült.