A nyári hőhullámok ijesztő velejárója lehet a hipertermia, vagyis a szervezet akár életveszélyes túlhevülése.

A felnőtt emberek normálnak tekinthető testhőmérséklete valahol 36,5 és 37,5 fok között mozog. A testhőmérsékletet számos tényező befolyásolja, az adott személy kora és neme, a napszak, nők esetében a havi menstruációs ciklus, a fizikai aktivitás, a mentális terhelés. Sőt a mérési módszer is minimálisan befolyásolja az értéket, azaz nem mindegy, hogy szájban, végbélben vagy hónaljban mérjük a testhőt. Mivel a külső környezetünk hőmérséklete mindig más, a szervezetünk bonyolult rendszer segítségével szabályozza, hogy a körülményektől függetlenül a testhőnk mindig ebben a normál tartományban maradjon.

Az ember ebből annyit érzékel, hogy ha a külső hőmérséklet emelkedni kezd, vagy például intenzív sport hatására kimelegszünk, akkor izzadni kezdünk, mert a verejték, amely a bőrünkről elpárolog, hűsíti a testünket. A testünket borító szőrszálak pedig rásimulnak a bőrre, ezáltal kevésbé melegítve azt, mint amikor hidegben felállnak, hogy a köztük megrekedő meleg levegő is melegítse a szervezetet.

Hipertermia

Előfordul azonban, hogy a szervezet hűtő mechanizmusa nem működik megfelelően. Ilyenkor a szervezet túlhevül, ez a hipertermia. Bekövetkezhet amiatt, mert túl meleg van a környezetünkben, különösen ha a magas külső hőmérséklet és a magas páratartalom együtt van jelen. Párás és meleg környezetben ugyanis az izzadás hűtő szerepe, ezáltal pedig a hatékonysága csökken.

Hipertermia előfordulhat akkor is, ha a testünk termelt túl sok hőt, és már nem képes elég gyorsan elvezetni azt. A hőháztartás felborulása bekövetkezhet bizonyos kemikáliák, gyógyszerek vagy kábítószerek fogyasztásának hatására is. A hipertermia veszélyes jelenség, akár életveszélyes is lehet, ezért orvosi kezelésre van szükség a bekövetkeztekor. Elég csak az klímaváltozás miatt Európában is egyre gyakrabban bekövetkező nyári hőhullámok áldozataira gondolni, hogy lássuk milyen óriási károkat tud okozni.

Milyen tünetei vannak a túlhevülésnek?

A hipertermia egyik első tünete a bőséges izzadás, amit később egy ellenkező tünet, az izzadás megszűnése, a bőr száraz tapintásúvá válása követ. A szervezet ugyanis érzékeli, hogy ebben az esetben az izzadás nem segített, nem tudta lehűteni a testet. A hőártalom első jelei a gyengeség, szédülés, émelygés, hányinger, szívdobogás érzés. Jellemző tünet még a légzés felgyorsulása, felületessé válása, a vérnyomás leesése. A beteg dezorientált, zavarodott lesz, és ha nem kap időben orvosi segítséget, akkor akár az eszméletét is elveszítheti, kómába eshet.

Kiket veszélyeztet leginkább a hipertermia?

A hipertermia nem minden korosztály számára jelent egyforma veszélyt. Túlhevülésnek leginkább azok a korosztályok vannak kitéve, amelyeknél a szervezet hőháztartásának megfelelő szabályozása még nem alakult ki, vagyis a csecsemők, kisgyerekek. De veszélyben vannak azok a korosztályok is, ahol ez a testhőmérséklet-szabályozó rendszer már nem működik elég hatékonyan, vagyis az idősebbek. Mindkét korosztályra jellemző, hogy nem érzékelik úgy a szomjúságot, ahogy a fiatal felnőttek vagy a középkorúak, elfelejtenek inni, ezáltal pedig a kiszáradás is jobban fenyegeti őket. De jobban ki vannak téve a hipertermiának a krónikus betegek is.

Hogyan előzhető meg a hipertermia?

Szerencsére körültekintéssel a hipertermia megelőzhető, különösen a külső körülmények hatására bekövetkező túlhevülés. Nyáron, kiemelkedően nagy melegben nem szabad utcára menni csak a viszonylag hűvösebb kora reggeli vagy esti órákban. Az idősek ilyenkor menjenek sétálni, a csecsemőket ebben az időszakban vigyük le levegőzni. Aki például a munkája miatt kénytelen a tűző napon tartózkodni, az viseljen védőfelszerelést, figyeljen a folyadékbevitelre, és menjen be rendszeresen az árnyékba pihenni. Az egyre szaporodó nyári hőhullámok miatt sokkal óvatosabbnak kell lennünk, mint néhány évtizeddel korábban, mert a hipertermia is nagyobb veszélyt jelent.

Mit tegyünk, ha a hipertermia jeleit vesszük észre?

A riasztó tünetek, már önmagukban is megállásra késztetnek minket. Testünk vészjelzéseit tapasztalva igyekezzünk segítséget kérni, hűvös helyen – lehetőség szerint vízszintes helyzetben – megpihenni, felhevült testünket a végtagjainkra helyezett vizes textíliával óvatosan hűteni, kis adagokban folyadékot pótolni. A hirtelen, drasztikus hűtés veszélyes lehet, ezért azt kerüljük el. Ha állapotunk nem javul perceken belül, azonnal hívjunk orvosi segítséget.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével készült.