Útikalauz anatómiába

Út a vakcináig

2020.04.02. 07:59

A fejlett országokban a védőoltásoknak köszönhetően számos halálos kórral szemben biztonságban érezhetjük magunkat. Amikor egy eddig ismeretlen vírus – napjainkban az új koronavírus – százezrek életét veszélyezteti, magától adódik a kérdés, vajon mikor sikerül ez ellen is védőoltást kifejleszteni. Az első fontos lépés megtörtént, a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódjátInnen azonban még hosszú út vezet az ipari mennyiségben gyártható oltóanyagig. Az influenza elleni oltás előállítási folyamatát követve fogjuk bemutatni azokat a fázisokat, amin minden várományos vakcinának sikeresen tovább kell jutni.

utikalauz-ut-a-vakcinaig.jpg

A védőoltás a természetes folyamatot utánozza

Régi tapasztalat, hogy egy-egy kórokozóval való „találkozás” után a szervezet bizonyos fokú védettséget szerez az adott mikrobával szemben. Az immunrendszer ugyanis újbóli fertőzés esetén képes „emlékezni” a kórokozó jellegzetes antigénjére, felismeri azt, és azonnal megkezdi ellene a megfelelő antitestek (ellenanyagok) termelését. A védőoltások hatásmechanizmusa azon alapul, hogy ezt az immunválaszt mesterségesen is ki lehet váltani.

Aktív és passzív védőoltás

A mesterséges immunizálás aktív és passzív módon történhet. Aktív immunizációnál az oltóanyaggal az adott kórokozó antigénjeit viszik be a szervezetbe úgy, hogy az betegséget nem okoz, de az immunrendszer védelmi reakcióját, vagyis az antitest-termelést kiváltja. Ez az ún. aktív immunizáció legyengített élő vagy elölt kórokozókkal, vagy azok – immunológiai reakciót kiváltó – részeivel történik, többnyire megelőző védőoltásként. Az immunizáció passzív formája során kész, specifikus antitesteket tartalmaz a vakcina, amelyet a betegségen már átesett, immunitást szerzett személyek vérsavójából állítanak elő. A passzív védőoltást akkor alkalmazzák, amikor már bekövetkezett a betegség vagy legyengült, ellenanyag termelésre képtelen immunrendszerű páciensek védelmére.

A védőoltás kifejlesztése a kórokozó felismerésével kezdődik

Az oltóanyag előállítása hosszú, összetett folyamat, amelynek első lépése az adott kórokozó pontos azonosítása, genetikai jellemzőinek feltérképezése. Először tehát azonosítani kell azt az antigént, amely képes lesz kiváltani a kórokozó elleni immunválaszt, azaz a specifikus ellenanyag termelését. Az antigén azonosítását hónapokig tartó állatkísérletekkel tesztelik, erősítik meg. Ha az adott antigén a kísérleti állatokban kiváltotta a védettséget és nem okozott mellékhatásokat, ezután kerülhet sor a humán kutatásra.

Először csak néhány emberben történik a biztonságossági, majd a hatásossági vizsgálat. Ezeknek az eredményeknek a birtokában bővítik a vizsgáltak számát és körét (különböző korosztályok, alapbetegségek, gyógyszer-kölcsönhatások vizsgálata). Tesztelik a megfelelő dózist, ellenőrzik, hogy egy vagy több adagos oltási sor váltja-e ki a megfelelő védelmet. Minden további lépés hónapokat vesz igénybe.

Ha már ismert a kívánt védőhatás, az ideális dózis és oltási sor, akkor több ezer, akár több tízezer ember oltásával, és azok éveken át való követésével fejeződik be egy új oltóanyag bevezetése előtti – akár több évet is kitevő – kísérlet sorozata. A piacra kerülés után folytatódik a megfigyelés arra vonatkozóan, hogy valóban hatásosan csökken az adott betegség előfordulása vagy súlyossága. Országonként és nemzetközi szinten is gyűjtik az oltást követő nemkívánatos eseményeket, amik tovább módosíthatják az oltóanyagok összetételét, adagolását.

A vírusok elleni küzdelmet jelentősen nehezíti a vírusok változékonysága, rendkívüli mutálódási képessége. Például az influenzavírusok számos alfajba tartoznak, és ezek az altípusok is mutálódnak, többféle új törzset hozhatnak létre, így akár évente képesek új variánssal megjelenni, járványt okozni. Az influenza elleni oltóanyagok kifejlesztésének ehhez kell alkalmazkodni, ráadásul előre, még a járvány kitörése előtt. A WHO szakemberei évente döntik el, hogy melyik influenzatörzs antigénjeit tartalmazza az aktuális védőoltás, melyik törzs „támadásának” legnagyobb az esélye.

utikalauz-ut-a-vakcinaig-02.jpg

A vírus vakcina előállításához többféle módszert használnak

Az oltóanyagok előállításához az adott vírusra, vagy annak antigénjeire nagy mennyiségben van szükség. A vírusok szaporításához szövettenyészeteket, gyakran tyúktojásokat használnak. Ilyen módon készül az influenza elleni vakcina is. A vírust – a nagy gondossággal külön erre a célra termelt – csíramentes tojásokba fecskendezik, és tíz napig inkubátorba helyezik, ami alatt elszaporodik bennük a kórokozó. A gyártási folyamat során a tojásfehérjéből kivonják és inaktiválják, ártalmatlanítják a vírusokat, majd tisztítva adagolják a vakcinákba. Ilyenkor elölt (inaktivált) teljes sejtinfluenza-vakcináról beszélünk. Ennek az oltóanyagnak az előállítási technológiája jól kidolgozott, csak a vírus összetevő változik évről, annak alapján, hogy az előző járványban mely típusok fordultak elő leggyakrabban. Így lehetséges, hogy az új vakcina gyártásához fél év is elégséges.

Az eddig ismeretlen, új koronavírus elleni védőoltáshoz is először a vírus jellemzőinek, terjedésének és hatásmechanizmusának jobb megismerésére van szükség. Akár azzal is számolni kell, hogy ez a vírus is idővel mutálódik és változtatja antigén tulajdonságát.

Az előállítás folyamata hosszadalmas, hónapokig, akár évekig is tarthat. Több ellenőrzési, tesztelési, fázison kell majd keresztülmennie, ahol a biztonságossági és hatékonysági (immunológiai) követelményeknek kell eleget tennie. A dózis-meghatározás, a védőhatást fokozó ún. adjuvánsok kiválasztása és még sok fontos részlet szükséges az új oltóanyag nagytömegű előállítása előtt.

Az egymásra épülő fázisok célja, hogy meggyőződjenek arról, hogy a vakcina kiváltja a megfelelő immunválaszt, és kizárhatók az esetleges mellékhatások. A folyamat befejező szakasza a törzskönyvezési, illetve a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás. Mivel járvány idején nem a hosszú távú védelem, hanem a járvány terjedésének megállítása a cél, ezért a törzskönyvezési fázisok bizonyos esetekben lerövidíthetők.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása