Miért kell K-vitamin a babáknak?

2019.10.01. 16:11

Az újszülöttek ellátásához tartozik, hogy már néhány órával a megszületésük után kapniuk kell egy adag K-vitamint, amit az anyatejjel táplált babáknak féléves korukig kell adagolni. Mire szolgál és miért olyan fontos a vitamin?

ujszulott.jpg

A K-vitamin egy zsíroldékony vitamin, jelenléte az emberi szervezetben a véralvadás folyamatához szükséges, mert nélküle nem termelődik a májban elegendő a véralvadáshoz nélkülözhetetlen gamma-karboxi-glutaminsavból (Gla) és a többi véralvadási faktorból. Két változata fordul elő a természetben: a K1-vitamint, a fillokinont a zöld növények szintetizálják, a K2-vitamint, a menakonint pedig a bélbaktériumok termelik.

Az újszülöttek pótlásra szorolnak 

Miért van kevés K-vitamin az újszülöttek szervezetében?

  • A magzat szervezetébe a placentán keresztül korlátozott mennyiségben jut a K-vitaminból, és az újszülöttek bélrendszere steril, a szervezetük csak kevés K-vitamint tárol.
  • A K-vitamin termelés a még éretlen májban nem kielégítő.
  • Újszülöttkorban még nem alakul ki a normál bélflóra, ami szintén K-vitamin termeléshez szükséges.

Csecsemőknek vérzékenység ellen szükséges

Az újszülöttek és a félévesnél fiatalabb csecsemők szervezetében a K-vitamin hiánya, a következményes véralvadási rendszer elégtelensége miatt kialakulhat az ún. újszülött-kori vérzékenység. Ez megjelenhet ártalmatlan bőr alatti és nyálkahártya-bevérzések formájában, de súlyos esetben – szerencsére ritkán – agyvérzés is előfordulhat. Ennek megelőzésére (illetve szükség esetén kezelésére) alkalmazzák a csecsemőknél a K-vitamin injekciót, amelyből az első dózist pár órával a születésük után már a kórházban meg kell kapniuk. Később azoknál a babáknál, akik kizárólag anyatejjel vannak táplálva, féléves korukig rendszeresen, havonta egyszeri alkalommal folytatni kell az adagolását. Az anyatejjel ugyanis nagyon kevés K-vitamin választódik ki. Ha a néhány hónapos csecsemő az anyatej mellett hozzátáplálásként tápszert vagy főzeléket is kap, és azok mennyisége nagyobb, mint az anyatejé, akkor nem szükséges tovább adni a K-vitamint. A modern csecsemőtápszerek ugyanis tartalmaznak elegendő K-vitamint, így a tápszeres táplálás mellett elmaradhat annak pótlása, és a főzelékekkel való hozzátáplálás is elősegíti a K-vitamin bevitelét.

Féléves kor után a kicsik véralvadási rendszere már eléggé érett ahhoz, hogy ne kelljen tartani az esetleges életveszélyes vérzések bekövetkeztétől.

A fitomenadion hatóanyagú injekció első adagját injekció formában kapják meg az újszülöttek, később viszont szájon át is adható, így otthoni adagolása sem okoz gondot: a havonta adandó dózist kis anyatejbe vagy teába keverve itathatják meg a kicsivel az anyukák.

A K-vitamin hiánya felnőttkorban

Bár felnőttkorban viszonylag ritka, de a K-vitamin hiánya a csecsemőkorból kinőve, a későbbi életszakaszokban is okozhat problémákat. A K1-vitamin hiánya vérzékenységet válthat ki, amelynek jele a lassú véralvadási folyamat, az alacsony prothrombin aktivitás, vagyis az, hogy a legkisebb sérülés esetén is nehezen áll el a vérzés, még egy jelentéktelen horzsolás után is nagy feketés-kék folt marad a sérülés helyén a bőrön. Gyakori orrvérzés illetve a vizeletben megjelenő vér is utalhat a K1-vitamin hiányára. A bélbaktériumok segítségével termelődő K2-vitamin a csontsűrűség megfelelő szinten tartásához szükséges, ezért ennek hiánya növeli az időskori csontritkulás kockázatát.

A K-vitamin hiánya több betegség kísérője lehet, például sárgaság, májproblémák, Crohn-betegség esetén is kialakulhat. Egyes gyógyszerek, például véralvadásgátlók, antibiotikumok, koleszterincsökkentők tartós alkalmazása is előidézheti a K-vitamin hiányát. Ennek gyanúja laboratóriumi vérvizsgálattal, prothrombinszint mérésével igazolható.

Normál esetben a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás biztosítja a szervezet K-vitamin szükségletét, hiszen több növényi és állati eredetű élelmiszer is tartalmazza, és ezekben a főzés során is megmarad. Természetes forrásai például a leveles zöldségek, különösen a sötétzöld színű paraj, a fejes- és a kelkáposzta, a kelbimbó, a brokkoli, illetve a növényi olajok, például a repce vagy a szójaolaj is, a máj, valamint a tej és a tejtermékek.

A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.02. 17:22:05

Nem vonom kétségbe a K-vitamin fontosságát, de azért felteszem a nyilvánvaló kérdéseket:

- Mióta kapják az újszülöttek rutinszerűen a K-vitamint?

- A rutinszerű adással egyidejúleg regisztrálható volt-e a csecsemőhalandóság szignifikáns csökkenése, nyilvánvalóan a K-vitaminnak köszönhetően?

- Ha a fenti kérdésre a válasz NEM, akkor korábban miképpen jutottak a csecsemők a K-vitaminhoz. Esetleg korábban más volt az étrendjük - vagy inkább az anyák étrendje -, és ezáltal jutottak hozzá?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.10.03. 21:55:23

A fenti kommentben feltett kérdésekre a posztolótól is örömmel fogadom a választ. :)